Egyéb cikkek

A II. világháborúban elesett XII. kerületi polgári áldozatok emlékére

1/9

XII. ker. emlékmű makett

?>
XII. ker. emlékmű makett
?>
XII. ker. emlékmű makett
?>
XII. ker. emlékmű helyszínrajz
?>
XII. ker. emlékmű
?>
XII. ker. emlékmű
?>
XII. ker. emlékmű
?>
XII. ker. emlékmű
?>
XII. ker. emlékmű
?>
1/9

XII. ker. emlékmű makett

A II. világháborúban elesett XII. kerületi polgári áldozatok emlékére
Egyéb cikkek

A II. világháborúban elesett XII. kerületi polgári áldozatok emlékére

2008.03.04. 11:53

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Rádóczy (f) László

Letölthető dokumentumok:

Bemutatjuk a legjobbnak tartott pályamunkát: Bencsik István szobrászművész és Rádóczy (f) László építész pályázatát.

A Szoborbizottság a javasolt munkák közül egyhangúan Bencsik István szobrászművész és Rádóczy (f) László építész beadott pályázatát tartotta a legjobbnak, továbbgondolásra, illetve felállításra alkalmasnak, kiemelve, hogy ilyen jó pályamunkával az utóbbi évek bírálatai során egy bizottság munkájában sem találkoztak.

 

XII. ker. emlékmű makett
1/9
XII. ker. emlékmű makett

XII. ker. emlékmű makett
2/9
XII. ker. emlékmű makett

XII. ker. emlékmű helyszínrajz
3/9
XII. ker. emlékmű helyszínrajz

XII. ker. emlékmű
4/9
XII. ker. emlékmű

XII. ker. emlékmű
5/9
XII. ker. emlékmű

XII. ker. emlékmű
6/9
XII. ker. emlékmű

XII. ker. emlékmű
7/9
XII. ker. emlékmű

XII. ker. emlékmű
8/9
XII. ker. emlékmű

 


Részlet a műleírásból:
Helyszín (tervezési terület és környezet)
Az Alkotás utca – Csörsz utca – Győri út által határolt, mintegy 1600 m2 teljes alapterületű háromszög alakú parkosított közterület (hrsz.: 7931/1). Az emlékhely közvetlen környezetét északon az Alkotás Pont irodaház jelenti, délkelet felől mélyebb fekvésű a TF sporttelep. A területet nyugat felől határoló 2x4 sávos, nagy forgalmú Alkotás utca túloldalán pedig a MOM Park, délnyugatra a NOVOTEL – Budapest Kongresszusi Központ jelentős épülettömegei határozzák meg. A Fővárosi Szabályozási Keretterv és a XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzata szerint a terület közpark, az Alkotás utca kiemelt városképi útvonalának része.

A feladat értelmezése
Hagyományos szemlélettel közelítve a helyszín és a környezet léptéke (a hagyományos értelemben vett) monumentális emlékművet sugall erre a pontra. Megközelítésünkben azonban a Világháború polgári áldozataira való emlékezés helye inkább félrehúzódásra, csöndes emlékezésre alkalmas intim pihenőterületet igényel. A megvalósítandó feladat és a környezet között tehát ellentét feszül.

A megoldás
Az emlékhely ellentmondásos pozíciójára alapozzuk a koncepciónk egyik lényegi gondolatát, amely szándékunk szerint kezeli, csillapítja és (meg)oldja ezt a nyilvánvaló környezeti feszültséget. Létrehozható egy olyan urbánus szabadtéri szentély, kegyeleti hely, amely egyúttal az épített és táji környezet emblematikus, meghatározó elemévé is válik.

Környezetalakítás
Értelmezésünk szerint az emlékhely a helyszín (tervezési terület) – lehetőség szerinti – átértékelését igényli. Javaslatunk, amely a háromszög alakú zöldfelület egészét (kb 1000 m2) kezeli, négy elemből áll:

  • a terepplasztika
  • a szobor
  • a térfelszín
  • az oszloperdő

A környezet léptékéhez illeszkedő és minden irányból jól látható a helyet meghatározó természeti eszköz a területet lehatároló erőteljesen formált, szabdalt terepplasztika. A „természeti" alakulat külső, kifelé forduló oldalával a megkülönböztetett helyet jelöli, belseje ugyanakkor védelmet adva ölel körül, vizuálisan szeparál és csökkenti a zavaró környezeti hatásokat. A közvetlen kapcsolatot zajos és forgalmas külvilággal az északnyugati sarok felől nyíló és az emlékhely fókuszára nyíló, repedésszerűen szűk, falak határolta sikátor jelenti.

A környezet léptékéhez képest kicsiny sziget lényeges nézőpontja a szomszédos épületek felső szintjeiről való rálátás, ezért a tervezett megoldás értelmezhetősége ebből a szemszögből is különösen hangsúlyos tényező volt.

A tájépítészeti eszközökkel létrehozott egyszerű, visszafogott környezeti elemek, a terep formálása, kialakítása indirekt módon ébreszthet asszociációkat:

  • tektonikus törés, földindulás, -mozgás, suvadás
  • kráter, bombatölcsér
  • halomsír/tömegsír

A mesterségesen létrehozott „természeti képződmény" fizikai és spirituális középpontjában áll a nagyméretű szobor-plasztika.

A szobor dinamizmusa, aszimmetrikus szerkezete a drámai eseményre, a háborúra utal. A szoborban megjelenő, emberi testrészt ábrázoló jel az emberi áldozatokat, az embert, az újjászületést és a békét szimbolizálja. Koncepciónk kidolgozása során rendkívül fontos a szobor és a környezet-architektúra hibátlan együttműködése – ami például sajátos megoldásként maga után vonta a szobor üreges betonöntvényből való készítését. A szobron megjelenő aranyozás az emlékhely szakralitására utal.

A térfelszín nagyméretű töredezett mezőkből összeálló, homogén, semleges anyagú felülete szervesen kapcsolódik a terep-plasztikához és a szoborhoz.

Az emlékhely határozott délkeleti vizuális határát oszloperdő – sűrűn és többsorosan ültetett, jellegzetes habitusú nyírfák áttört fala – képezi.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk