Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Örökség

A "jereváni rádió" az Úttörő Áruházról

2002.05.16. 08:15

Cikkinfó

Szerzők:
Vadas Ferenc

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

A teljes bontás elfogadhatatlan. Az utcaképi megjelenés megőrzendő. Vadas Ferenc írása.

A teljes bontás elfogadhatatlan - Az utcaképi megjelenés megőrzendő

Közismertnek tekinthető az a viccsorozat, melynek legismertebb darabja valahogy így hangzik:

- Igaz-e, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak?

- A hír igaz - közli a jereváni rádió -, azzal az apró korrekcióval, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Zsigulikat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.

Lényegét tekintve ennyire pontos információ, amely a Budapest melléklet Úttörő Áruházról szóló cikkében szerepel: "Az ingatlanegyüttes tulajdonosa, a Pretium Rt. vezérigazgatója, Vindics József elmondta: tanulmányt készíttettek a Hild-Ybl Alapítvánnyal, ami alátámasztja a több lépcsőben elfogadott elvi bontási-építési engedélyt."

Igényes megoldás
A hír igaz, de csak a jereváni rádió értelmezésmódja szerint. Hat éve valóban készítettünk tanulmányt az Úttörő Áruházhoz tartozó épületekről (független szakértőként, a műemléki hatóság előírásai szerint, neves építésziroda megbízásából), de következtetéseink egyáltalán nem támasztották alá a már akkor is jó ideje szándékolt teljes bontást! Összegező megállapításunk a következő volt: "...a leghatározottabban ellenezzük, hogy tabula rasát csináljanak az egykori Úttörő Áruház ingatlanán, s lebontsák a tárgyalt négy épületet. Városképi szempontból kívánatosnak tartjuk a történetileg kialakult utcakép minél nagyobb mérvű megőrzését, a tömbbelsőben viszont tere nyílhat a bontásnak." Ez lenne az alátámasztás?

Örömünkre szolgál, hogy Vindics József idéz tanulmányunk adataiból az újságírónak, csakhogy szelektíven emeli ki az építéstörténetből az argumentációjának alátámasztására alkalmas tényeket. Ha már szóba került a téma, néhány ponton kiegészíteném a cikkben leírtakat, hogy világos legyen, milyen jellegű és értékű az a házcsoport, mely a jelek szerint pusztulásra ítéltetett.

Az Úttörő Áruház törzsépületét (Kossuth Lajos utca 9.), az Urániát és a Párizsi udvart is tervező jeles építész, Schmahl Henrik saját magának építette. Itt alkalmazott először moreszk részleteket a homlokzaton és vasszerkezetet a belsőben. Kétségtelen, hogy az átalakítások következtében ma már csak az 1889-ben épült utcai szárnynál 28 évvel későbbi, kevésbé színvonalas üvegtetős-galériás belső tér mutatja Schmahl keze nyomát, de a mostani homlokzat, melyet a kiváló Forgó Gábor tervezett 1950-ben, egyáltalán nem értéktelen "szocreál" alkotás, hanem olyan nagyvonalú, igényes megoldás, mely hamar megszokott és kedvelt eleme lett a városképnek.

A szomszédos Kossuth Lajos utca 7. 1895-ben készült jelentéktelen homlokzata mögött egy részben XVIII. századi eredetű lakóház rejtőzik, melynek legfontosabb, klasszicista periódusa Hild József nevéhez fűződik. Ebből jelenleg is látható a kör alaprajzú lépcsőház. Az épület irodalomtörténeti nevezetessége, hogy az 1850-es években itt lakott Jókainé Laborfalvi Róza.

Copf stílusban
Két kis Reáltanoda utcai lakóház is az Úttörő Áruház-komplexumhoz tartozik; ezeket is a lebontás veszélye fenyegeti. A Reáltanoda utca 8. a híres Mayerhoffer családé volt, így valószínű, hogy e leghíresebb XVIII. századi pesti építőmester família tagjai építették az eredeti, a XIX. században alaposan átépített házat, melynek homlokzatát dúsan díszített szecessziós vasmunka gazdagítja.

A Reáltanoda utca 10. roppant elhanyagolt állapotát látva alig hihető, hogy ez volt a város egyik legszebb copf stílusú lakóháza, csak homlokzatdíszei tűntek el nyomtalanul! Nem akármilyen házak állnak tehát a tömb hátsó oldalán, a műemléki védettségű Szapáry-palota (Reáltanoda utca 6.) és Blaskovich-ház (Reáltanoda utca 12.) között. (Az előbbi Pollack Mihály egyik fő műve, az utóbbi Kincsem lakhelyeként nevezetes.)

A cikkben nyilatkozó ingatlanfejlesztő saját elképzelésének előképét látja abban, hogy az épületek 1930-as évekbeli tulajdonosa is egységesen szándékozott kezelni ezeket az ingatlanokat. A két elgondolás hasonlósága fennáll (azzal a nem jelentéktelen eltéréssel, hogy az áruház törzsépületének lebontása akkor aligha vetődött fel), de ez még nem érv amellett, hogy az elképzelés megvalósulása kívánatos. Nemcsak a Kossuth Lajos utca felőli utcakép érdemel védelmet, hanem a Reáltanoda utcai is, ahol egyemeletes műemlékek tőszomszédságában talán még aggályosabb lenne az új beépítés.

Áldozatok nélkül
Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi állapot nem maradhat fenn, és a rehabilitáció nehezen képzelhető el bizonyos áldozatok nélkül. A négy épületből háromnak csak utcai szárnya értékes, az udvariak nem. A negyedikről, az áruház udvari szárnyáról a tanulmányban ez szerepelt: "Dilemmát a telek mélyét elfoglaló, 1907-ben épült toldalék - a kétemeletes üvegtetős, galériás tér - okoz, mely ... a homlokzatnál kevésbé eredeti alkotás, konvencionális kiképzésű, de jó arányú tér, pusztulása veszteség lenne. Az volna szerencsés, ha az épületcsoport rekonstrukciója során ezt a teret bele lehetne illeszteni az új - nyilván hasonló funkciójú - együttesbe, s így egészében fennmaradhatna. (Annak, hogy a ház jelen formájában újíttassék fel - az elmúlt évek tapasztalatai alapján -, minimális az esélye.) A kérdés tehát az, hogy feláldozható-e az 1936-ban és 1950-ben ugyancsak átalakított épületrész. Véleményünk szerint csakis abban az esetben, ha ezen az áron biztosítható az utcai szárny, illetve a szomszédos épületek... részeinek megtartása, hosszú távon való fennmaradása."

Ma is úgy gondolom, hogy az idézetben szereplő kompromisszum - valamennyi utcai szárny megtartása az udvariak feláldozásával, az utcaképi megjelenés megőrzése - a maximális engedmény, amelyet műemléki és városképvédelmi szempontból meg szabad tenni; a teljes bontás elfogadhatatlan.

Vadas Ferenc
(Népszabadság, 2002. május 13.)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk