Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

A Kisfaludy-ház építése Kecskeméten

1/17

pinceszint

?>
pinceszint
?>
földszint
?>
1. emelet
?>
2. emelet
?>
3. emelet
?>
?>
?>
?>
?>
?>
Kisfaludy-ház Kecskemét, fotó: Farkas Építésziroda Kft.
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/17

pinceszint

A Kisfaludy-ház építése Kecskeméten
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

A Kisfaludy-ház építése Kecskeméten

2006.07.21. 10:09

Projektinfó

Földrajzi hely:
Kecskemét, Magyarország

Építészek, alkotók:
Farkas Gábor, Csuvár Zsolt

"Nagyon ritkán adatik meg az építészek számára az a kellemes érzés, hogy egy-egy "kedves gyermeknek" tartott terv megvalósulása után elégedettséggel és örömmel szemlélje a "felcseperedett, meglett emberré" vált tervi gondolatokat, a felépült épületet." Generáltervező: Farkas Gábor DLA, Csuvár Zsolt, Farkas Építésziroda Kft.

 
 
 
 
 
 

Generáltervező: Farkas Gábor DLA, Csuvár Zsolt, Farkas Építésziroda Kft.
Építész szaktervező: Boros Pál, Vas Tibor, Építészműhely Kft.
Statikus tervező: Barta Lajos, B.Bau-Plan Kft.
Épületgépész szaktervező: Jakus istván, Várkonyi Gábor, Horváth József, Thermonívó Kft.
Elektromos szaktevező: Lévai Gábor, Bakos Csaba, Polár Stúdió 2. Kft.
Közmű szaktervező: Csuvár József, Csuvár Mérnöki Iroda Kft.
Út- Környezet szaktervező: Bozóky László, Út-Híd Mérnöki Iroda Kft.
Kert szaktervező: Börcsökné Baráth Gabriella kertépítész
Építtető - beruházó: Consoltrade Kft.



 
 
 
 
 
 
 
 
 

Nagyon ritkán adatik meg az építészek számára az a kellemes érzés, hogy egy-egy "kedves gyermeknek" tartott terv megvalósulása után elégedettséggel és örömmel szemlélje a "felcseperedett, meglett emberré" vált tervi gondolatokat, a felépült épületet.

 
 

A hiányérzeteknek és a szakmai szomorúságnak legtöbbször az az oka, hogy az alkotó csapat tagjai nem azonos irányba, a maradandó építészeti érték létrehozása felé húzzák az építés képletes szekerét.

 
 

A beruházási - építési folyamatban az egyes, markáns szerepet játszó befektetőket, beruházókat, lebonyolítókat, kivitelezőket és természetesen a tervezőket is más-más érdekek motiválják, s ha nem találják meg az érdekek közös eredőjét, akkor az építészeti minőség mindig csorbát szenved, az alkotás öröme megkeseredik.

 
 

A kecskeméti Kisfaludy-ház építése során úgy gondolom, hogy a beruházási folyamat minden résztvevője kellemes érzésekkel emlékezik vissza az alapkő letétele és az avatás között eltelt tevékeny hónapokra és minden bizonnyal büszke is a városközpont új épületére.

 
 

A példa értékűnek minősíthető folyamat kitalálója és szervezője a kecskeméti székhelyű, jelentős szakmai múlttal és referenciával rendelkező, CONSOL TRADE KFT volt, pontosabban a cég tulajdonos-ügyvezetője Fábián János.

 

 

 

A város 1960-as évektől formálódó új főterének szegletében elhelyezkedő, egykoron idegenforgalmi parkolónak szánt faanyagú pavilonokkal szegélyezett és nyilvános WC-vel kiegészített területét a Polgármesteri Hivatal eladásra szánta 2002-ben.

 
 

Fábián János cégvezető nagy lehetőséget látott a foghíj beépítésében, és nagyszabású elképzelést vázolt fel, amelynek lényege egy modem, maiságot tükröző épületkomplexum megvalósítása volt, a környezet európai szintű (sétány, park, terasz, szökőkút) rendezésével együtt.

 
 

Ezen határozott elképzelését a meghívásos tervpályázat résztvevőivel is ismertetve, tervekkel alátámasztott ajánlatokat kért néhány tervező cégtől, melyek közül az általam vezetett tervezői "konzorcium" kapta a tervezési megbízást.

 

 

 

A tervezési feladat nagyságrendje, a feszített határidők, a feladat bonyolultsága és a nagy építészeti kihívás motivált azon döntésben, hogy építész alkotótársakat keressek a tervek elkészítéséhez.

 
 

A választás egyszerű volt, mivel korábbi munkatársaim közül könnyen választhattam Boros Pált és Vas Tibort, az ÉPÍTÉSZMŰHELY KFT alapítóit és jelenlegi alkotótársamat Csuvár Zsoltot, mivel ismertem építészi kvalitásukat, a szép és nagy szakmai kihívások iránti fogékonyságukat, lelkesedésüket, valamint munkabírásukat.

 

 

 

A tervezési feladat a 2300 m2-es telek 80-90%-os beépítésére, alagsor+földszint +3 emelet magasságú, alagsori terem garázs, zöldtetős teraszokkal gazdagított épület dokumentációjának elkészítésére szólt.

 
 
 
 

A rendkívül összetett funkciójú épület végleges tervek szerint öt funkcionális egységre tagolódik: alagsori parkoló (46 gk. 1500 m2), bankszékház fszt+ l emeletes elrendezésben (760 m2), földszinti üzletek - étterem (870 m2), 1. emeleti irodák (1260 m2), II.-III. emeleti 15 különböző nagyságú lakás (1680 m2).
A közlekedőkkel és közös kiszolgáló területekkel együtt az épületkomplexum 6600 m2-es nettó alapterülettel valósult meg.

 

 



 

 

A funkcionális elrendezés kialakításának alapelve az volt, hogy az egyes egységek működése teljes mértékben elkülönüljön, s így ne zavarják egymást.

 
 

Az üzletek az épület földszintjén külön-külön megközelíthetőek, ugyanúgy mint az étterem-kávéház, amely a kedvező időjárású évszakokban nagyméretű szabadtéri terasszal egészül ki.

 
 

A bankszékház földszinti pénztárterme szintén rendelkezik közvetlen utcai megközelítési lehetőséggel, a hátér és igazgatási munkahelyeket tartalmazó irodák az irodai szintről is elérhetőek (szolgálati bejárás!).

 
 

Az alagsori parkolók és kiszolgáló helyiségek nagyméretű, kényelmes rámpán keresztül közelíthető meg s a teremgarázsból lépcsőkön és liftekkel érhetők el a különböző szintek.

 

 

 

Az 1. emeleti irodák és a II-III. emeleti zöldtetős - teraszos lakások feltárása külön­-külön használható szeparált, liftes lépcsőházakon keresztül történik.

 

 

 

A különböző gépészeti terek tetőfelépítményben, zárt tetőudvarokban és vizuális takarással kialakított szabadtéri tetőfelületeken nyertek elhelyezést.

 
 
 
 
 
 
 
 

Az épület szerkezeti kialakításánál a hagyományos és modemnek tekinthető szerkezeti megoldások "egészségesnek" talált váltakozását helyeztük előtérbe.
A fenti elvnek megfelelően az épület lemezalapra került, monolit pillérvázzal, WIENERBERGER profipaneles födémmel és POROTHERM tégla kitöltő falazattal.
A magas talajvíz miatt az alagsori külső betonfalak vízzáró kivitelben készültek.
A fő szerkezeti elemeken kívül az építés során felhasználásra kerület a következő szerkezeti megoldások és anyagok (a teljesség igénye nélkül):

 
 

................. monolit lépcsőházak, égetett agyag és gipszkarton anyagú válaszfalak, egyenes· és fordított rétegrendű csapadékvíz elleni szigetelések zöldtetővel és teraszokkal, .......... liftek, hőhídmentes aluminium portálok - ablakok, natúr felületű, hőszigetelt üvegezésű műanyag ablakok, üvegtető, utólag szerelt belső nyílászárók, REHNZINK fémlemez fedések-szegélyek-csatornák, INNOMAT gyártmányú finombeton vályúk és szegélyek, székesfehérvári égetett agyag burkolótégla, hőszigetelt redőnyök, stb….

 

 



 

 

Építészeti szempontból a legnagyobb kihívás a tömeg- és homlokzatképzés megfogalmazása volt, egyrészt főtéri harmonikus beillesztés, másrészt pedig a magas szintű beruházói igény és elvárás miatt.

 
 

Nem tagadható, hogy az egészséges, előremutató vitákkal és némi, menet közbeni improvizációval is terhelt folyamatban voltak holtpontok, s mindig, minden időben csak egy volt a biztos, nevezetesen az építészeti és kivitelezési magas minőség irányába ható ténykedés.

 
 

Az építészeti alapelvek megfogalmazásánál a környező épületek közé történő beillesztés, az anyagválasztás és a formai hangvétel kialakítása adta a legnehezebb feladatot, nehezítve azzal, hogy a beruházói elképzelések és az általunk javasolt megoldások gazdasági vetületei nem mindig fedték egymást.

 
 

A beillesztés tekintetében könnyítette a tervezést az a tény, hogy az 1960-as -70-es évek építészeti irányvonalát követő szomszédos épületek közé egyszerűbb volt a mai esztétikai elvek és követelmények alapján születő építmény "beálmodni", mint a közeli Kecskemétre jellemző szecessziós történelmi főtér jelen építészeti emlékei közé.

 
 

A beillesztés, az anyagválasztás és a formai hangvétel közös irányvonala az egyszerűségre, tisztaságra és természetességre való törekvés volt, amelyet soha nem hagytunk figyelmen kívül a tervezés során.

 

A fenti homlokzatképzési irányvonal megvalósítása érdekében az egyszerű, tömör és nyílászárókkal rendelkező kubusok egymás mellé sorolásával, bevágásaival, az üveges és burkolt felületek arányos váltakozásával, a harsány építészeti gegek kerülésével, a természetes hatású sárgás-barna égetett burkolótégla alkalmazásával és a visszafogott színek használatával "éltünk".

 
 

A tervezői szándékok megvalósításának eredményét a Tisztalt Olvasó minősítheti a mellékelt képanyag alapján.

 

 

 

A kivitelezés hihetetlen intenzitással, gyorsasággal folyt, az egy évesre tehető építési szakasz megfeszített tempót és példás szervezettséget igényelt, amelyet a viszonylag ritka, igen kedvezőtlen és zord téli időjárás sem zavart meg.

 
 

A heti rendszerességgel megtartott kooperációs egyeztetések jótékony hatással voltak a folyamatos kivitelezési munkákra, s ez nagy figyelmet igényelt minden résztvevőtől, a tervezőktől, a szervezőktől, az alvállalkozókon át a generál kivitelezőkig.

 
 

Most már bátran mondhatjuk, hogy megérte mindenkinek a fáradozást, és ami a leglényegesebb: nem érte károsodás az eredeti beruházói elképzeléseket, tiszta szívvel vállalható a megvalósult építészeti alkotás.

 
 

Ahogyan a bevezetőben említettem, kevés az ilyen sikertörténet, mert legtöbbször a nagy rohanásban született ad-hoc döntések hatalmas károkat okoznak az épület műszaki és építészeti - esztétikai minőségében, amely természetszerűleg együtt jár a résztvevő szakemberek "lelki" sérüléseivel és csalódottság érzésével, az alkotási örömérzés elmaradásával.

 

 

 

A terület beépítését a kezdeti időszakban a város lakossága kismértékű idegenkedéssel szemlélte, amellyel a beruházó CONSOL TRADE KFT is számolt, s nagy energiát fordított a lakossági informálásra, s annak bizonyítására, hogy a fabódék és a WC helyére épülő épület gazdagítani fogja a városképet.

 
 

Folyamatosan tájékoztatták a lakosságot és később igazolták a városképformáló folyamat előremutató gyakorlatát azzal is, hogy a telken kívüli közterületet az épület által megkívánt szintre fejlesztették.


 


 
 
 
 

A beruházási nyereség terhére rendezték az épület előtti nagy zöldterületet.
Sétautakat építettek, évelő fákat - cserjéket telepítettek, egynyári virágfoltokat ültettek, automata locsolóhálózatot készítettek, nagy vízfelületű, attraktív, padokkal körülvett szökőkúttal gazdagították a korábban elhanyagolt parkot.

 
 

Nagyon kevés példa van arra hazánkban, hogy a városok frekventált közterületein egy új épület beruházója belső lokálpatrióta elhivatottságtól vezéreltetve az átadott létesítmény elé a városkép gazdagítása érdekében köztéri képzőművészeti alkotás felállítását is vállalja.

 
 

Ez az igazi pozitív példa, amely érzékeltetni tudja azt is, hogy az épületkomplexum megvalósításában is jelen volt ez a szemlélet, s nem csupán a tisztességes profitszerzés volt az egyetlen vezérelv.

 
 

A 2004. októberében felállított, a repülés hőseinek emléket állító szobor (ANGELO MINUTI olasz szobrászművész alkotása) látványa, úgy gondolom sokak számára azt is jelenti, hogy ÍGY IS LEHET ÉPÍTENI.

 

 

 

FARKAS GÁBOR DLA
YBL- és PRO ARCHITECTÚRA díjas építész

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk