A hegység meghatározó kőzettípusai a meszes fillitek, és a jóval homogénebb csatári zöld pala formáció- ez utóbbiak alkotják az országos kéktúra közelében álló híres Kalaposköveket, és ami még ma is elérhető építtetők számára a felsőcsatári Lóránth kőbányából.
Az építőanyagként használt, helyben bányászott kövek leglátványosabb felhasználási helye Kőszeg város történelmi központja. A Jurisics-vár egykor kétszer magasabb bástyái az 1532-es ostrom során 25 napig állták a Bécs ellen vonuló Szulejmán szultán ostromát.
A számos színben elérhető palák egyaránt használhatók felmenő falak készítésére, díszburkolatként, de akár útépítéshez is. A mai, kisüzemi bányászat már főként az előbbiekre fókuszál, de a környező falvakban még gyakran találkozni új parkolók anyagában is a jellegzetes kőzet zúzalékával.
Kőszegszerdahely központja a palkövek másik paradicsoma. A belőle épült házak és kerítéseknek nem csak műemléki értéke, de az előrehaladott öregedése is igazán esztétikus.
A 20. század második felében a kő használata már főként lábazatok és kerítések készítésére korlátozódott, szinte faluról falura változó, jellegzetes mintázatokkal. Pornóapátiban szinte minden ekkori kerítés csatári zöld palából épült.
A nagyobb épületek egyik jeles képviselője a Velem faluban álló Stirling-villa. A környék idegenforgalmának fellendülése idején, 1938-ban építtette nyaralóként a szombathelyi Stirling-család.
Az épület kövei a közeli Péterics-hegyi bányából származnak, ahol korabeli beszámolók szerint még egy kisebb barlangot is felfedeztek a kőfejtés közben. Eredeti lakói csak az 1950-es évek eleji államosításig élvehzették itt a vidék csendjét.
A Stirling-villába 1974-ben népművészeti ház költözött, később a velemi szemináriumok révén a rendszerváltó értelmiség egyik találkozóhelye is volt; ekkoriban épült a park szabadtéri színpadja is.
A 2006-ban épült kőszegi Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont homlokzata a klasszikus, zöldes árnyalatú csatári kő egyik kortárs alkalmazásával.
A nagyobb épületek mellett a kerti beállók és járdák visszatérő burkolata a kőzet, ebben a minőségben látszik leginkább újra divatba jönni.
Kőszeg város 5-700 éves lakóházai, amíg nincsenek jelentősebb alapozási, vagy beázási problémáik, méternyi vastag kőfalaikkal szinte örök életűek. A közelmúlt néhány felújítása már kifejezetten láttatni engedi az építőanyagot.
Az évszázados városfal egyik szépen megmaradt kapuja a Forintos Mátyás bástya mellett, csúcsíves téglaboltozattal.
Velem falu központjában, az 1920-as, 30-as évek fordulóján ismeretlen mesterek építették a Hősök kapuját, egyben haranglábat, ami az első világháború áldozatainak állít emléket.
A Kút utca itteni, rövid szakasza pár méteren belül halad át a közel száz éves boltozat alatt, majd egy valószínűleg jóval idősebb kőhídon, a Szerdahelyi-patak fölött. Háttérben a hegytetőn épült Szent Vid-kápolna.
A határ túloldalán, közel ezer éve állnak Léka várának falai. Az építmény ma látható, 17. századi állapota javarészt Esterházy Miklós herceg 1900-as évek elején végzett felújítási munkáinak köszönhető.
A kitűnő állapotban fennmaradt vár ma is magántulajdon, de zegzugos udvarai és szobái nyitva állnak a látogatók előtt, utóbbiak nyáron hotelként is.
A közismert műemlékek mellett megannyi kerítés és melléképület állja akár évszázadok óta az időt. Bozsok egyik legszebb és legnagyobb csűrje mellett a közelmúltban bontották le a lakóházat, de a telek többi részét érintő tereprendezés alapján az új tulajdonosa hosszú távon számol vele.
A látványos kőzetből épült falak időtállósága már sokszorosan bizonyított, a rövid szállítási útvonalak, és a nagyfokú újrahasznosíthatóság miatt pedig környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható a hasonló helyi építőkövek szerepe. A Kőszegi-hegység papa építményei pedig alighanem évszázadok múlva is megcsodálhatók lesznek.
