Épülettervek

A lelkek 661 ezernyi arany mozaikja Hűvösvölgyben

1/15

fölülézet - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter

?>
fölülézet - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
?>
fölülnézet - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
?>
fölülnézet - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
?>
homlokzat - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
?>
kápolna - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
?>
külső kép - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
?>
külső kép - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
?>
belső látványterv - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
?>
belső látványterv - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
?>
belső látványterv - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
?>
belső látványterv - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
?>
belső látványterv - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
?>
metszet - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
?>
nevek terme - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
?>
1/15

fölülézet - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter

A lelkek 661 ezernyi arany mozaikja Hűvösvölgyben
Épülettervek

A lelkek 661 ezernyi arany mozaikja Hűvösvölgyben

2016.10.30. 12:49
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Czér Péter, Vadász Balázs

Az első világháború hőseinek központi emlékhelye - „A lelkek 661 ezernyi arany mozaikja Hűvösvölgyben az elhagyott templom falán"

Tervezés éve:
2016

Stáblista

építész: Vadász Balázs

szobrász, építész: Czér Péter 

MÉD:

Az Első Világháború Centenáriumi Emlékbizottság első világháború hőseinek központi emlékhelye ötletpályázatán Vadász Balázs és Czér Péter megvételt nyert pályázata  Molnár Farkas befejezetlen "Szent Föld templomát" a hősöknek emléket állító ünnepélyes szakrális térként értelmezi újra.

„A lelkek 661 ezernyi arany mozaikja Hűvösvölgyben az elhagyott templom falán"


Előzmények

Az első világháborúnak Budapest területéhez közvetlenül köthető nyomai nem igen lelhetők fel. A tervpályázathoz végzett előtanulmányok során, a korszak emlékeinek kutatása közben azonban a fővároshoz kapcsolhatóan néhány érdekes, csaknem elfeledett adatra bukkantunk. Ilyen volt az egykor Pasaréten húzódó, a háborús propagandát szolgáló, és a harci kiképzést bemutató lövészárok rendszer.

Szintén errefelé található egy, még a környék lakói előtt is szinte teljesen ismeretlen korabeli "land art" emlék is, a Nyéki-hegy délnyugati oldalában található, Nagy-Magyarországot formázó fenyőfa liget. Az első világháborút követően a trianoni béke elleni tiltakozásul, az ország számos pontján létesítettek ilyet, de eredeti formájában ma már csak ez maradt meg. A facsoportot az 1930-as években cserkészek ültették, és még mindig jól látszik a hegyoldalon, főként a téli időszakban.

A helyszín

E különös fenyőerdő, és a valaha volt pasaréti lövészárok rendszer vezette gondolatainkat a tervpályázatunk ötletének helyszínét adó területre, a hűvösvölgyi Heinrich István utcába. Itt található az a félbe hagyott, és méltatlanul elfeledett, de befejezetlenségében is, vagy talán így még inkább lenyűgöző, monumentális templom, épület-torzó, amely Molnár Farkasnak a nagy tehetségű magyar építésznek, a hazai Bauhaus egyik legjelentősebb képviselőjének mindmáig befejezetlen munkája.

külső kép - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
6/15
külső kép - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter

Ez a Budapesti Szentföld Templom épülete. A Magyarok Szentföld Templomát Molnár Farkas a Ferences rend felkérésre a két világháború között, 1937-ben kezdte tervezni. De a háború és az azt követő időszak miatt a templomnak hányatott – alkotójának is tragikus sors jutott. Az épület csonkán, torzóként maradt félbe mind a mai napig.

A templom belső terét 20 méter magassággal, 45 méter legnagyobb hosszúsággal és 25 méter szélességgel tervezték. Az ovális kupolát 20 darab karcsú oszlop tartotta volna. A világháborút a félkész épület különösebb sérülések nélkül átvészelte, azonban az építész Molnár Farkas 1945 januárjában bombatámadás áldozatává vált.

A második világháború után a félig elkészült, és már részben fel is szentelt, berendezett kápolnákkal már működő templom méltatlan sorsra jutott.

2006. január 13. óta a torzó műemléki védelem alatt áll. Az épület a Fővárosi Önkormányzat, míg a körülötte levő telekrészek a II. kerület tulajdonába került, de egyéb nem történt vele azóta sem. Jelenleg az épületet Ferences szerzetesrend felügyeli, de szinte semmi esély sincsen rá, hogy a Templomot az eredetileg tervezett rendeltetésével és formájában, valaha is befejezzék.

Ezt a gyönyörű épület-torzót ajánljuk a bemutatott terveink szerint felújítva életre kelteni, ezzel méltó teret adva az első világháború hőseinek központi emlékhelye számára.

Megközelíthetősége

Az épületet Buda szívéből a Széll Kálmán tértől 15 perc alatt bármilyen járművel elérhető. Jelenleg a Heinrich István utca felől közelíthetjük meg gyalogosan. Az utcának külön villamos megállója van. A gépjárművek számára a tervezett emlékhelytől gyalog néhány perc távolságra több nyitott és egy fedett, nagyterületű parkoló is található. Közvetlenül az épület mellett 10-12 gépjármű-férőhelyes protokoll parkolót is ki lehet alakítani.

fölülézet - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
1/15
fölülézet - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter

A terv ismertetése

1. A tervünknél több cél is vezérelt. Az első természetesen a pályázati kiírás szerint az első világháború 661 ezer magyar hősi halottjának emléket állíani. A város zajától távol eső, nemes, szép, környezetben a hősi áldozatukhoz méltó megemlékező helyet teremteni. Olyat, ahol alkalmanként akár nagyobb létszámú, esetleg katonai díszelgéssel, tiszteletadással egybekötött tér is rendelkezésre áll állami ünnepségek megtartásához.

2. A második cél, hogy az eredetileg templom számára készült, és már részben felszentelt épület szakrális jellegét megőrizzük, és ha lehet, még erősítsük is építészeti, képzőművészeti eszközökkel gazdagítva, később akár szabadtéri istentiszteletek megtartására is lehetőséget teremtve nyitott és zárt templom tereiben.

3. Harmadszor tiszteletünket szerettük volna kifejezni Molnár Farkas építész előtt azzal, hogy életművének egyik legnagyszerűbb darabját az eredeti, legelső tervei szerint, minimális építészeti beavatkozással, és a későbbi korszak által hozzáragasztott fölösleges épületrészeitől megtisztítva megtartsuk, és újra életre keltsük. Visszaadva az embereknek ezt a páratlan, épület-torzó emlékművet, ha nem is teljesen az eredeti rendeltetésének megfelelően, de hasonlóan nemes célú használatra. Így megőrizve az utókor számára - ebben a be nem fejezett, nagyszerű eredeti formájában.

külső kép - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
7/15
külső kép - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter

Az emlékezés tere

A hősökre való ünnepélyes megemlékezésekhez vagy a csendes meditációhoz többféle lehetőséget is kínál az általunk tervezett emlékhely.
A nagyvonalú ellipszis alakú, ég felé nyitott térnek, már a kapujában az első érzelmi benyomást a tér rendkívüli élménye, a két szemközti íves falát beborító aranymozaik felület ragyogása okozza. Kívül és belül minden hófehér és aranyszínű. Egyszerű és ünnepélyes. Pontosan a hősi halottak számával megegyező, 661 ezer darab 2,5x2,5 cm méretű arany lüszter mázas, eozinos porcelán lapocska a két íves felületet, mind a 450 négyzetmétert beborítja. Ez az óriási falfelület és a lapocskák felfoghatatlan mennyisége ad valódi képet arról a veszteségről, amit a világháború okozott a nemzetnek. Minden lapocska - minden apró négyzet egy-egy elesett katona lelkét jelképezi. 661 ezer hősi halott! Nincs itt név, se rendfokozat, semmi más csak apró felületekből összeálló végtelenül összefüggő, és állandó ragyogás. Nappal, ahogy a Nap járja körbe a falakat, a fények árnyékok és szüntelen változásában - és éjjel is az oszlopok mögé rejtett lámpáktól megvilágítva, amikor az arany fal pazar tükröződése látszik. Nincs a mozaik kockákon semmi egyéni jelölés, csak a lelkek összeolvadó fénye ragyog. Habár testük ott porladt el egy távoli harcmezőn egy ismeretlen katona sírjában, és az otthoniak a nevükre is csak addig emlékeznek, amíg az emlékezőket el nem nyeli a föld, de a halhatatlan lelkük ragyogása a nemzet emlékezetében így marad meg mindig.

Az emlékhely terei

Az emlékhely kapuján átlépve balkéz irányban egy Fogadó helyiségbe érünk. Ebben a kis térben a fehér fal egy kitüntetett helyén egyetlenegy apró, aranyló mozaikkocka található, mellette a magyarázó szöveg:

MINDEN EGYES MOZAIKKOCKA EGYETLEN LELKET KÉPVISEL.
AZOKÉT, AKIK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN,
H A T S Z Á Z H A T V A N E G Y E Z R E N
HŐSI HALÁLT HALTAK A HAZÁÉRT.
HALHATATLAN LELKÜK FÉNYE ÖRÖKKÉ RAGYOGJON A NEMZET EMLÉKEZETÉBEN!

belső látványterv - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
11/15
belső látványterv - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter

A fal mellett keskeny ajtónyílás vezet az íves alaprajzú térbe, a Kiállítás termébe, ahol első világháborús történeti fotók, mozgókép és hanghatások, korabeli tárgyak, képzőművészeti elemek bemutatása történhet. A tér hajlított, és felfelé lépcsőzik. Egy pillantással nem belátható. Minden lépéssel újabb meglepetést tartogat. Az udvar felől is nyílnak ide ajtók. Az ajtók keskeny résein át a természetes fény hatol be a Kiállítás termét övező Kerengő felől. Ez öleli körbe a szintén felfelé lépcsőző Ünnepségek terét. Amelynek fókuszpontjában az egykor odatervezett oltár helyét a padozat szürke gránit burkolatának felületén megjelöltük.

Az íves kiállító tér a két szint magas elsötétített terembe vezet. Ez a Nevek terme. Itt kör alakban elhelyezett aranyszínű mázas eozinos kerámia ülőkekockákon foglalhatunk helyet. A falon monoton folyamatosságban egymás után jelennek meg a nevek, névsorok. A neveket fénysugarak írják a sötét fal felületére. Mind a 661 ezer elesett hős neve sorban és külön-külön, a terem mindhárom falán kisebb-nagyobb csoportokba rendezve jelenik meg. A végtelen hosszú névsorok egymást követő váltását a falakon drámai hatású hang, zene kíséri.

nevek terme - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
14/15
nevek terme - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter

A Nevek terméből kilépve az ovális ív keskenyebb részén kívül az Emlékezés köve található az elesett hősökre utaló szöveggel belevésve. Erre lehet elhelyezni a virágokat és koszorúkat.

Az ovális tér túloldalán kicsi Kápolna található. A kápolna berendezése egyszerű az ülőhelyek itt is ugyanolyan arany-színű kockák, mint a Nevek termében voltak, itt sorokba rendezve. Ezeken helyet foglalva egy kevés időre elcsendesedhetünk. A Kápolna felszentelt helyiségében emlékező istentiszteleteket is lehet tartani. A Kápolna oldalajtaján kilépve, ívesen elnyúló lépcsőzetes padozatú térbe érkezünk. A lépcsőzet és a Szentföld templom egykori kápolnáinak megmaradt alaprajzi kontúrjai gazdagon tagolják a teret. Ez a Gyertyák terme. A fali tartókban, kő asztalkákon, a lépcsőkön kisebb nagyobb gyertyák csoportjai, mécsesek sorakoznak. Itt a látogatók meggyújthatnak egy-egy szálat az emlékezés gyertyáiból.

kápolna - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
5/15
kápolna - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter

Az utolsó helyiség falán, hasonlóan a vele szemben szimmetrikusan elhelyezkedő fogadó helyiséghez, néhány mondatos felirattal utalunk a magyar Szentföld templom koncepciójára, és hajtunk főt Molnár Farkas munkássága előtt.

Az emlékhely egész területe zárt, és jelenleg is körbekerített. Ajánlatos lenne az Emlékhelyet egy, a helyhez illő kerítéssel és díszkapuval a látogathatósági időkön túl zárva tartani, mint az igényesebb közparkoknál, temetőknél szokás. Ugyanakkor a terület állandó őrzése, védelme miként az most is megtörténik, továbbra is fenntartható.

belső látványterv - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter
12/15
belső látványterv - Első világháborús emlékműpályázat - Vadász Balázs, Czér Péter

A "Szent Föld templom" a hősöknek emléket állító ünnepélyes szakrális térré alakítása nemcsak méltó helyet ad az emlékhely számára, hanem meg is újít egy méltatlanul alul kezelt helyszínt és félbemaradt kultikus épületet, amely így igazi "nemzeti zarándokhellyé" válhat

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk