Nézőpontok/Kritika

A magyar kultúra egyetemessége és jövendője

1/0
Hirdetés
1/0
Nézőpontok/Kritika

A magyar kultúra egyetemessége és jövendője

2010.11.08. 11:20

Fábián László író, Fajó János képzőművész, Kévés György építész összeállított egy tanulmányt, melynek 2010. november 11-én lesz a bemutatója és rövid ismertetője a Kévés Stúdió Galériában. "A teljesség igénye nélkül, tanulmányunk mindenek előtt elemzi hazai építészetünk és képzőművészetünk múltját, jelenét és a mellékelt vizsgálataink alapján kijelöli a szükséges cselekvési irányokat."

Koncepció
Az új Budapestért

Tisztelt Olvasó, Budapest és peremtelepüléseinek jövőbeli városvezetői! Engedjék meg, hogy szíves figyelmükbe ajánljuk a „Magyar kultúra egyetemessége és jövendője Építészet és Képzőművészet" című dolgozatunkat benne – Budapest – az ország fővárosának megújulása érdekében készített koncepciónkat.

A teljesség igénye nélkül, tanulmányunk mindenek előtt elemzi hazai építészetünk és képzőművészetünk múltját, jelenét és a mellékelt vizsgálataink alapján kijelöli a szükséges cselekvési irányokat. A dolgozat új koncepciót fogalmaz meg jövő számára.

Mint mindannyiunk előtt ismeretes a II. világháborús angol-amerikai terrorbombázások, Budapest 1945-ös szovjet katonai ostroma, majd az 1956-os forradalom Vörös Hadsereg által történt leverése, óriási anyagi károkat okoztak fővárosunknak. Ma évtizedek után meg kell állapítanunk, hogy a minden képzeletet felülmúló anyagi veszteségek ellenére a legnagyobb károkat az emberi agyakban okozott az elmúlt 65 év ma is létező kommunista – szociálliberális szelleme. A magyar szorgalom, leleményesség, kitartás – mint az 1100 éves, kárpát-medencei történelmünk alatt mindig – fel tudta számolni az anyagi veszteségeket, de az 1945 után a Szovjetúnióból majd 1990 után nyugatról importált – máig tartó – szociális és gazdaságpolitikai „kísérlet" az elmúlt 45 + 20 évben óriási szellemi erkölcsi és anyagi károkat okozott Magyarországnak.

Az épületállományában és infrastruktúrájában is elmaradott falusi és kisvárosi jellegű települések gyűrűjével körülvett egykori impozáns Budapestet, 1945-ben kifejezetten pártpolitikai céllal, megalomániás szovjet mintára 2 milliós „világvárosra" növelték. Micsoda fantasztikus gondolat volt, amikor a 10 milliós Magyarországnak 2 milliós vízfejű fővárost álmodtak meg az akkori illetékesek!

A „világváros" emberanyaggal történő feltöltése érdekében az 50-es években a fővárosba irányított, egykor szegény paraszti származású kétkezi munkásréteg számára a Főváros körül az 1960-as évektől kezdve – nem a magyar népszaporulat elősegítése céljából – brutális épületekből lakótelepi gyűrűt építettek, melynek áldásait mai napig élvezi mind az egyén mind a város.

A rosszul hőszigetelt, építészetileg értéktelen, a magyar építészeti hagyományoktól idegen borzalmas házgyári épületekkel ma sem tudjuk igazán, hogy mit kezdhetünk? Kényszerű hőszigetelés után – ma már, egyesek által naiv módon, könnyűszerkezetes elemekkel is bővíteni javasolt panelházakat – újabb 100 évre kívánjuk tartósítani? St. Louisban (USA), már 1970-es években felrobbantották az elszlömösödött panelházakat, és a helyükön akkor megszületett a „poszt-modern építészet"!

Budapest XX. századi történetének értékelése alapján megállapíthatjuk, hogy célszerű a XXI. századhoz méltó korszerű várostervezési és építészeti szellemben teljesen új, a humánum és a gazdaság számára is előremutató új koncepciót megalkotni, amiben nem a hazai és külföldi multinacionális érdekek által vezérelt „ad hoc" várostervezés folyik, és ahol az „ingatlan fejlesztők" nagyobb „erszényük" révén nem rondíthatnának bele, a még ma is gyönyörű adottságú Fővárosunkba.

A fentiek számbavételével egyidejűleg sürgős átfogó cselekvésre van szükség, hogy 2010-től megindulhassanak az új várostervezési és városszabályozási munkák előkészítései, ami által – 65 év után – nagyon rövid időn belül – egy választási ciklusnak megfelelő idő alatt, Budapest Székesfőváros az egykori arányos városszerkezeti elemekkel, méretekkel valóban újjászülessen, és méltó társa legyen a rangos közép-európai szomszédainak Bécsnek, Pozsonynak, Prágának, Ljubjanának.
Mit is kell ezért tenni? Sokat és sűrgősen!

A teljes tanulmány a csatolt pdf-ben olvasható.

A tanulmányban közölt írásokat összeállították:
Fábián László író
Fajó János képzőművész
Kévés György építész

A javaslatot összeállította:
Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesülete
Kévés György Kossuth-, Ybl-, Príma-díjas építész

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.