/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Nézőpontok/Kritika

A magyar kultúra egyetemessége és jövendője

2010.11.08. 11:20

Fábián László író, Fajó János képzőművész, Kévés György építész összeállított egy tanulmányt, melynek 2010. november 11-én lesz a bemutatója és rövid ismertetője a Kévés Stúdió Galériában. "A teljesség igénye nélkül, tanulmányunk mindenek előtt elemzi hazai építészetünk és képzőművészetünk múltját, jelenét és a mellékelt vizsgálataink alapján kijelöli a szükséges cselekvési irányokat."

Koncepció
Az új Budapestért

Tisztelt Olvasó, Budapest és peremtelepüléseinek jövőbeli városvezetői! Engedjék meg, hogy szíves figyelmükbe ajánljuk a „Magyar kultúra egyetemessége és jövendője Építészet és Képzőművészet" című dolgozatunkat benne – Budapest – az ország fővárosának megújulása érdekében készített koncepciónkat.

A teljesség igénye nélkül, tanulmányunk mindenek előtt elemzi hazai építészetünk és képzőművészetünk múltját, jelenét és a mellékelt vizsgálataink alapján kijelöli a szükséges cselekvési irányokat. A dolgozat új koncepciót fogalmaz meg jövő számára.

Mint mindannyiunk előtt ismeretes a II. világháborús angol-amerikai terrorbombázások, Budapest 1945-ös szovjet katonai ostroma, majd az 1956-os forradalom Vörös Hadsereg által történt leverése, óriási anyagi károkat okoztak fővárosunknak. Ma évtizedek után meg kell állapítanunk, hogy a minden képzeletet felülmúló anyagi veszteségek ellenére a legnagyobb károkat az emberi agyakban okozott az elmúlt 65 év ma is létező kommunista – szociálliberális szelleme. A magyar szorgalom, leleményesség, kitartás – mint az 1100 éves, kárpát-medencei történelmünk alatt mindig – fel tudta számolni az anyagi veszteségeket, de az 1945 után a Szovjetúnióból majd 1990 után nyugatról importált – máig tartó – szociális és gazdaságpolitikai „kísérlet" az elmúlt 45 + 20 évben óriási szellemi erkölcsi és anyagi károkat okozott Magyarországnak.

Az épületállományában és infrastruktúrájában is elmaradott falusi és kisvárosi jellegű települések gyűrűjével körülvett egykori impozáns Budapestet, 1945-ben kifejezetten pártpolitikai céllal, megalomániás szovjet mintára 2 milliós „világvárosra" növelték. Micsoda fantasztikus gondolat volt, amikor a 10 milliós Magyarországnak 2 milliós vízfejű fővárost álmodtak meg az akkori illetékesek!

A „világváros" emberanyaggal történő feltöltése érdekében az 50-es években a fővárosba irányított, egykor szegény paraszti származású kétkezi munkásréteg számára a Főváros körül az 1960-as évektől kezdve – nem a magyar népszaporulat elősegítése céljából – brutális épületekből lakótelepi gyűrűt építettek, melynek áldásait mai napig élvezi mind az egyén mind a város.

A rosszul hőszigetelt, építészetileg értéktelen, a magyar építészeti hagyományoktól idegen borzalmas házgyári épületekkel ma sem tudjuk igazán, hogy mit kezdhetünk? Kényszerű hőszigetelés után – ma már, egyesek által naiv módon, könnyűszerkezetes elemekkel is bővíteni javasolt panelházakat – újabb 100 évre kívánjuk tartósítani? St. Louisban (USA), már 1970-es években felrobbantották az elszlömösödött panelházakat, és a helyükön akkor megszületett a „poszt-modern építészet"!

Budapest XX. századi történetének értékelése alapján megállapíthatjuk, hogy célszerű a XXI. századhoz méltó korszerű várostervezési és építészeti szellemben teljesen új, a humánum és a gazdaság számára is előremutató új koncepciót megalkotni, amiben nem a hazai és külföldi multinacionális érdekek által vezérelt „ad hoc" várostervezés folyik, és ahol az „ingatlan fejlesztők" nagyobb „erszényük" révén nem rondíthatnának bele, a még ma is gyönyörű adottságú Fővárosunkba.

A fentiek számbavételével egyidejűleg sürgős átfogó cselekvésre van szükség, hogy 2010-től megindulhassanak az új várostervezési és városszabályozási munkák előkészítései, ami által – 65 év után – nagyon rövid időn belül – egy választási ciklusnak megfelelő idő alatt, Budapest Székesfőváros az egykori arányos városszerkezeti elemekkel, méretekkel valóban újjászülessen, és méltó társa legyen a rangos közép-európai szomszédainak Bécsnek, Pozsonynak, Prágának, Ljubjanának.
Mit is kell ezért tenni? Sokat és sűrgősen!

A teljes tanulmány a csatolt pdf-ben olvasható.

A tanulmányban közölt írásokat összeállították:
Fábián László író
Fajó János képzőművész
Kévés György építész

A javaslatot összeállította:
Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesülete
Kévés György Kossuth-, Ybl-, Príma-díjas építész

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk