Programok

A magyarvistai Református Templom és Harangláb felmérési dokumentációjának bemutatása Debrecenben

1/3

„Szent Miklós lecsendesíti a tengert” - Freskó a magyarvistai templomból

A magyarvistai Református Templom és Harangláb felmérése - Mányi Stúdió

?>
„Szent Miklós lecsendesíti a tengert” - Freskó a magyarvistai templomból
?>
?>
A  magyarvistai Református Templom és Harangláb felmérése - Mányi  Stúdió
1/3

„Szent Miklós lecsendesíti a tengert” - Freskó a magyarvistai templomból

A magyarvistai Református Templom és Harangláb felmérése - Mányi Stúdió

A magyarvistai Református Templom és Harangláb felmérési dokumentációjának bemutatása Debrecenben
Programok

A magyarvistai Református Templom és Harangláb felmérési dokumentációjának bemutatása Debrecenben

2011.10.20. 09:18

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország

Építészek, alkotók:
Mányi István

Esemény kezdete:
2011.10.21. 08:30
Esemény vége:
2011.11.20. 11:00

A magyarvistai Református Templom és Harangláb felmérési dokumentációjának kiállítása a debreceni Tóth Árpád Gimnázium épületében október 21-én, pénteken délelőtt 10:30-kor nyílik. A felmérést Mányi István és kollégái végezték.

Helyszín: Tóth Árpád Gimnázium épülete (4024 Debrecen, Szombathi István u. 12.)

A magyarvistai Református Templom és Harangláb felmérési dokumentációjának bemutatása

A kiállítást megnyitja: Pataky Emőke, építész
Köszöntőt mond: Debreczeni Tibor, főiskolai tanár
A kiállítás kurátora: Nyisztorné Pataki Marianna, Öregdiákok Baráti Köre

 

A  magyarvistai Református Templom és Harangláb felmérése - Mányi  Stúdió
3/3
A magyarvistai Református Templom és Harangláb felmérése - Mányi Stúdió

„Szent Miklós lecsendesíti a tengert” - Freskó a magyarvistai templomból
1/3
„Szent Miklós lecsendesíti a tengert” - Freskó a magyarvistai templomból

2/3

 

Régi tervem volt, hogy barátaimmal, kollegáimmal egy jelentős erdélyi történelmi épületet részletes felméréssel dokumentáljunk az utókor számára. Az eredeti elképzelés a gyalui Várkastély felmérésére irányult, ám az a tulajdoni viszonyok rendezetlenségén meghiúsult.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatala javaslatára készültünk fel a magyarvistai Református Templom és Harangláb felmérésére, és annak helyszíni munkáit a gyülekezet vendégszeretetében 2006. szeptember 4-12. között jókedvű kalákában végeztük el.
A szakirodalomban, a kolozsvári Püspöki Hivatal és a magyarvistai gyülekezeti levéltárban, valamint a Budapesten a KÖH tervtárában tájékozódtunk a történeti előzményekről, és rendszereztünk dokumentumokat, amelyek tisztán kontúrozzák a vistai építészeti együttes jelentőségét.
Magyarvistán először 1986 nyarán jártam Pap Géza kiskapusi református lelkész társaságában. A hely történetét akkor ismertem meg Szallós Kis Ferenc vistai lelkipásztortól. A XIII. sz.-ban alapított templom a XV. sz.-ban nyerte el végleges formáját, haranglábjának építése 1760-72 közötti időre datálható. A festett kazettás mennyezet és a pad homloklapok díszítőfestése Umling Lőric és fiai, a legénykarzat díszítése Asztalos János keze munkái.
A templomhajóban végzett munkálatok során a mészrétegek alatt 1912-ben falképeket találtak, amelyekről a teljes feltárást követően Gróh István 10 táblán kitűnő minőségű akvarell másolatot készített. Az I. világháború és következményei a restaurálást megakasztották, a freskókat visszameszelték. A történelem szólt közbe az 1940. évi feltárásokat követően is. 1997-ben Lángi József és Mihály Ferenc készítettek falkép és farestaurálási javaslatot, illetve szakvéleményt. Abban a reményben készítettük és mutatjuk be az építészeti felmérési terveket, hogy ez a munka új lendületet adhat a réges-régen tervezett megújításnak, amelynek első lépésében 2008-09. években megtörtént a „Szent Miklós lecsendesíti a tengert" falkép restaurálása.
Mányi István

Köszönetet mondunk az Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának, a magyarvistai Református Gyülekezetnek, személyesen Felházi Zoltán és Felházi Klára református lelkészeknek a felmérés feltételeinek megteremtéséért, a szívélyes vendéglátásért, Szallós Kis Ferenc ny.református lelkésznek a történeti ismeretekbe történt beavatásért, Lángi József művészettörténésznek, hogy megosztotta velünk kutatási eredményeit.

A felmérés és dokumentálás résztvevői: Mányi István vezető építész,
Bálint Orsolya, Gáti Attila, Gegus Ildikó, Farkas István, Huszár Sarolta, Kardos Gábor, Kubinyi Gábor, Lányiné Kővári Éva, Lászlófi Károly, Mányi Dániel, Pantó Áron, Szalai Ferenc, Szalai Sándor, Székely Veronika, Szesztay Domokos, Tari Réka

Fotó: †Szabó József, Balikó Gyula

Mindenkit szeretettel vár a Tóth Árpád Gimnázium Igazgatósága!

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.