Közélet, hírek

A MÉSZ állásfoglalása Virág Csaba épületének sorsáról

1/1

?>
1/1

A MÉSZ állásfoglalása Virág Csaba épületének sorsáról
Közélet, hírek

A MÉSZ állásfoglalása Virág Csaba épületének sorsáról

2016.07.11. 11:13

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Virág Csaba (1933-2015)

Vélemények:
3

Virág Csaba építész Budavári Országos Villamos Teherelosztó épületét a Magyar Kormány bontásra ítélte, azonban ezzel a döntéssel a Magyar Építőművészek Szövetsége nem ért egyet. Állásfoglalásukban a bontás felfüggesztésére és az érintettek közötti eszmecsere lehetőségére kérik a Kormányt.

Évek óta elhanyagoltan, magányosan, sorsára hagyva áll a várban a Levéltár tömbje mellett egy különös épület. Különös, mivel építésének idején a korszak (1978) nemzetközi szellemiségét bátran vállalta. Tömegében, léptékében, geometriai jellemzőiben szerényen illeszkedett a polgárváros léptékéhez, miközben arculatában, anyaghasználatában kora konstruktív eszközeit használta. Ezzel az akkori és a mai kor számos mértékadó magyar építészének elismerését kivívta, és a szakma ezt az épületet is besorolta a vári - II. világháború utáni - progresszív foghíjbeépítések sorába (gondoljunk Farkasdy Zoltán, Jánossy György, Gulyás Zoltán, és mások épületeire).

A Magyar Kormány a közelmúltban bontásra ítélte ezt az épületet.

A Magyar Építőművészek Szövetsége nem ért egyet ezzel a döntéssel, és arra kéri a Kormányt, hogy találjon új funkciót az épület számára, hogy a valóban szükséges felújítás és átalakítás után a jövő számára - mint közelmúltbeli építészettörténetünk jellegzetes darabját - megőrizze ezt az épületet!

Nem vitatjuk, hogy az épület megosztó, sok nem építész és néhány építész honfitársunk sem érti, mi ebben a jó, mi ebben a szép, mi ebben az építészeti teljesítmény? Éppen ezért szeretnénk, ha az építész szakma és az építészet értékeire nyitott emberek közt elindulna egy nyilvános beszélgetés, gondolatcsere, hogy a kölcsönös megértés igényével értékelvű diskurzusokon keresztül közelebb tudjunk kerülni egymáshoz.

Nem gondoljuk, hogy ezzel mindannyian ugyanazt fogjuk szépnek és jónak látni, de hisszük, hogy a különböző látásmódok kölcsönös megértése, tisztelete jobb, és élhetőbb környezetet eredményez mindannyiunk számára, és segít egy szellemében erős, kulturálisan sokszínű, értékeit jobban tiszteletben tartó Magyarországot teremteni.

Mert nem csak a 100 éves vagy annál régebbi épületek lehetnek a magyar építészeti kultúra védendő értékei, hanem a későbbi korokban épült, az adott korszak fejlettségi szintjét, jellemző anyaghasználatát, formai jellemzőit, téri és konstrukciós gondolkodását magas szinten hordozó épületek is. Felnőtt egy generáció, mely a közelmúlt emlékeit értékalapon, szakmai minősége és időtállósága alapján mérlegeli, értékeli - a budavári egykori teherelosztó esetében egy korát meghaladó kvalitású épületet lát, melyre egyetemes értékként, így nemzeti öröksége részeként tekint.

Arra kérjük a Kormányt, hogy függessze fel a bontással kapcsolatos döntés végrehajtását, adjon időt és lehetőséget arra, hogy az érdeklődők és érintettek lebonyolítsák ezt az eszmecserét, és levonhassák a következtetéseiket. Bízunk benne, hogy ez a folyamat az épület sorsára nézve is megnyugtató eredménnyel zárul és megnyílik a lehetőség megőrzése felé! A Magyar Építőművészek Szövetsége felajánlja szakmai segítségét az épület adottságaihoz igazodó új funkció megtalálásához.

A MÉSZ elnöksége

Krizsán András DLA építész, elnök
Golda János építész, alelnök
Kerekes György építész, alelnök
Zoboki Gábor DLA habil. építész, alelnök
Kovács Csaba építész, elnökségi tag
Nagy Csaba építész, elnökségi tag
Pelényi Margit építész, elnökségi tag
Osskó Judit építész, elnökségi tag
Kováts András építész, elnökségi póttag
Vukoszávlyev Zorán PhD építész, elnökségi póttag

Vélemények (3)
Pákozdi Imre
2016.07.12.
11:29

A MÉSZ állásfoglalása példamutatóan tárgyilagos és értéktudatos.

Virág Csaba életműve egyenetlen; szerintem a naphegyi UFÓ-centrum borzalma a mélypont, a Várban lévő, korábbi Fehér Galamb (ma Jaime olasz gasztrocirkusza) a csúcspont. Ez a teherelosztó, megépülésekor olyan szinten volt testidegen abban a közegben - mind funkcióját, mind megjelenését illetően -, hogy felkaptuk rá a fejünket. Én is, aki alig egy kilométerre, a Logodi utcában laktam, a közvetlen szomszédok pedig méginkább.

És az épület győzött. Miért? Egyrészt hihetetlenül elütő karaktere miatt, amely ugyanakkor nyilvánvalóan saját mássága legmagasabb esztétikai színvonalát képviselte. Másrészt a Budapesten, de általában is, a hagyománnyal rendelkező városok mindegyikében oly fontos tömegméret-egyezés okán. Virág Csaba épülete nem emelkedett ki, nem terebélyesedett el, nem gömbölyödött össze vagy szét a szigorúan rektagonális környezetben, hanem pont akkora volt, pont olyan tömegarányokkal és kontúrokkal rendelkezett, mint annyi minden arrafelé - csak éppen más volt. Maga ez a jelenség üdvözlendő, úgyhogy kérem, a fenti aláírókkal együtt: persze, kicserélt üvegekkel, de ha lehet, hát legyen valami értelmes funkciója a jövőben is.

FenyvesiHK
2016.07.16.
16:12

@Pákozdi Imre: Ahogy a Déli pályaudvar negatív értelemben, ez a ház is  - építése idején - zarándokhelynek számított. Itt nem volt kérdés, hogy az építészet "hozzáadott értéke",a csomópontok, csatlakozások  átgondolt megtervezése, az anyaghasználat, az alkalmazott anyagok technológiájának pontos ismerete és profi alkalmazása, mind együtt van. (Virág Csaba ismert definíciója szerint a Teherelosztó  5 méteres házzá sikerült, ami az épület kivitelezett állapotát jelentette, azaz már öt méterről élvezhető és vállalható volt…)1978-ban ez korántsem tűnt természetes dolognak. A gyártó, a felhasználó, a tervező mind különféle érdekek és tervteljesítési feladatok harapófogójában tevékenykedett, arra kényszerítve, hogy egyiket se érdekelje a másik aktuális problémája vagy valamilyen közös cél. Ebben a közegben jött létre ez az épület, amit szájtátva bámultunk , nem tudván hinni a szemünknek, hogy ez igaz lehet. A Budai Várba egyszer csak beröppent Európa, amikor a 70 dollárunkkal három évenként mehettünk akárcsak Bécsig, hogy megnézzük a "Gyertyaboltot", most hirtelen itt állt ez a ház, hirdetve,hogy a szellemet nem lehet leigázni, határokkal lezárni, kirekeszteni a világ fejlődésének egyetemes közegéből. Virág Csaba háza az első hírmondók egyike volt azon az úton, ami elvezetett 1989-ig. Jól tessenek megfontolni egy ilyen tanú eltüntetését. Ki fogja a jövő generációknak ezt bizonyságul bemutatni? A polisz fogalmában, a sokféleség épületekben megtestesülő harmóniájából, nem hiányozhat egyetlen láncszem sem. Az egységesség kontextus-kompozíciója egyetlen hegemonális kort sem jelölhet ki múltként. A „mind”-ben kell élnünk és vállalnunk érte a felelősséget. Minden múlt darabnak megvan a maga helye és ideje, egyik sem abszolút tételezhető.

Pákozdi Imre
2016.07.17.
08:09

@FenyvesiHK: Különösen tetszik FenyvesiHK alábbi meghatározása: "Az egységesség kontextus-kompozíciója egyetlen hegemonális kort sem jelölhet ki múltként. A „mind”-ben kell élnünk és vállalnunk érte a felelősséget." Ez annak a kornak a műemlékes felfogása, amikor a műemlékvédelem még tudomány volt, nem pedig helyettes államtitkári részfeladat. Az épített örökség gondozásának abban a fénykorában így szólt az - elégszer nem idézhető - krédó: „Minket nem egyetlen, szépnek deklarált állapot érdekel, hanem a tudományosan feltárt tények összefüggése, s ezek közül mindent bemutat műemlékvédelmünk, ami egy-egy jelentős állapot meglétére utal” (Marosi Ernő: Magyar falusi templomok, Corvina, 1975, 21. old).

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk