| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

A modern lakásalaprajz kezdetei

1/10

Az V. József tér 5. sz., ma József nádor tér 5-6. alaprajza

Az 1900-1914 közötti korszakra jellemző alaprajz

Két szoba hallos jellemző lakásalaprajz

Német lakásalaprajzok (A berlini Schiller-Promenade mentén épült lakótelep egy lakásának alaprajza és egy alaprajz Alexander Klein építésztől)

Kotsis Iván terve háromgyermekes család részére

Német példák kislakásokra (Spandau-Haselhorst, tervezte Forbáth Alfréd)

A „bérpalota” típus és az azt leváltó tisztább és tárgyilagosabb homlokzat

A Kovács-Sebestyén ház (József tér, ma József nádor tér 5-6.), tervező: Máltás Hugó. 1859-ben Kovács-Sebestyén Endre orvos, a Rókus Kórház nagyhírű sebésze számára épült, a negyedik emeletet 1922-ben húzták rá.

Molnár Farkas A bérlakás lakhatóvá tétele c. cikkének első oldala (Tér és Forma, 1931/4) és egy oldal a Karlsruhe-Dammerstock lakótelepről írt cikkéből (Tér és Forma, 1930/1)

?>
Az V. József tér 5. sz., ma József nádor tér 5-6. alaprajza
?>
Az 1900-1914 közötti korszakra jellemző alaprajz
?>
Két szoba hallos jellemző lakásalaprajz
?>
Német lakásalaprajzok (A berlini Schiller-Promenade mentén épült lakótelep egy lakásának alaprajza és egy alaprajz Alexander Klein építésztől)
?>
Kotsis Iván terve háromgyermekes család részére
?>
Német példák kislakásokra (Spandau-Haselhorst, tervezte Forbáth Alfréd)
?>
A „bérpalota” típus és az azt leváltó tisztább és tárgyilagosabb homlokzat
?>
A Kovács-Sebestyén ház (József tér, ma József nádor tér 5-6.), tervező: Máltás Hugó. 1859-ben Kovács-Sebestyén Endre orvos, a Rókus Kórház nagyhírű sebésze számára épült, a negyedik emeletet 1922-ben húzták rá.
?>
Molnár Farkas A bérlakás lakhatóvá tétele c. cikkének első oldala (Tér és Forma, 1931/4) és egy oldal a Karlsruhe-Dammerstock lakótelepről írt cikkéből (Tér és Forma, 1930/1)
?>
1/10

Az V. József tér 5. sz., ma József nádor tér 5-6. alaprajza

Az 1900-1914 közötti korszakra jellemző alaprajz

Két szoba hallos jellemző lakásalaprajz

Német lakásalaprajzok (A berlini Schiller-Promenade mentén épült lakótelep egy lakásának alaprajza és egy alaprajz Alexander Klein építésztől)

Kotsis Iván terve háromgyermekes család részére

Német példák kislakásokra (Spandau-Haselhorst, tervezte Forbáth Alfréd)

A „bérpalota” típus és az azt leváltó tisztább és tárgyilagosabb homlokzat

A Kovács-Sebestyén ház (József tér, ma József nádor tér 5-6.), tervező: Máltás Hugó. 1859-ben Kovács-Sebestyén Endre orvos, a Rókus Kórház nagyhírű sebésze számára épült, a negyedik emeletet 1922-ben húzták rá.

Molnár Farkas A bérlakás lakhatóvá tétele c. cikkének első oldala (Tér és Forma, 1931/4) és egy oldal a Karlsruhe-Dammerstock lakótelepről írt cikkéből (Tér és Forma, 1930/1)

A modern lakásalaprajz kezdetei
Nézőpontok/Kritika

A modern lakásalaprajz kezdetei

2016.04.12. 11:00

Cikkinfó

Szerzők:
Kotsis Iván (1889–1980)

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
Lechner Tudásközpont

Újabb érdekesség került elő a Lechner Tudásközpont szakkönyvtárából. Mikor és hogyan alakultak ki a nálunk jellegzetesen elterjedt hallos lakások? Miért jó a lakásalaprajzok tipizálása? Ezek mellett sok más érdekes adalékot tudhatunk meg dr. Kotsis Iván Közép- és kislakások alaprajzi megoldásai című könyvéből.

Míg korábban a városok lakásépítési problémáival elsősorban a szociálpolitikai és egészségügyi szakemberek foglalkoztak, az I. világháború után az építészek már saját küldetésüknek érezték, hogy az emberek lakhatási körülményein javítsanak. A megoldást főleg az alaprajzok megreformálásában látták (másrészt nyilván ez volt az a terület, amelyre egyáltalán ráhatásuk lehetett).

Az építészeti szaklapok hosszas alaprajzi elemzéseket közöltek, amelyek nem voltak mentesek a kritikai hangvételtől sem. „Utoljára hagytam Prof. dr. W. Gropius munkáit, nem mintha azokhoz bíráló szó sem férne, de mert azok között van egy legalább is, amely a tökéletes jelzőt megérdemli." – írja például Molnár Farkas a Tér és Forma egyik 1930-as számában a Karlsruhe-Dammerstock lakótelepről, miután a többi tervező munkáit alaposan megbírálja.

Molnár Farkas A bérlakás lakhatóvá tétele c. cikkének első oldala (Tér és Forma, 1931/4) és egy oldal a Karlsruhe-Dammerstock lakótelepről írt cikkéből (Tér és Forma, 1930/1)
9/10
Molnár Farkas A bérlakás lakhatóvá tétele c. cikkének első oldala (Tér és Forma, 1931/4) és egy oldal a Karlsruhe-Dammerstock lakótelepről írt cikkéből (Tér és Forma, 1930/1)

Az „alaprajzi kretén"

Molnár Farkas a magyar tervezőket sem kíméli: „A spekuláció szolgálatába állított építészi lelkiismeret vagy tradíciókhoz ragaszkodó tervezői ügyefogyottság sokszor olyan helyzeteket teremt, hogy a súlyos bérű lakást valamennyire is lakhatóvá tenni, szinte a lehetetlenséggel határos. „Kartársam", akit nem ismerek, talán fel sem ismeri a mellékelt alaprajzi kreténben alkotását." A „kartárs" azonban felismerte a cikkben szereplő munkáját és hasonlóan vitriolos hangnemben válaszolta meg a kritikát a Tér és Forma következő számában. Az építészek közötti hasonló vitára több esetben is sor került. Cikkek és önálló kiadványok sora foglalkozott a lakásépítéssel.

„A székesfővárosi statisztikai hivatal közismert adataiból kiolvasható, hogy Budapest lakosságának kereken 46%-a egyszobás lakásban, 25%-a kétszobásban, 12%-a háromszobásban és 6 %-a négyszobásban lakik; a fennmaradó 11% a négyszobásnál nagyobb lakásokban oszlik meg. (…) Ezekből az adatokból első rátekintésre megállapítható, hogy a lakáseloszlás a fővárosban alapvetően egészségtelen és miután a vidéki városokban a helyzet egészen hasonló, ez a kedvezőtlen állapot általánosítható az ország egész területére." – hívja fel a figyelmet dr. Kotsis Iván a Közép- és kislakások alaprajzi megoldásai bérházakban címmel, a Mérnöki Továbbképző Intézet tanfolyamainak anyagaiból a Pátria kiadásában 1942-ben megjelent művében.

A Kovács-Sebestyén ház (József tér, ma József nádor tér 5-6.), tervező: Máltás Hugó. 1859-ben Kovács-Sebestyén Endre orvos, a Rókus Kórház nagyhírű sebésze számára épült, a negyedik emeletet 1922-ben húzták rá.
8/10
A Kovács-Sebestyén ház (József tér, ma József nádor tér 5-6.), tervező: Máltás Hugó. 1859-ben Kovács-Sebestyén Endre orvos, a Rókus Kórház nagyhírű sebésze számára épült, a negyedik emeletet 1922-ben húzták rá.

Ahogy az előzményeket összefoglalva írja, a 19. század második felében épült házaknál „a hangsúly a nagyméretű szobák reprezentatív sorára helyeztetett, a helyiségek alaprajzi kapcsolatainak ma alig megérthető elhanyagolásával, és az akkori idők műszaki állapotának megfelelőleg a mellékhelyiségek és az egészségügyi berendezések kezdetleges megoldásával. A lakások a vastag külső és középső főfalak közé foglalt két menetbe lettek beosztva, a helyiségeknek, mondhatni, lomha egymásmellé helyezésével, amiből az egymáson keresztül megközelíthető vak szobák, valamint a kicsiny és sötét mellékhelyiségek adódtak." Példaként erre a típusra az V. József tér 5. sz. ház alaprajzát közli.

Az V. József tér 5. sz., ma József nádor tér 5-6. alaprajza
1/10
Az V. József tér 5. sz., ma József nádor tér 5-6. alaprajza

Ezután 1900-tól 1914-ig „a jelzálog-kölcsönök támogatásával tömeges lakástermelés folyt, műszakilag fejlettebb eszközökkel, jobb kivitelben és több higiéniával. Ez a periodus a kétmenetes és függőfolyosós alaprajzi rendszert termelte ki." A polgári lakások jellemzően három szobáját ebédlő, nappali (szalon) és háló céljára bútorozták be, de ez valójában nem felelt meg a használatnak, hiszen gyerekszobák hiányában a funkciókat nem lehetett tisztán érvényre juttatni.

A lakások kialakításánál mindkét időszakban a reprezentativitás volt a fő szempont. Az egybenyitott szobák sorozata, a középtengelyben lévő kétszárnyú ajtókkal elegáns hatást gyakorolt és kellemes térélményt hozott létre, de a bútorozást és a célszerű használatot nehezítette.

Az 1900-1914 közötti korszakra jellemző alaprajz
2/10
Az 1900-1914 közötti korszakra jellemző alaprajz

A keretes beépítés

Új fejlemény volt a keretes beépítés elterjedése. A '20-'30-as évektől a zártudvaros, a hátsó szárnyakban kicsi és sötét lakásokat tartalmazó épületeket a hatóságok igyekeztek visszaszorítani. A keretes beépítés ösztönzésére ideiglenes rendkívüli házadómentességi rendeleteket adtak ki, valamint az utcai szárnyra 13-15 méteres beépítési mélységet engedtek meg, hogy a telektulajdonost kárpótolják az alacsonyabb beépítettség miatt elmaradt haszonért.

A keretes beépítés forradalmi javulást hozhatott volna a lakásviszonyokban, azonban a túl nagy beépítési mélység maga után vonta, hogy a lakások középső részein légudvarra szellőztetett mellékhelyiségek és ablaktalan hallok alakuljanak ki. „Kétségtelen, hogy ezzel a beépítéssel a bérháztömbök elrendezése városhigiéniai szempontból sokat javult, de viszont ennek áldozatául esett maga a lakás" – foglalja össze a helyzetet Kotsis.

Amint részletesen kifejti, az ekkor kialakult és közkedveltté vált két szoba hallos lakástípus viszonylag nagy (akár 110 m2-es) alapterülete ellenére sem felel meg gyermekes családoknak. A gyerekek vagy a „hallban lévő pamlagon" alszanak vagy a cselédszobában, ahonnét a személyzet a konyhába szorul. A helyzetet súlyosbította, hogy már ezekért a lakásokért is az anyagi teherbírásukat meghaladó béreket fizettek a középosztálybeli családok.

Két szoba hallos jellemző lakásalaprajz
3/10
Két szoba hallos jellemző lakásalaprajz



A hallos lakások ennek ellenére népszerűek voltak a kétszárnyú vagy akár négyszárnyú üvegezett ajtóval összekapcsolt hall és nagyszoba elegáns térhatása miatt. „Ez a reprezentatív törekvés fokozatosan oda vezetett, hogy ma egy középpolgári lakáson végigmenve, az a benyomás támad, főként egy külföldi szemében, hogy nálunk az emberek lakásukat nem saját használatukra, hanem a vendégek számára készítették; abban minden lakószoba alapjában véve egy szalon, amely fogadásra szolgál." – írja Kotsis.

Nyugat-Európában ekkor már racionálisabb, feszesebb, a funkciókat és az ennek megfelelő bútorozást sokkal jobban figyelembevevő alaprajzokat terveztek. Kotsis két német példát mutat be. Ezek mai szemmel is teljesen jól működő alaprajzok, az egyikük – meglepő módon – különösen korszerű. 80 négyzetméter körüli alapterületen oldják meg egy étkezésre alkalmas nappali, az étkező résszel átadóablakos kapcsolatban lévő konyha, egy szülői háló és két gyerekszoba elhelyezését.

Német lakásalaprajzok (A berlini Schiller-Promenade mentén épült lakótelep egy lakásának alaprajza és egy alaprajz Alexander Klein építésztől)
4/10
Német lakásalaprajzok (A berlini Schiller-Promenade mentén épült lakótelep egy lakásának alaprajza és egy alaprajz Alexander Klein építésztől)



Kotsis a könyvében több saját tervezésű, a német gyakorlatot mintaként kezelő, de a hazai viszonyokat is figyelembevevő alaprajzot ismertet. Hangsúlyozza azonban, hogy ezt a kérdést „az építészek egymagukban nem tudják megoldani, csak abban az esetben, ha ebben maguk a lakók is segítségünkre jönnek. Mindaddig, amíg a lakók a lakásukban elsősorban reprezentálni akarnak, addig az anyagi okokból megállapított kb. 110-130 négyzetméter területű kereten belül részükre jó lakást tervezni nem lehet."

Kotsis Iván terve háromgyermekes család részére
5/10
Kotsis Iván terve háromgyermekes család részére

„A kiskeresetű családok lakástípusa"

A középosztály lakhatási körülményei után Kotsis a szegényebb rétegek lakásait vizsgálja meg. Az általánosan elterjedt egyszoba-konyhás típust tarthatatlannak ítéli „egészségi és erkölcsi szempontból egyaránt". Itt ismét német példákkal és az ezek alapján készült saját tervekkel mutatja be, hogy az egyszoba-konyhás lakások szokásos méretével nagyjából egyező alapterületen már kétszobás, zuhanyzóval vagy fürdőszobával rendelkező lakásokat is ki lehetne alakítani.

Német példák kislakásokra (Spandau-Haselhorst, tervezte Forbáth Alfréd)
6/10
Német példák kislakásokra (Spandau-Haselhorst, tervezte Forbáth Alfréd)



A tipizálás ekkor Nyugat-Európában már jó ideje napirendre került. Kotsis ezt követendő gyakorlatnak ítélte, mind a részletek (ajtók, ablakok, korlátok, lépcsők, faszerkezetek, tetőszerelvények, stb.), mind a lakásalaprajzok tekintetében. „Az, hogy lakástípusok egyáltalában előállanak, természetes, mert a lakás oly elem, amelynek egyforma alakjaiból sok szükséges. Nincs annyiféle lakás, ahány család van és sok családnak pontosan ugyanarra a lakástípusra van szüksége. Nem kell tehát szégyenkezni afelett, hogyha egyforma lakásokat nagyobb számban tervezünk; a fő az, hogy ezek a típusok jók legyenek." – írja.

Azzal az ellenvetéssel szemben, miszerint így a lakások, illetve a házak belső és külső képe sablonos lesz, Kotsis több érvet is felhoz. A belsőt tekintve úgy véli, hogy azt végeredményben a berendezés stílusa, hangulata határozza meg. Az épületek külső megjelenésében pedig a korabeli sokféleséget inkább zavarónak látja, mintsem művészinek. Ahogy kifejti, „…sokkal jobb volna, ha az azonos belsőket takaró homlokzatok a külsőben is közelebb állanának egymáshoz; ezzel egyénenkint is őszintébbek lennének, és az utca összképe is nyugodtabb lenne."

„Hasonlóképpen igazolható a tipizált lakóházhomlokzatokra való törekvés helyessége a falu építészetével, amelynek harmóniája, nyugalma és egyöntetűsége onnan ered, hogy a falusi lakóház építése tekintetében vidékenkint általánosan elfogadott rendszerek alakultak ki, amelyeket a kis telkeiken építők mindig híven és türelmesen betartottak." – fejti ki művének utolsó oldalán.

A „bérpalota” típus és az azt leváltó tisztább és tárgyilagosabb homlokzat
7/10
A „bérpalota” típus és az azt leváltó tisztább és tárgyilagosabb homlokzat




Forrás:

Nagy Ágnes: Az alaprajzi reform ideája az 1920-1930-as években
http://habitation.archivportal.hu/temak/az-alaprajzi-reform-ideaja-az-1920-1930-evekben
Nagy Ágnes: Az 1930-as évek új lakástípusa: a hallos lakás http://habitation.archivportal.hu/temak/az-1930-evek-uj-lakastipusa-hallos-lakas
Dr. Kotsis Iván: Közép- és kislakások alaprajzi megoldásai bérházakban. Az 1942-es kiadás reprintje, Lechner Tudásközpont, Budapest, 2015 (Lechner Tudásközpont Szakkönyvtára)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.