/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Közélet, hírek

A muskegoni Szalézi Szent Ferenc templom

1/18

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/18

A muskegoni Szalézi Szent Ferenc templom
Közélet, hírek

A muskegoni Szalézi Szent Ferenc templom

2010.01.14. 12:30

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Breuer Marcel, Mizsei Anett

Földrajzi hely:
Muskegon, Egyesült Államok

Vélemények:
14

Dosszié:

Breuer Marcel, mint legtöbb épületénél, itt is nagy gondossággal járt el a legapróbb részletek megtervezésénél. Mizsei Anett beszámolója a 2009. évi tanulmányútról (USA – Michigan).

Szín, amit füleddel hallasz;
Hang, amit szemeddel látsz;
A semmi, amit könyököd érint;
A tér íze nyelveden;
Dimenziók aromája;

Kő leve.
Breuer Marcell

1961 és 1967 között épült a mintegy ezerkétszáz hívő befogadására alkalmas templom. Breuer Marcel, mint legtöbb középülete, és azon belül szakrális épületei esetében, itt is a vasbetonban rejlő lehetőségeket, és a monumentalitás erejét használta ki a tervezés során – ez utóbbiról tudjuk, hogy már fiatalkorában is meglehetősen foglalkoztatta. A templom sajátos formáját a trapéz alakú első és hátsó homlokzati fal adja, olyan módon, hogy az első fal felfelé tágul, míg a hátsó pont fordítva, felfelé szűkül. Emiatt az oldalfalak kétszeresen íveltté válnak, vagyis a két falat hiperbolikus paraboloidok kötik össze. Így a templomtér az oltár felé szűkül, a két oldalfal egymás felé tart, miközben a tér felfelé tágulni látszik, ezzel könnyed, szinte lebegő hatást keltve, amit jól szemléltet Breuer akvarellje is az ég felé törő formáról.

 

4/18

5/18

6/18

7/18

 

Az épület alaprajza közel téglalap alakú, ehhez csatlakoznak a mellékterek, vagyis a plébánia, paplak, keresztelőkápolna. Későbbi hozzáépítésként kapcsolódik egy nagyobb oldalkápolna és egy közösségi helyiség, ahol jótékonysági rendezvényeket, és ünnepségeket tartanak. Ezeket Breuer egykori munkatársa, Herbert Beckhardt tervezte, nem sokkal Breuer halála után. Az épület eredeti magjának főbb részeit mutatja az középső ábra (alaprajz): 1. keresztelőkápolna 2. gyóntatószékek 3. plébánosi szoba 4. sekrestye 5. „Blessed Sacrament" oltár 6. kórus 7. orgona 8. papi irodák 9. társalgó, fogadószoba 10. belső kert 11. papok hálótermei 12. nappali 13. étkező 14. vendégszoba 15. átrium – utóbbi a bővítések során jelentősen átalakult. A kétirányú metszetek jól szemléltetik a térformát: elöl és hátul felfelé szűkül, oldalt felfelé tágul, miközben a hatást fokozza, hogy fényt kizárólag a felső vízszintes lemez bordái közé rejtett felülvilágítókon keresztül kap a tér.

"Amikor egy építményt a távolból közelítünk meg, figyelmünk fokozatosan irányul az egészről a részletekre. Mennél közelebb megyünk, annál több részlet válik fontossá. Ugyanakkor továbbra is érezzük a koncepció egészét, emlékezünk az összefoglaló formákra, a körvonalakra, a szerkezeti megoldásra. Az általános elrendezés hatása alatt állunk továbbra is, míg a részleteket élvezzük."

Az idézet nagyszerűen illik erre az épületre. Érkezéskor a legelső, ami szembetűnt, az a templom monumentális tömege. Már első pillantásra okkal merült fel bennünk a kérdés: mit keres egy ilyen hatalmas templom egy ilyen kisvárosban, mint Muskegon? Hirtelenjében idegennek, túlzottnak, szenzációkeltőnek tűnt a nyugodt, akár kissé unalmasnak is bélyegezhető üdülővárosi környezetben. Ugyanakkor tagadhatatlanul már első ránézésre áhítatot kelt. Ahogyan elhaladtunk a melléktereket magában foglaló , a templomkertet körbeölelő alacsonyabb épületrészek mellett, egy pillanatra az egyiptomi templomkerületek és piramisok képe jelent meg ellőttem.

Az előző kérdésre maga Breuer ad választ, aki a templomépítészettel kapcsolatos nézeteit és a tér-tömeg-szerkezet egységére vonatkozó hitvallását már egy korábbi munkája során kifejtette:
Bár lehet, hogy a … templom látványként a szenzáció erejével hat, építészeti megoldása mégis a középkor és a klasszikus korszak egyházi épületeihez hasonlatos. ... A tér ritmusa nem más, mint a szerkezet ritmusa: egykor kő a kövön amit az egyes elemek súlya tartott meg a maga helyén, ma a beton áramló vonala, amit az egybeöntött acél tartóelemek folyamatossága tart a helyén. Hogy az épület milyen hatást gyakorol, attól függ, hogy milyen merészen oldja meg és manifesztálja ősi feladatát: a gravitáció leküzdését, az anyag nagy magasságba és fesztávolságba lendítését – a zárt térnek a végtelenbe való helyezését."

 

8/18

9/18

10/18

 

És valóban. Ha végignézzük gondolatban az európai templomépítészet kiemelkedő példáit, a roueni, reimsi, strasbourgi, wellsi, exeteri katedrálisokat, vagy akár Magyarországról az egri vagy az esztergomi bazilikát, minden esetben jelentős léptékkülönbség van a városok polgári és egyházi építészeti alkotásai között. A Szent Ferenc templom ugyanezzel az eszközzel él, hogy a hit erejét és az Örökkévaló jelenlétét hirdesse. Jómagam Breuer nyilatkozatában és a megvalósult épületben is örömmel fedeztem fel ezt az európai kötődést, hiszen a megismert egyesült államokbeli városokban a templomok építészetileg általában alárendelt helyzetben vannak, talán a sok kisebb egyház jelenléte miatt. Gyakran a közösségeknek nincs is templomuk, hanem egy családi ház átalakításával alkották meg gyülekezeti helyüket. Itt azonban a templom a „hazai", európai példákhoz hasonlóan, a hely szellemének őrzője, a városközpont.

Körbejárva az épületet, természetesen a legszembetűnőbb a térben harmonikusan torzuló fő tömeg, amelynek felületét maga a zsaluzat mintája adja. Díszítés gyanánt mindössze két forma töri meg a templom tömbszerűségét: a vele egyben zsaluzott betonkereszt, és a „harangtorony", amely esetünkben nem függőlegesen, hanem vízszintesen helyezkedik el a templom tetején. Ezzel a hátrafelé dőlő főhomlokzatot kiegyensúlyozza, egyszersmind a tekintetet a harangok alatt lévő egyszerű keresztre irányítja. Figyelemreméltó gesztus, amilyen finoman utal az európai harangtornyokra, miközben én némi diákos humort is felfedezek benne: „ja kérem, ha templom, akkor harangtorony, az kell rá!"

 

11/18

12/18

 

A ház geometriájából eredő szimmetriatengelyt a kereszt függőleges szára jelöli ki. Ahogyan a középkori katedrálisokon az apszis, úgy itt is az oltár megjelenik a hátsó homlokzaton, kiemelkedve a síkból. A csatlakozó melléképületeken mértékkel bár, de az építész alkalmazott néhány más anyagot is a vasbetonon kívül. A hátsó oldalon a parókia üvegfala előtt áttört, terrakotta elemekből épült falat találhatunk, ehhez hasonló utóbb a bronx-i egyetem épületén köszönt vissza. A lábazaton felfedezhettük az építés évszámát és Breuer logóját is.

Nagy szerencsénk volt, több szempontból is. Egyrészt pontosan akkor érkeztünk a templomhoz, amikor a délutáni nap gyönyörű súrlófénnyel érte a főhomlokzatot, ezzel a kereszt és a harangtorony árnyéka a leghatásosabban vetült a finom struktúrájú, fényben megcsillanó betonfelületre. Másrészt ugyanebben az időpontban lépett ki az ajtón az olasz származású plébános úr, aki nagy örömmel fogadott bennünket, és csatlakozott hozzánk, ahogyan fotóztunk. Majd kedvesen betessékelt a templomba, és végigvezetett valamennyi látogatható részén, miközben Európáról, Olaszországról mesél, no meg Budapestről, ahol egyszer már járt. Egy kontinenssel távolabb is földinknek tűnt, főleg mikor a magyar Aranycsapatról kezdett lelkesen beszélni.

Az újabb mellékkápolnát és a közösségi teret jártuk be elsőként, és itt figyeltem fel arra, hogyan kezelte Beckhardt a „kint és bent" kapcsolatát. A kívülről teljesen zárt tömbként jelentkező formák belül barátságos belső kertekre nyílnak, letisztult, már-már japános természetességgel. Összességében a bővítés harmonikusan illeszkedik a templomhoz, és hű maradt Breuer építészeti hagyatékához. A belső dísze a fény. És a két nagyszerű építész bravúrosan öltöztette fénybe a házat. A Beckhart-féle oldalkápolna színes üvegablaka, a breueri közlekedőterek rafinált felső megvilágítása, a keresztelőmedence felülvilágítója és fémlámpája mind a puritán vasbetonszerkezet ridegségét oldja.

 

13/18

14/18

15/18

 

A templomtérbe lépve a karzat alá jutunk, kétoldalt két színes üvegablak világítja meg ezt az alacsonyabb belvilágú előteret. Jobbra fordulva az isteni jelenlétet szimbolizáló vöröses-sárgás fényeket, balra pedig a kék – emberiséget jelképező – fényeket láthatjuk. Mellettük helyezte el Breuer a karzatra vezető szoborszerű vasbeton lépcsőket. Továbbhaladva jutunk a főhajóba. A meghatározás talán építészetileg nem korrekt, de kétségtelenül van valami „hajószerű" a belső térben. Feltárul a monumentális vasbeton szerkezet, ami valóban úgy borul fölénk, mint egy köpeny. A kívülről már megcsodált kiugró „apszis" színes üvegzáródása már-már barokkos, színpadias fénnyel árasztja el a hatalmas térben aprócskának tűnő oltárt. A fölülről áradó fehér, természetes fény földöntúli megvilágítást ad a térnek. A karzat sejtelmes árnyakat vet, a nyersen maradó zsaluzott betonfelület mintázata érdesen fénylik.

 

16/18

17/18


 

A főoltár egyszerűbb már nem is lehetne. Emelvényen áll egy nagy, nehéz asztal – az Úr Asztala, a „szószék" – a végsőkig leegyszerűsítve, és aranyszínű „sátor" alatt súlyos kő-trónus. Az arany tető csodálatos fényt ver vissza, háttérben a vasbeton szerkezet tizenkét bordája, melyek a tizenkét apostolt szimbolizálják. S ezek nem pusztán üres formai elemek, hanem kétszeres szimbólumok: ahogyan Jézus a tizenkét tanítványára építette egyházát, úgy tartja a tizenkét borda a templom vasbeton héját. Az oltárhoz felvezető lépcső keskeny, korlát nélküli, szinte csak jelzésértékű. Már-már a 21. századi minimalizmust előlegezi meg.

Breuer, mint többi épületénél, itt is nagy gondossággal járt el a legapróbb részletek megtervezésénél. Legyen az padsor, korlát, lépcső, a részek és az egész összhangja hatja át az épületet. Maradnánk még, valahogy megszűnt odabent az idő, és a tér kitöltött minden dimenziót. A plébános úr csomagol, a nap végén még családokat látogatni indul. Elbúcsúzunk tőle és a templomtól...

Mizsei Anett

Vélemények (14)
batki
2010.02.06.
00:29

Néhány hazai Bauhaus  és Breuer szakkönyvben - ami jobb esetben művészettörténész meg építész hallgatónak  szigorlati anyag  -  azér'  vannak  ehhez itt-ott eléggé hasonlító leírások az épületről . (Vagy csak én találkoztam vele).

Az épületet jól ismerő, alapos könyvek meg - német ( és gondolom amerikai ) ... stb. könyvtárakban, könyvesboltokban -  vannak még dögivel, így talán nem olyan nehéz szakirodalomból egy bemutató  írás összeállítása, melléfűzve a személyes élményeket.

Mizsei Anett
2010.01.28.
09:34

Bár úgy tűnik, újabb reakció nem érkezett, még hozzá szeretném tenni:

gondolkoztam a remekmű kérdésén...

És szerintem NEM pusztán eztétikai szempontból beszélhetünk remekműről egyes épületek esetében - mint ez is.

A "szubjektív remekmű", ha nekem tetszik. De objektíven megnézve: amennyiben egy épület olyan szerkesztési, technikai-technológiai, anyaghasználati innovációkat mutat fel, amelyek révén új építészeti alapvetéseket tesz, illetve legalábbis addig soha nem ismert módon old meg egy építészeti problémát, akkor az márpedig remekmű. Még ha valakinek nem is feltétlen tetszik.

Nem biztos, hogy mindenkinek egyformán tetszik mondjuk egy zenemű vagy egy festmény, de attól még elismerheti annak nagyságát és szerzője tehetségét, teljesítményét.

tanna
2010.01.28.
18:49

@Mizsei Anett: " a cikk elérte szándékát " : azért mondtam, h számomra iskolás volt , mert számomra iskolás volt , mind gondolatilag, mind szövegileg. Pont.   S nem hátsószándékkal, amit az " elérte szándékát " utalás sugall.   Valószínűleg sok olvasó  ismeri az említett  bazilikákat, katedrálisokat , pont ezért jó, h nem került be még a képük is ..

Mizsei Anett
2010.02.01.
12:41

@tanna: Kedves Tanna,

ez esetben úgy látom, teljesen elbeszéltünk egymás mellett.

A képek iránti igényt nagyrészt ebből értettem ki - eszerint tévesen - :

"sok információt inkább csak leíró szövegből . " európai kötődés ".  Hol ?  "

Egyébként nem vagyok újságíró, sem gyakorlott szerző, de még csak hivatásos fotós sem, pusztán egy egyszerű (fő)iskolás :) építészhallgató, így nyilvánvalóan vannak a szövegnek és képanyagnak gyerekbetegségei. Sajnálom, ha nem nyerte el a tetszésed.

Örömmel okulnék, ha kicsit bővebben megfogalmaznád a kritikád.

 

mB
2010.02.01.
17:43

@tanna: Kedves Tanna!

A korábbi kérdésedre (európai kapcsolat) a válasz érzésem szerint benne van a szövegben – a Breuertől idézett sorokban: 

„A tér ritmusa nem más, mint a szerkezet ritmusa: egykor kő a kövön amit az egyes elemek súlya tartott meg a maga helyén, ma a beton áramló vonala, amit az egybeöntött acél tartóelemek folyamatossága tart a helyén. Hogy az épület milyen hatást gyakorol, attól függ, hogy milyen merészen oldja meg és manifesztálja ősi feladatát: a gravitáció leküzdését, az anyag nagy magasságba és fesztávolságba lendítését – a zárt térnek a végtelenbe való helyezését.”

Amúgy lehet hogy nem ugyanazt a szöveget olvastuk: én egy alapos, élményszerű, klassz, az épület alapos ismeretéről tanúskodó szöveget láttam/látok. Erről az „iskolás” dologról meg… ez a szöveg messze fölötte van némely építészkritikáknak és épületismertetőknek, ahogy a szerző nyitottsága a mindennemű hozzászólásra és kritikára is elismerésre méltó, számomra mindenképpen egy magas igényességet és minőséget közvetít - annál a minőségnél mindenesetre léptékekkel többet, ami a szöveg „iskolás” mivoltát firtató hozzászólás… hm, gazdag és szofisztikált „érvrendszere” és mélysége mögül "pont" kisejlik… ;-)

Mizsei Anett
2010.02.10.
19:36

@mB: :)

 

A kezdők lelkesedése buzog bennem, innen a beszélgetős kedv. Na meg egyébként is ilyenfajta volnék. :))

tanna
2010.01.14.
20:13

Nekem nem igazán jött át a roueni, reimsi  .. katedrálisokkal , egri bazilikával való "szoros" kapcsolat, a meglehetősen iskolás - a sok információt inkább csak leíró szövegből . " európai kötődés ".  Hol ? 

Az épület maga remekmű, egyébként.

a.

norm2
2010.01.14.
20:21

@tanna: miért remekmű ?

Mizsei Anett
2010.01.20.
19:43

@norm2: Norm2

Sajnos ha a szöveg és a képek nem győztek meg, vagy még újabb érvekre vágysz, akkor egyetlen megoldást tudok Neked ajánlani: el kell utaznod, és odaállni a kifelé dőlő oldalfal alá. Válassz napfényes délutánt, akkor a legszebb! :)

Mizsei Anett
2010.01.20.
19:44

@tanna: Mizsei Anett, 2010, január 20 - 20:40 Üdvözöllek, Tanna!

Örülök, a cikk elérte szándékát. :)

A fent közölt útibeszámoló (mely egyébként elsősorban előadás volt, és csak utóbb került fel egy egyszerűbb képanyaggal) célja ugyanis elsősorban az volt, hogy felhívja a figyelmet a világ másik felén lévő kisvárosban kallódó építészeti attrakcióra, ami korát és alkotóját tekintve nyugodtan nevezhető mostmár épített örökségünk részének. 

Nem kívántam (az előadás időkorlátja miatt nem is volt lehetséges) ennél részletesebben kitérniaz európai párhuzamra, pusztán a templom"oda nem illőségének" magyarázataképp merült fel ez a gondolat. Való igaz, hogy az ábraanyagban nem szerepelnek az említett épületek, de mivel az előadás (és a cikk is) szakmai fórumon jelent meg, így feltételeztem a hallgatóság részéről azokat az ismereteket, amikre itt utalok. (Léptékváltás a polgári és egyházi épületek közt, monumentalitás, városépítészeti jelentőség, szellemi jelentőség stb.)

Valójában ha ennél mélyebben bele kívánunk menni a templomépítészet európai és amerikai példáiba, akkor az nem egy 25 perces előadást, de egy fél nagydoktorit megér :) így szükséges volt az anyagot a muskegoni templomra szorítani.

A felvetés azonban mindenképp érdekes, és most elkezdett komolyabban érdekelni a párhuzamok sokasága, úgyhogy köszönöm. :)

norm2
2010.01.20.
22:13

@Mizsei Anett: Nézd kedves Anett, én erre ránézek és egy brutalista betontömböt látok. Az interiőrök pedig valahogy rendkívül embertelenek és ráadásul félkésznek is tűnnek. A szövegelés meg természeténél fogva nem tudja befolyásolni az ízlésemet, hiszen a beszéd nem arra való. Ha meg is érteném azt a szinte felesleges(csak építészek értik eleve) filozófiát ami a ház mögötti gondolkodásmód alapjául szolgál akkor sem érteném mitől remekmű ez a ház !? Érted ? Mitől remekmű ez ? Bemegyek oda és jobb kedvem lesz, vagy jó érzés fog el vagy lebegni kezdek annyira jó az alaprajzi szerkesztése ? Esztétikai értelemben remekmű csak szubjektív megítélés szerint létezik. Persze mivel ez egy szakmai fórum nem muszáj válaszolnod, hiszen nem értek hozzá (((csak szeretnék)))

Mócsi Gábor
2010.01.20.
22:34

@norm2: Talán ott van a szavaidban a válasz: az enteriőrök embertelenek. Igen, a "szép embertelenség" versor is idekívánozik. Ez egy templom...és ennek a témának óriási irodalma és "tudománya" van. Sokfelől lehet megközelíteni a feladatot, itt úgy érzem talán az ember "kicsiségének" ábrázolása volt a tervező célja. Mások másféleképpen indulnának el, pl. hogy az Isten háza egy "barátságos meleg otthon". És ez sem lenne önmagában rossz koncepció. Itt azonban nekünk a "kő leve" van bemutatva valóban. Ha érted a verset, érteni fogod az épületet is.

norm2
2010.01.22.
21:14

@Mócsi Gábor: Hát de a könyvtárépülete is pont ilyen brutalista betontömb, ott meg már ezzel, hogy dehát épp ez a lényege, nem magyarázható az embertelensége.

Mizsei Anett
2010.01.25.
14:20

@norm2: Egyik irányból nézve brutalista betontömb, ha azok a finom fények, rezdülések, amik emberivé teszik, nem jöttek át, lehet az a fotóink hibája, vagy csak egyszerűen ízlésbeli kérdés.

Egyébként bent járva én nem éreztem embertelennek - függetlenül a méretétől és anyagától. Nem azért csodáltam, mert csodálni KELL, mert ezért utaztam ki, vagy mert divat lelkesedni. Egész egyszerűen bementem és hatalmába kerített egyfajta emlekdett érzés, hasonló, mint némelyik más kiemelkedő színvonalú templomépületben, és mégsem ugyanaz. Ez a magyarázat persze nélkülöz minden szakmaiságot, ez tény... :)

Nem titkolom, hogy nekem személy szerint pl. a Whitney jött be legkevésbé a helyszínen járva, szerintem nem sikerült megértenem elsőre azt az épületet, most azóta láttam-hallottam Attila előadását, kezd közelebb kerülni hozzám.

A probléma egyik fele az, hogy a templomban (vagy könyvtárban vagy egyetmi épületben) sokan valóban egy brutalista betontömböt látnak. Ugyanakkor nem veszik észre, hogy a Budapesten gombamód szaporodó tökéletesen fantáziátlan üveghomlokzatok legalább olyan brutalisták tudnak lenni, vagy hogy a ma közkedvelt és kellemes lakókörnyezetnek kikiáltott egyébként többségben lakhatatlan lakóparkokban pont ugyanennyi brutalista beton van, csak szépen elsimogtaják sárgára-pirosra, és akkor már az otthonos, gyümölcsökről vagy keleti fogalmakról elnevezhető parkváros. :)

A  másik problémát abban látom, hogy aki nem foglalkozik igazán építészettel, abban néha nem tudatosul, hogy a "brutalista" anyagoknak - lásd beton - is megvan  a maguk helye. Méghozzá pontosan az olyan középületeken, mint amiket mi itt bemutattunk. Azt tapasztalom, hogy sokan a panelépületek alapján ítélik meg azok anyagát, haragszanak a betonra, mint minden rossz és sivár környezet okozójára. És sajnos ezek a nézetek annyira beleivódtak az emberekbe, hogy nehezen lehet bármivel meggyőzni, aki így vélekedik. (Ami persze teljes mértékben szíve joga.)

Miközben már a rómaiak is használtak hasonló anyagot, és azóta is számtalan nagyszerű alkotás született belőle. Hidak, középületek, és hát, igen... templomok is. :)

 

Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk