Közélet, hírek

A Művészetek Palotája FIABCI díja

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

A Művészetek Palotája FIABCI díja
Közélet, hírek

A Művészetek Palotája FIABCI díja

2006.05.30. 09:34

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Zoboki Gábor, Turi Zoltán

Az ingatlanbefektetők globális szövetsége "a világ legjobb kulturális épülete" címet adományozta az épületkomplexumnak, amely oldalán emiatt hétfő délutántól olvasható lesz: "A Művészetek Palotája a világ legjobb kulturális létesítménye".

"A Millenniumi Városközpontban fekvő Művészetek Palotája nyerte az építészeti szakma legkiemelkedőbb nemzetközi elismerését, a FIABCI Prix d´Excellence 2006. évi díját. A díjat a világ egyik legtekintélyesebb napilapja, a Wall Street Journal és a FIABCI alapította." A díjat 2006. május 29-én adták át Bangkokban.

"A Lágymányosi híd pesti oldalánál fekvő, 70 ezer négyzetméteres Művészetek Palotája építését 2002. márciusában kezdte meg az Arcadom Rt., a TriGránit megbízásából. A 2005. március 14-én megnyitott beruházás az úgynevezett PPP - Public Private Partnership - konstrukcióban, az üzleti szféra és az állam együttműködésében készült, mint ilyen első alkalommal az egész régióban. Itt kapott helyet a Ludwig Kortárs Múzeum, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – amelynek rezidens zenekara a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a magas akusztikai színvonallal rendelkező Fesztivál Színház – a Nemzeti Táncszínház otthona. Egyszerre 4500 látogatót képes fogadni a Palota."

FIABCI

 

Vezető építész és belsőépítész
tervező, felelős tervező: Zoboki Gábor vezető tervező
Koordináló építész: Turi Zoltán vezető tervező
Vezető építész, belsőépítész tervezők: Erőss János, Silvester Csaba
Építész, belsőépítész tervezők: Bordás Péter, Borzák Richárd, Császár Imre, Demeter Nóra, Simon Móni, Szatmári Gábor, Valkai Csaba, V. Szabó Gyula

Építész, belsőépítész munkatársak: Benke Róbert, Dobos András, Dobos Botond, Fekete Ferenc, Kakas László, Országh István, Torda-Molnár Tamás, Varsányi Gyula

Ludwig Múzeum, Fesztivál Színház építész kiviteli terv:
Ludwig Múzeum: Stocker György Stokplan Bt., Nagy Mihály Vision Építésziroda Kft.
Fesztivál Színház: Stocker György Stokplan Bt., Hiri Zsolt Vision Építésziroda Kft.

Belsőépítész terv:
Nemzeti Koncertterem, Fesztivál Színház és közönségforgalmi terek:
Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda
Közönségforgalmi és üzemi területek:
Rex-Kiss Béla Technoart Kft.
Szűts Zsuzsa Technoart Kft.
Tóth Róbert Technoart Kft.
Vörös Ferenc Attila Technoart Kft.
Munkatársak:
Hegedűs Violan Technoart Kft.
Marton Géza Technoart Kft.
Pallai Patrik Technoart Kft.
Szentpéteri András Technoart Kft.
Ludwig Múzeum:
Gergely László Studio G
Zobor László Studio G

Képző és iparművészek:
Nemzeti Koncertterem gipsz falburkolata:
Jovánovics Gyögy szobrászművész
Fesztivál Színház fa falburkolata:
Ambrus Sándor szobrászművész
VIP szoba üvegművészet:
Baróthy Anna üvegművész
Nemzeti Koncertterem háromkarú lépcsők orsótéri csillárjai:
Dombi Lívia üvegművész
Magyar Éva ötvösművész
Merényi Zoltán ötvösművész

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk