A nagykorú Graphisoft-ról...

Személyes nézetem egyébként megnyilvánul az ArchiCAD alapcéljában is: a számítógépes tervezőprogram mindenképpen stílussemleges kíván lenni, pontosan az a cél vele, hogy szabaddá tegye az építész kezét. Ebben még közel sem értünk el megnyugtató mélységig a program fejlesztésében. Sokat kell még dolgozni addig, amíg például az ArchiCAD minden gond nélkül alkalmas lesz egy olyan épület virtuális változatának elkészítésére, mint Antoni Gaudí Casa Milá lakóháza Barcelónában.

A Virtuális Épület™ koncepción alapuló ArchiCAD-ről és a kiegészítő vagy csatlakozó programokról (TeamWork, Artˇlantis, ArchiFM 2000, AxisVM, FEM-Design, CADLink stb.) szólva mindig hangsúlyozom, hogy ezek nem elsősorban termékek, hanem megoldási módok - persze pontosan meghatározható célra, építészeti tervezéshez. A felhasználó kézhez kapja a programcsomagot, és használata során szinte az első pillanattól kezdve többet valósít meg vele, mint amire mi eredetileg gondoltunk. Éppen ezért nagyon fontos a visszacsatolás, az építészek által elért eredmények megismerése és hasznosítása a Graphisoft fejlesztési tevékenységében. Ennek egyik jól bevált gyakorlata az 1993 óta minden évben megrendezett nemzetközi verseny, elsősorban diákoknak: a Graphisoft Prize. De említhetek egy tíz évvel ezelőtti példát is, amikor a program használói Svájc francia nyelvű területén az alaprajzi funkciókat olyan szellemesen tették alkalmassá a ház metszetének kidolgozásához, hogy azt mi magunk is integráltuk a programba. A szoftver-fejlesztésnél mindig is fontosnak tartottam, hogy ne kizárólag metematikusok és programozók végezzék, hanem építészek is részt vegyenek benne. Bármely szélsőséges elkülönülés - a csak matematikus vagy csak építészi fejlesztés - esetleges pillanatnyi előnyök után nagyon károsan képes befolyásolni a program használhatóságát.

Itt érdemes említést tenni arról, hogy sokáig az ArchiCAD fejlesztése a külföld felé irányult. Eredetileg ugyanis Apple Macintosh számítógépre íródott, és ezek a gépek a rendszerváltás előtt - a COCOM-lista tiltása miatt - nem voltak forgalmazhatók Magyarországon. A fejlesztés külföldre azzal az előnnyel járt, hogy eleve sokkal zökkenőmentesebb volt a nemzetközi forgalmazás, ugyanakkor sok esetben figyelembe lehetett venni sajátos nemzeti karakteret, az ebből adódó különbségeket. Mégis azt kell mondanom, hogy tíz évvel ezelőtt a program hazai bevezetése erősen meglódította a fejlesztést azzal, hogy sokkal élőbb kapcsolat alakult ki a fejlesztő és a felhasználó építészek között.

V.M.: Ugyanakkor nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy az építészek és a mérnökök között van bizonyos ellentét, elkülönülés egymástól, annak ellenére, hogy tevékenységük millió szállal kapcsolódik, és végső soron a cél közös - házak és más létesítmények megvalósítása és fenntartása, időközönként felújítása vagy átalakítása. Tud-e enyhíteni ezen a számítógép használata, illetve a szoftverek fejlődése?

B.G.: Az ArchiCAD és a hozzá kapcsolódó egyéb programok mindenképpen ebbe az irányba hatnak. Az építész munkája nem fejeződik be azzal, hogy papíron elkészítni a tervet. Célunk az, hogy a tervezést követően az építőipar teljes szegmensét beleépítsük abba a komplett elektronikus modellbe, mely a tervezés során megszületett. A megvalósítás folyamata is visszacsatolható ebbe a modellbe, és később az épület vagy más építmény használata úgyszintén jól követhetővé tehető, ezt szolgálja a Virtuális Épület modell és az ArchiFM 2000 program.

A vázolt folyamat, amit az angol nyelvű szakirodalom "facility management"-nek nevez, magyarul létesítmény-gazdálkodásnak szokták fordítani, persze nem újdonság, a mérnöki jellegű programokhoz már évek óta kapcsolódnak ilyen feldolgozások. Esetünkben inkább arról van szó, hogy az ArchiCAD számítástechnikai alapját képező úgynevezett GDL technológiára építve igen egyszerű és kevés memóriakapacitást igénylő komplex rendszer alakítható ki. A GDL egy paraméteres geometriai leíró nyelv, amelyből könnyűszerrel állítható elő bármely, a terv részét képező objektum (berendezési tárgy, bútor stb.) háromdimenziós képe.

Ennek előnyei nem csak a tervezésben óriásiak, hanem az építéskor és a későbbi használat során is. Az építőiparban egyébként az egyik legfontosabb tényező az idő. Mindig kritikus információt jelent a beépítendő anyagok, tárgyak elérhetősége, ezek helyszínre érkezésének programozhatósága. Aki pontos információkkal rendelkezik magáról a termékről, annak méreteiről és szállítási paramétereiről, továbbá arról, hogy mikor kell a beépítési helyszínre érkeznie az adott terméknek, az óriási előnyökre tud szert tenni. Talán nem szorul bővebb magyarázatra, hogy ebből a szempontból mit jelent az épület komplex virtuális modelljének előállítása, eleve sokféle célra alkalmas formában.

V.M.: Gondolom, hogy az ilyenfajta információk közvetítéséhez egyre inkább alkalmas a világháló, melyen igen gyors információáramlás valósítható meg, és ebből a szempontból valóban nem mindegy, hogy mekkora számítógépes kapacitással jeleníthető meg egy-egy objektum térbeli ábrája.

B.G.: Pontosan ez az a szegmense az E-businessnek, vagy E-commerce-nek, melybe mi is be tudunk kapcsolódni. Ami persze nem azt jelenti, hogy maga a Graphisoft akarná a termékeit Internet közvetítésével árusítani, és főleg nem igaz ez az építőanyagokra, épületelemekre, építést szolgáló termékekre. Célunk az, hogy kiszolgáljuk az építőipar Internet-es kereskedelmét, hozzájáruljunk ahhoz, hogy e nagy virtuális boltokban minél nagyobb választék álljon rendelkezésre, és minél inkább strukturált legyen a keresés. Ami már ebből meg is valósult: a GDL Object Tools programcsalád segítségével ablak- és ajtógyártó cégek termékei letölthetők a gyártók hon-lapjáról az ArchiCAD saját fájlformátumában, majd átkonvertálhatók az összes szokásos fájlformátumba (DWG, DXF, 3DS, VMF, IFC stb.). Hasonló ez egy raktáráruházhoz, melyben a termékek nagyon széles választéka megtalálható, elméletileg egy áruféleség valamennyi gyártója képviseltetheti magát.

Az ArchiCAD külön jelentősége ebből a szempontból: olyan technológiát szolgáltat, mellyel bármely termék elhelyezhető a tervi környezetben, és ott háromdimenziós formában megtekinthető.

V.M.: Nem nehéz következtetni arra, hogy a közelmúlt eseményei és hírei mind szorosan kapcsolódnak a Grahisoft vázolt fejlesztési lépéseihez. Elsősorban az elmúlt hetekben több szoftver-cég megvásárlására célzok, valamint annak bejelentésére, hogy az Rt. részvényei hamarosan jegyezhetők lesznek BÉT-en, a Budapesti Értéktőzsdén.

B.G.: Ez utóbbi hír jelentőségét inkább abban látom, hogy a hazai tőzsdén való megjelenés valós tartalommal tölti meg a Grahisoftnál dolgozók személyes tulajdonosi helyzetét. Részvényeik "fizikailag" is jóval közelebb kerülnek a magyar piachoz, ezáltal munkatársaink sokkal inkább tulajdonosnak érezhetik magukat a Graphisoft R&D Rt.-ben.

Két fontos vásárlásunk viszont valóban szoros összefüggésben van a cég távlati fejlesztési stratégiájával. A létesítmény-gazdálkodásban az USA-beli Drawbase Software-ről és annak CAFM szoftverjéről van szó, míg a Shade általános 3D modellező szoftvert fejlesztő japán ExpressionTools esetében a Virtuális Épület technológia minél tökéletesebb megvalósítása a cél. Ezek a törekvéseink egyébként már tavaly is érzékelhetők voltak, például a PricewaterhouseCoopers céggel kötött együttműködési megállapodásról vagy a Graphisoft Chile megalapításáról szóló híradásokból.

V.M.: Hamarosan két éve, hogy megnyílt a Graphisoft Park az Óbudai Gázgyár volt szénüzemének területén, közvetlenül a Dunaparton. Hogy ne csak a számítógépes építészeti tervezésről, hanem élő építészetről is szó kerüljön, befejezésül szeretném megkérdezni, hogy milyen stádiumban van a Park további építése?

3/7
alapok

4/7

5/7

6/7