Épületek/Örökség

A nagyvázsonyi pálos kolostortemplom boltozata

1/7

A templom jelenlegi állapota, fotó: Dr. Strommer László

?>
A templom jelenlegi állapota, fotó: Dr. Strommer László
?>
A boltváll kialakítása, fotó: Dr. Strommer László
?>
A boltváll modellje
?>
Guzsik Tamás-féle rekonstrukció
?>
Vezérgörbe szerkesztés menete
?>
Geometriai biztonságok
?>
Ther Tamás
1/7

A templom jelenlegi állapota, fotó: Dr. Strommer László

A nagyvázsonyi pálos kolostortemplom boltozata
Épületek/Örökség

A nagyvázsonyi pálos kolostortemplom boltozata

2012.12.05. 12:20

Cikkinfó

Szerzők:
Ther Tamás

Földrajzi hely:
Nagyvázsony, Magyarország

Ther Tamás, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének doktorandusz hallgatója írásában a nagyvázsonyi pálos kolostortemplom lehetséges boltozati rendszereinek geometriai biztonságát vizsgálja, amely támpontot adhat az elvi rekonstrukcióhoz is. A kutatás összefoglalóját a Guzsik Tamás emlékére december 6-7-én rendezett konferencia alkalmából tesszük közzé.

A geometriai biztonság szerepe az elvi rekonstrukció során

Bevezetés

Vizsgálatunk tárgya a Nagyvázsony határában álló hajdani pálos kolostortemplom, amely a török háborúk miatt nem bizonyíthatta szerkezetének tökéletességét. A fennmaradt adatok alapján rekonstruálható, akár többféle bordás boltozati rendszer statikai vizsgálatával arra keresünk választ, hogy a gótikus boltozatok egyre bonyolultabb formái „pusztán" a kreatív elme nyughatatlanságát mutatják, vagy egyúttal a szerkezet állékonyságának növelését is célozzák. A szerzők jelen cikkel szeretnének tisztelegni Guzsik Tamás élete és munkássága előtt, az emlékére december 6-7-én megrendezett konferencia alkalmából.

A templom jelenlegi állapota, fotó: Dr. Strommer László
1/7
A templom jelenlegi állapota, fotó: Dr. Strommer László

Történet

A vázsonyi pálos kolostort 1483-ban alapította Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs. A későgótikus egyházi építészet romjaiban is nagyszerű, hajdanán több száz hívőt is befogadó kolostorát Mihály arkangyal – a katonák patrónusa – tiszteletére szentelték. A kolostor alig 70 esztendeig állt fenn. A török hódítók 1543-ban elfoglalták Székesfehérvárt, a szerzetesek elmenekültek, és Vázsonykő vára végvárrá lett. 1552-ben elesett Veszprém vára is. A környékbeli földesurak, akik váraik kapitányai is voltak, elővigyázatosságból három, erődítménnyé átalakítható kolostort felrobbantottak. Tálod és Városlőd kolostorai mellett erre a sorsra jutott a vázsonyi kolostor is. A nem teljesen sikeres robbantás után a romhalmazból a XVI-XVII. századokban köveket, faragványokat szállítottak Vázsonykő vára megerősítéséhez. Később, a falu újjáépítésekor a lakosok is használták kőbányaként a kolostor területét. Csak Rómer Flóris erélyes fellépése akadályozta meg 1860 körül a romok további pusztulását.

A boltváll kialakítása, fotó: Dr. Strommer László
2/7
A boltváll kialakítása, fotó: Dr. Strommer László


A boltváll modellje
3/7
A boltváll modellje



A maradványok feltárására és megóvására 1959-ben került sor. Sikerült az addigi omladék alatt rejtőző falmaradványok kiásása után a kolostorépület teljes alaprajzát rekonstruálni. A hajdan egyhajós, egy hatszög három oldalával záródó apszisú templomából csak az északi falszakasz maradt meg olyan állapotban, hogy abból a templom boltozati rendszerére következtetni lehessen. Guzsik Tamás feltételezése szerint a templomot hajdan hatszögre szerkesztett, hossztengely mentén sorolt, egységenként szabályos, csillag alakot mutató hálóboltozat födte.

Guzsik Tamás-féle rekonstrukció
4/7
Guzsik Tamás-féle rekonstrukció

A templom északi falának meglévő jellegzetességeiből a boltozat tulajdonságai jól meghatározhatók. Lemérhető a boltvállak magassága, látható, hogy az egyes boltívek ugyanarról a magasságról indulnak, valamint a födémgerendák falfészkeinek helyéből a hajdani maximális záradékmagasságra is lehet következtetni. Ezek az adatok már elegendőek ahhoz, hogy egy elvi rekonstrukciót fel lehessen szerkeszteni a vezérgörbe szerkesztés segítségével a Guszik Tamás által rajzolt bordalaprajz szerint.

Vezérgörbe szerkesztés

A későgótikus bordás boltozatok tervezésénél és az egyes bordaszakaszok íveinek a kifejtésénél előszeretettel alkalmazták az ún. vezérgörbe szerkesztést. A vezérgörbe felhasználásával történő szerkesztés azt jelenti, hogy egy boltozat esetében a főbb bordákat ugyanazzal a körívvel kell megrajzolni. Ez az eljárás nagyban megkönnyítette a boltozatok kivitelezését, ugyanis valamennyi bordaelem kifaragásához elegendő ismerni a vezérgörbe sugarát és ebből következően az egységnyi hosszúságú bordához tartozó ívhúr magasságát.

A vizsgált bordarendszernél ez azt jelenti, hogy az alaprajz szerkesztésénél az ábrán látható módon abc=adc, ami egyben a bordákhoz tartozó vezérív sugara. Ezzel szerkeszthető a záradék (z) magassága, valamint az egyes borda-csomópontok helye (b’, d’).

Vezérgörbe szerkesztés menete
5/7
Vezérgörbe szerkesztés menete

Nyomásvonal és geometriai biztonság

A nyomásvonal a nyomóerők terjedésének útja a szerkezetben. Adott teherre a szerkezetben a lehetséges nyomásvonalak száma végtelen, mivel a falazott boltív statikailag háromszorosan határozatlan szerkezet. Tönkremenetel akkor következik be, ha a nyomásvonal a teher változása miatt négy helyen, (szimmetrikus esetben esetleg öt helyen) érinti a keresztmetszet széleit, s így csuklós mechanizmussá válik a szerkezet. Ha a borda elég „vastag", képes felvenni sokféle teherből és mozgásból származó igénybevételt anélkül, hogy a nyomásvonal „kilépne" a keresztmetszetből. A keresztmetszet ilyenfajta „fölösleges" vastagságát nevezzük geometriai biztonságnak. A geometriai biztonság tényezője a minimális vastagságú keresztmetszet és a rendelkezésre álló keresztmetszet aránya. A minimális ívvastagságú szerkezet pedig az, amelyben a nyomásvonal 4 helyen érinti az ív kontúrját.

A geometriai biztonsági tényező önmagában természetesen nem elegendő a boltív biztonságának megítélésére, hiszen megfelelő geometria esetén végtelen biztonságot kapunk. Azonban ez a mérőszám jól jellemzi a szerkezet ellenállását az esetleges támaszmozgásokkal, teherváltozásokkal szemben.

A lehetséges boltozatok

A történeti kutatás által legvalószínűbbnek tartott szerkezeti kialakítás mellett vizsgáltunk egy az adott boltozatnál egyszerűbb, és egy bonyolultabb bordarajzolatú szerkezetet is. A romokból kiolvasható jellemzők, mint a záradékmagasság, a boltvállak helyzete és a belőlük induló bordák iránya alapján az alábbi három boltozat közül bármelyik fedhette a vázsonyi kolostortemplomot:

I. Egyszerű csúcsíves keresztboltozat, melynél adottnak véve a váll- és záradékmagasságot a bordaháló megszerkeszthető.
II. A Guzsik Tamás által javasolt csillaghálós boltozati alaprajzon vezérgörbe szerkesztés alapján adódó boltozat.
III. Az előbbinél bonyolultabb szerkesztésű csillaghálós boltozat


Eredmények

A boltozat térben megszerkesztett modelljét végeselemes programmal vizsgáltuk, és meghatároztuk az önsúly hatására kialakuló igénybevételeket a bordákban, majd az egyes bordák geometriai biztonságát. A kiszámított értékekből azt a meglepő eredményt kapjuk, hogy éppen az a boltozat rendelkezik a legkisebb geometriai biztonsággal, amelyet Guzsik Tamás feltételezése szerint a vázsonyi templomnál alkalmaztak. Szintén meglepő, hogy a sűrűbb bordahálóval rendelkező, bonyolultabb csillaghálós boltozat kisebb biztonsággal rendelkezik, mint az egyszerűnek mondható keresztboltozat teljes fesztávot átívelő bordája. Az utóbbi kettőnél azt tapasztaljuk, hogy a nyomásvonal végig közel a keresztmetszet magidomján belül található, így a borda nem reped meg, s igen nagy terheket tudna elviselni.

Geometriai biztonságok
6/7
Geometriai biztonságok

Összefoglalás

A boltozatok számítása során meglepő tapasztalatként kaptuk az eredményt, hogy a legvalószínűbbnek mondható bordaalaprajz bizonyul a leggyengébb szerkezetnek, míg a bonyolultabb csillaghálós boltozat ennél majdnem másfélszer nagyobb biztonsággal rendelkezik. Ugyanakkor szintén meglepő eredmény, hogy a legkevesebb bordából álló, s így a három vizsgált bordarendszer közül a legnagyobb igénybevételekkel rendelkező keresztboltozat geometriai biztonsága szintén kimagasló.

A bemutatott eljárás segítségével becsülhető meglévő és hajdani boltíves szerkezetek geometriai biztonsága, amely sok esetben többet mond, mint az elemek szilárdsági állapota. Ez komoly támpontot adhat a meglévő szerkezetek veszélyességi besorolásához, valamint az elvi rekonstrukciók során a feltételezett kialakításnál újabb kontrollként figyelembe vehető.

Ther Tamás    
Konzulensek: dr. Armuth Miklós, dr. Sajtos István, dr. Strommer László

Felhasznált irodalom

F. ROMHÁNYI BEATRIX: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon, Pytheas, Budapest, 2000.
GUZSIK TAMÁS: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon, Mikes Kiadó, Budapest, 2003.
STROMMER LÁSZLÓ: Történeti boltozati formák geometriai elemzése, és ábrázolása a CAD eszközeivel. PH.D. értekezés, Budapest, 2008.
P. BLOCK, M. DE JONG, J. A. OCHSENDORF: As Hangs the Flexible Line: Equilibrium of Masonry Arches, Nexus Network Journal – vol. 8, no. 2, 2006
PECK T.-né, SAJTOS I.: Épületek teherhordó szerkezetei – 9.4. Falazott boltozatok, boltívek. Verlag Dashöfer Szakkiadó, Budapest, 2005.
HEYMAN, JACQUES: The stone skeleton. Cambridge University Press, 1995

A cikk teljes szövege (angol nyelven)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk