Közélet, hírek

A nem létező város: meg nem épült Budapest

1/5

?>
?>
?>
Dévényi Tamás, Bojár Iván András, Németh Gábor
?>
Káli Béla
?>
Káli Béla, Dévényi Tamás, Bojár Iván András, Németh Gábor
1/5

A nem létező város: meg nem épült Budapest
Közélet, hírek

A nem létező város: meg nem épült Budapest

2007.10.15. 12:32

Milyen lenne Budapest és a városban élők viszonya egymáshoz, ha megépültek volna azok a házak, terek, tornyok vagy hidak, melyek végül nem, vagy nem pont úgy születtek meg?Az Alexandra Könyvesházban pódiumbeszélgetésen jártunk

A beszélgetés címe, ami egyúttal egy kiállítás témája, a „Mi lett volna HA" elsőre teljesen történelmietlennek tűnik. Másodikra pedig egy nagyon izgalmas játéknak; ha tetszik, gondolatkísérlet arra, milyen lenne Budapest és a városban élők viszonya egymáshoz, ha megépültek volna azok a házak, terek, tornyok vagy hidak, melyek végül nem, vagy nem pont úgy születtek meg.

 

Káli Béla, Dévényi Tamás, Bojár Iván András, Németh Gábor
5/5
Káli Béla, Dévényi Tamás, Bojár Iván András, Németh Gábor

1/5

2/5

Dévényi Tamás, Bojár Iván András, Németh Gábor
3/5
Dévényi Tamás, Bojár Iván András, Németh Gábor

A Körzőgyárban hamarosan bemutatásra kerülő kiállítás ezt a tematikát járja körbe. Olyan budapesti épületeket tár a közönség elé, amelyek csak a tervezőasztalon léteztek. A tervek közszemlére tétele művelődéstörténeti különlegességként is felfogható, hiszen olyan építészeti emlékekről van szó, amelyek fizikai valóságukban soha nem léteztek. Ettől függetlenül a város- és építészettörténetünk szerves részei. A meg nem valósult épületekkel kapcsolatban két érzés foghatja el az embert: az egyik szerint hálát adhatunk a sorsnak, hogy nem épültek meg. Ezek közé sorolható, az a második világháborút követő grandiózus ötlet, amely lebontotta volna a teljes Duna-parti épületsort, helyébe pontházakat emelve. A másik érzés természetesen ennek épp az ellenkezője. A játék tulajdonképpen itt kezdődhet el: vajon más lenne ez a város, mások lennénk-e mi magunk, máshogy alakult volna a kapcsolatunk a várossal és egymással, ha akkor és ott felépül az a valami? Vajon, ha az 1940-es évek Városháza téri pályázatai közül megvalósul az a modernista elképzelés, mely egy óratornyot álmodott meg a térre, akkor is megépültek volna ott (a ma már nem látható) bazársorok? De nem kell ilyen messzire menni.

 

Káli Béla
4/5
Káli Béla

Káli Béla felelevenítette, hogy nemrégiben létezett egy olyan elgondolás, amely úgy tette volna szellősebbé az Üllői utat, hogy minden második keresztutcát eltávolít. Vajon szellősebb lenne, vagy már rég beépült volna hétemeletes házakkal?
A kérdés valójában könnyen megválaszolható. Természetesen más épületekkel, más lenne a város. Más lenne hozzá a viszonyunk is. Nem csupán hangulatában, hanem az egymáshoz fűződő viszonyunkban is. Ugyanis egy város akkor működik, ha a benne élők egyszerre használják, tisztelik és alakítják. Mi lett volna, ha az eredeti, Erzsébet téri helyszínen épül föl a Nemzeti, és ma nincs Gödör?

Persze az is érdekes kérdés lehet, hogy miért nem valósultak meg ezek a tervek. Mondjuk a háborút követő években az államosított tervezőtevékenység és/vagy anyag- és forráshiány miatt?

A Körzőgyárban október 16-tól tekinthető meg a kiállítás, amely filmek, modellek segítségével mutatja be a meg nem épült várost.

szöveg: Biczó Gabriella
képek: Kresalek Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk