A ROM Vándor program első négy újjászületett Árpád-kori műemléke

A Budai-hegyvidék nyugati szélén, a Zsámbéki medencében, Tök község határában áll a program során elsőként megújult templomrom.

A ROM Vándor csapata 2022-ben látott hozzá a rom és romterület rehabilitációjához.

A kivitelezés első fázisában –régészeti munkálatok keretében– igazolódott a déli tájolású kapubejárat helye, az oltárküszöb képe, de az eredeti padlószintet nem sikerült beazonosítani. Továbbá, a helyszínen talált törmelékek mellett könyvtárakban és helyi gyűjteményekben kutatták az elfeledett templom múltját. A helyreállítás eredményeinek rövid összefoglalója a bejárat melletti acéltáblán látható.  

A felújítás során -a többi helyszínhez hasonlóan– az elsődleges tervezési cél a romemlék poétikus jellegének megőrzése volt. Aszakemberek csak alegszükségesebb kiegészítésekre, hozzáépítésekretörekedtek, ugyanakkor nem spóroltak a falak szakszerű állékonyságának védelmén, és a templom szakrális terének, funkciójának megidézésén, évtizedes időtávban gondolkodva.

A kutatások szerint a templom a római időktől kezdve lakott „Tek/Thewk” községekhez tartozhatott, végérvényesen a török korban pusztulhattak el. A templomrom falainak kora majd 800 év.

A helyreállítás a rom környezetére is kiterjedt: a szántóföld közepén álló romtemplom körül megnövelték a zöld területet, őshonos cserjékkel alakítottak ki egy védősávot, továbbá a bekötő út elágazásához és a rom mellé árnyékot adó fákat ültettek. A bevezető út meghosszabbításával a műemlék a közelben vezető Mária zarándokút része lett.

A megújult falazatok a közelben megőrzött és összegyűjtött autentikus kövek felhasználásával épültek. A templomrom remélhetőleg újabb évszázadokon keresztül öltözteti a költői tájat, és töredékével őrzi az egykori Árpád-kori falu emlékét.

A Tihanyhoz közeli Aszófő déli határában, 2023. nyarára egy összetettebb helyreállítási munka készült el a Kövesdi templomrom felújításának keretében.

A középkori eredetű templomról a korábbi kutatások alapján már lehetett tudni, hogy egy nagyobb kiterjedésű, római kori villaépület területén helyezkedik el, de pontos viszonyrendszerüket először a ROM Vándor program keretében végzett geofizikai vizsgálatok mutatták ki (2023).  

A homlokzat díszét az eredeti állapotban megőrzött, csúcsíves és gömbdíszes ívsoros párkányt szakszerűen restaurálták. A kör alakú ablakon besütő napfény a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején az oltárra süt. A heterogén falszövet mintegy 14-féle kőtípust rejt, a beépített változatos kőanyag jellegzetes, karakterformáló eleme a romtemplomnak. 

A felújítás során visszafogott kortárs kiegészítéseket tettek, melyek erősítik a templomrom szakrális kontiniutását. Ilyen például a sekrestyében elhelyezett egyedi gyártású műkőpad, a templombelsőbe kihelyezett két műkő-mécsestartó, melyek rendezett formába gyűjtik a korábban elszórva található mécseseket. A környezetrendezés részeként a római kori oltárkövet visszahelyezték az egykori háromkaréjos épület területére.

A rom mellett fakadó forrás akár az egykori római fürdő kifolyója is lehetett –már ha a föld mélyén feltárt épület valóban fürdő volt. A templomhoz tartozó részletes információs táblák rendhagyó módon itt kaptak helyet.

A templom mintegy 160 méter hosszú eredeti körítőfalának nyomvonalát is beazonosították, melyet kézzel fonott vesszőkerítéssel jelöltek.

A Vértes szélén, Szárliget közelében, a hegység belső részébe vezetőKéktúra útvonal fölött áll az egykori Csákányegyház falu templomának romja. Mai képét 2024 júliusára nyerte el.

Az ezredfordulón még cserjékkel benőtt dombtetőn szinte csak sejteni lehetett az egykori templom helyét, a romterületet ekkor tárta fel kis csapatával László János, a Tatabányai Múzeum régésze. A lepusztult régészeti romot a „24.” órában mentette meg a ROM Vándor csapata. A sokszáz éves falmaradvány ismét szinte ragyog a telihold fényében.

Az eddigi kutatások során maga Csákányegyház faluugyan nem került elő, viszonta templom egykori temetőjét feltárták. A templom történetéről és a feltételezett középkori megjelenéséről az „időtálló” Corten-acél kapuelem információs táblája tájékoztat.

László János régész vezetésével 2003-2006 között a Csákányospusztai templomtól északra és keletre 144 sírhely feltárásával temetkezés nyomait találták. A romemlék felújítását követően, a hivatalos átadás éjszakáján - miután az ünnepi esemény zaja alábbhagyott - a ROM Vándor csapat tagjai a templomrom körül azonosított sírhelyekről is megemlékeztek és 144 darab mécsest helyeztek el a sírok pontos helyén. Fotó: Belecz Péter

Minden romhelyszínen találhatunk egy-egyun. romnaplót. A füzet egyfajta „vendégkönyv”, amibe a Látogató kedve szerint írhat, rajzolhat. A lassan betelt füzetek kivételesen szép rajzokat, történeteket rejtenek.

A nyugati keresztény templomok építésekor (egészen a 20. század közepéig) alapvetés volt a szentély keleti tájolása, nincs ez másként a Csákányospusztai templom esetében sem.

A szakrális műemlék belső terének helyreállításához itt egy újonnan bányászott kőtömböt is az oltár helyére emeltek. Az örökségmentő program részeként a terület tulajdonosa a romterületet térítésmentesen átadta Tatabánya város önkormányzatának, a rom pedig hivatalosan is műemléki védettséget kapott.

Alig három hónappal a csákányospusztai esemény után egy újabb templomrom átadására került sor, ezúttal a Balaton déli partjának közelében, Somogyszentpál határában.

Az egykori Varjaskéri templom talajszint alatti — geofizikai vizsgálattal beazonosított, és részben feltárt — falainak nagy része itt földsáncok formájában tették láthatóvá, amit a fű megerősödéséig természetes anyagú geotextil talajtakaró véd az eróziótól.

A szintén Árpád-kori eredetű templom nyugatra néző, megmaradt „szoborszerű” homlokzati falát restaurátori módszerrel (tégláról-téglára) konzerválták és stabilizálták, megmentve ezzel egy újabb különleges romemléket a pusztulástól.  

A ROM Vándor program idén, nívós szakmai elismerésben részesült, elnyerte az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága „Példamutató Műemlékgondozásért Díját”.  

A kisebb kiomlásokat, kifagyásokat, csorbázatokat a területen összegyűjtött eredeti téglákkal pótolták.

Az esztétikai és történeti értékek, valamint a poétikus rom és a táj természetes, harmonikus viszonyának megőrzése mellett kisléptékű kortárs kiegészítést kapott a műemlék: a téglafalhoz erősített Corten-acél kapuelem egyszerre stabilizálja a szerkezetet és jelzi az egykori kapu helyét és léptékét, kijelölve a tér szakrális fókuszpontját, illetve betölti az információs tábla szerepét is.