Épületek/Középület

A "szekszárdi mítosz" újraéledt rétegei, avagy Pollack Mihály mosolya

1/65

Légifotó

Légifotó
Eredeti funkciók, földszint
Eredeti állapot
Eredeti állapot, udvar
Szekszárdi Vármegyeháza pannó
Szekszárdi Vármegyeháza pannó
Szekszárdi Vármegyeháza szarkofág
Szekszárdi Vármegyeháza, indás oszlopfők
Az udvari eredeti templom makettje
Eredeti Pollack Mihály tervek
Eredeti Pollack Mihály tervek
Eredeti Pollack Mihály tervek, emeleti alaprajz
Eredeti Pollack Mihály tervek
Eredeti Pollack Mihály tervek
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
Szekszárdi Vármegyeháza sátorfedés a romok fölött
Szekszárdi Vármegyeháza sátorfedés a romok fölött
Szekszárdi Vármegyeháza sátorfedés a romok fölött
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Légifotó
?>
Eredeti funkciók, földszint
?>
Eredeti állapot
?>
Eredeti állapot, udvar
?>
Szekszárdi Vármegyeháza pannó
?>
Szekszárdi Vármegyeháza pannó
?>
Szekszárdi Vármegyeháza szarkofág
?>
Szekszárdi Vármegyeháza, indás oszlopfők
?>
Az udvari eredeti templom makettje
?>
Eredeti Pollack Mihály tervek
?>
Eredeti Pollack Mihály tervek
?>
Eredeti Pollack Mihály tervek, emeleti alaprajz
?>
Eredeti Pollack Mihály tervek
?>
Eredeti Pollack Mihály tervek
?>
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
?>
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
?>
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
?>
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
?>
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
?>
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
?>
Szekszárdi Vármegyeháza sátorfedés a romok fölött
?>
Szekszárdi Vármegyeháza sátorfedés a romok fölött
?>
Szekszárdi Vármegyeháza sátorfedés a romok fölött
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
?>
1/65

Légifotó

A
Épületek/Középület

A "szekszárdi mítosz" újraéledt rétegei, avagy Pollack Mihály mosolya

2012.07.27. 15:16
MED

Projektinfó

Földrajzi hely:
Szekszárd, Magyarország

Építészek, alkotók:
Lajtai Zoltán, Práger Mária

Tervezés éve:
2008

Építés éve:
2011

Bruttó szintterület:
6000 m2

Stáblista

építész tervezők: Lajtai Zoltán, Práger Mária, MŰTEREM'90 Építész Iroda Bt.
belsőépítészet: Máté János, Építész Alkotóműhely Kft.
statika: Maros József, Marosterv Kft.
épületgépészet: Béndek Ferenc, Sédkalor Bt.
épületvillamosság: Petre Zoltán, Petreprojekt Bt.
gyengeáram: Árki László, Oktel-Mat Kft.
akusztika: Wittner Kálmán    
közmű: Czeider Károly, Topeka Kkt.
lifttervező: Horváth Tibor
faanyagvédelem: Dr. Bakó Tibor PhD
geodéziai felmérés: Szente Károly, Meridián Kft.

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

2011 decemberében adták át az egykori Vármegyeháza felújított épületét Szekszárdon, amely Lajtai Zoltán és Práger Mária építészek koncepciója alapján valósult meg, amelynek fő eleme volt az I. Béla király alapította bencés apátság és gótikus kápolna romjait rejtő belső udvar újraértelmezése. Pollack Mihály épületének külső burka és főbb terei - köztük a helyreállított kápolna - is eredeti szépségüket kapták vissza. Maguk az építészek számolnak be az elvégzett munkákról, amely az első nagy lépése volt a fesztiválközpontot ide álmodó kulturális koncepciónak.

Részletek az építészeti műleírásból

A szekszárdi volt Vármegyeháza épülete Szekszárd „szíve", magában rejti a szekszárdi apátságot, a szekszárdi várat és a vármegyeházát egyszerre, vagyis történelmi szakrális, védelmi és intézményi központ, és egyfajta történelmi „függőleges tengely", a város „szent helye". Ehhez méltóan kellene ma is bánni vele, ehhez illő funkciókkal megtölteni és a város mai életében ehhez illő szerepet kellene kapnia.

 

Légifotó
1/65
Légifotó

Eredeti funkciók, földszint
2/65
Eredeti funkciók, földszint

Eredeti állapot
3/65
Eredeti állapot

Eredeti állapot, udvar
4/65
Eredeti állapot, udvar

Szekszárdi Vármegyeháza pannó
5/65
Szekszárdi Vármegyeháza pannó

Szekszárdi Vármegyeháza pannó
6/65
Szekszárdi Vármegyeháza pannó

Szekszárdi Vármegyeháza szarkofág
7/65
Szekszárdi Vármegyeháza szarkofág

Szekszárdi Vármegyeháza, indás oszlopfők
8/65
Szekszárdi Vármegyeháza, indás oszlopfők

Az udvari eredeti templom makettje
9/65
Az udvari eredeti templom makettje

 

 

A Pécs EKF-pályázat kapcsán a sajátos szekszárdi identitás, a „szekszárdiság" megtalálását is inspirálta Pollack Mihálynak ez a legszebb vidéki, sajátos ízű épülete. A „sajátos ízt" éppen ennek a természet-közeli földhözragadtságnak és az égre tekintő szellemi eleganciának a sajátos küzdelme, egysége adja.

Ezekből adódtak a műemléki épület rekonstrukciójának céljai (tervezési programja):

- A Pécs EKF üzeneteit nemzetközileg is érdekes és sajátosan szekszárdi üzenettel kifejező és kiegészítő szekszárdi kulturális stratégiát a leghatékonyabban kiszolgálni.;

- Az épületben rejtőző régészeti, történeti és építészeti értékeket a leghatékonyabban bemutatni;

- Az épületet alkalmassá tenni egy szekszárdi fesztiválközpont és más eseti közösségi kulturális rendezvények funkciójára;

- A programokhoz méltóan fejleszteni a vendéglátás funkcióit;

- Kreatív ipar számára állandó bemutató és árusító helyet biztosítani (ezzel segíteni a foglalkoztatottságot is);

- Az épületet érdekes nyitott közösségi hellyé tenni;

- Mindezekkel - a legszélesebb néprétegek számára, a mindennapok élményeként is megélhetően - erősíteni a városi és a megyei közösség identitását és kohézióját;

- Az épület „életben tartását" rentábilis működését megalapozó és identitását erősítő intézményeket elhelyezni az épületben;

- A város- és megyemarketing számára hatékony segítséget adni,

- Turisztikai centrummá, kiindulási és érkezési ponttá tenni az épületet.

Rövid történeti áttekintés

Szekszárd ősi központja a Béla tér és környéke. „István király a pécsváradi apátság alapításakor Szekszárdot is a bencéseknek adományozta (1015)…" „Szekszárdon… akkor már állt egy templom, amely a falu plébániája volt…" „Valószínűnek tartjuk, hogy ez volt az a kápolna… az apátsági templom sekrestyéje mellett…" „A hagyomány szerint a király sírja abban a kis kápolnában volt, amely az apátsági templom északi oldalához kapcsolódó sekrestye mellett a XVIII. században már romokban állott." (Kozák Károly)

„A város történetének, fejlődésének legjelentősebb mozzanata I. Béla alapítványa: a Bencés apátság, és az alapítással adott egyéb kiváltságok, amikkel a település egyszerre politikai és gazdasági potenciát is nyer. 1061 az alapítás éve, 1063-ban I. Bélát már ide temették /Kézai S./ (Biczó-Deák)

„A megyei székhelynek Szekszárdra való költözését már az 1779 januárjában ott megtartott közgyűlésen kimondták egy szótöbbséggel." 1780-ban feliratban kérték, „hogy engedjék át részükre a folyó ügyek intézésére és a közpénzek őrzésére a szekszárdi vár két szobáját, valamint az uradalmi börtönök egy részét." „1783-ban megvették az egykori apátság romjai felett álló épületeket." „Több ütemben bővítették az épületet, míg a megyeháza végső formáját eredményező bővítés következett, „amely Pollack Mihály tervezése és művezetése nyomán valósult meg 1827-1832 között." (Kozák Károly)

 

Eredeti Pollack Mihály tervek
10/65
Eredeti Pollack Mihály tervek

Eredeti Pollack Mihály tervek
11/65
Eredeti Pollack Mihály tervek

Eredeti Pollack Mihály tervek, emeleti alaprajz
12/65
Eredeti Pollack Mihály tervek, emeleti alaprajz

Eredeti Pollack Mihály tervek
13/65
Eredeti Pollack Mihály tervek

Eredeti Pollack Mihály tervek
14/65
Eredeti Pollack Mihály tervek

 

 

Az apátsági templom feltárása 1960-ban kezdődött a vármegyeház udvarán. A költségeket a Városi Tanács biztosította. A régészeti feltárást az Országos Műemléki Felügyelőség végezte.A munka 1972-ben fejeződött be, a megyeház udvarának rendezésével és a belső udvari homlokzatoknak tatarozásval együtt. A helyreállítási munka során két jelentős, egymástól eltérő korú (XI. és XIX. század) és rendeltetésű épületet, illetve maradványt (apátság és megyeháza) mutattak be együttesen. A helyreállítást Kozák Károly és Nádori Klára tervezte, a munka költségeit a Megyei Tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség közösen biztosította.

A jelenlegi tervezés előtt a környezetet geodéziai, az épületet pedig műemléki szinten felmértük, dr. Gere László PhD régész kutatási tanulmányt készített és ő végezte az előzetes szondázó falfestés kutatást is. Ezek után a kiviteli tervhez a KÖSZ több ütemben falkutatást (Bartos György) és ásatásokat (Petkes Zsolt) végzett, melyeket jelen tervtől külön dokumentáltak. Buzás Gergely rekonstrukcói korrigálták Kozák Károly feltevéseit és segítették a tervezést, a romkerti és belső romkerti rekonstrukciók kialakítását.

Eredeti funkciók, meglévő állapot

A levéltárban találtunk 1930-as felmérési terveket, melyeken a részben bejelölt funkciók valószínűleg az eredetihez közel állóak lehettek. Ezeket más szöveges utalásokkal kiegészítve kerestük az eredeti funkcionális rendszert.

A nagytermet az előcsarnokkal és kapcsolódó helyiségeivel jelenleg is a Tolna megyei Önkormányzat használja közgyűlésekhez és más rendezvényekhez. A nagyon jó akusztikájú nagyteremben kamarazenei előadásokat is szoktak rendezni. Az emelet legnagyobb részét a Tolna Megyei Levéltár foglalja el, a keleti és az északi szárnyakat, illetve a nyugati szárny északi felét. Az emeleti nyugati szárnyban – a nagyterem felől megközelíthetően - a múzeum kiállítótermei kapnak helyet, Mattióni Eszter állandó kiállítása és időszaki tárlatok számára.

A földszint délnyugati részén - külön megközelíthetően - a gyámügyi irodák működnek, mellettük a délkeleti területeken levéltári raktárak találhatók. A délkeleti sarok alatti pince  rossz állapotú légópince. A főbejárattal szemközti – eredetileg négyoszlopos –földszinti kápolnát a.városi polgári védelmi szervezet és a Tolnatáj televízió irodáknak felszabdalva használta. Az északi pincében - a helyiségek kialakítását tekintve - börtönök lehettek, amelyek később légópincék célját is betöltötték, majd - a keleti kert alatt is kibővítve - a legutóbbi időkig erre használták ezeket. Az északi szárny földszintjén a jól szellőztetett eredeti börtöncellákat a levéltári raktárak foglalják el. A déli szárny alatt és a nyugati szárny déli felében borpincék lehettek régen is. A nyugati szárny északi felében sokáig pinceborozó működött - ma étterem -, amelyhez az északkeleti sarkon külön lejárat készült.

Az udvar a feltárásokkal és az udvari homlokzat felújításával 1972-ben készült el. Az 1984-ben készült tervek alapján felújították az épület teljes homlokzatát, de a nyílászárók, a falvizesedések és a tető javítása mindmáig elmaradt, és a homlokzat felújítás is újra esedékessé vált. A tető felújítására aktuális kész terv és árajánlat van, de támogatás nélkül nem tudta a megye kiviteleztetni.

Az épületet kívülről a nyugati, a déli és a keleti oldalról a várfalig külső kert veszi körül, amelyben Bezerédj István mellszobra, a Rotary club emlékköve, a „borkút" díszburkolattal körülvett együttese, valamint egy kerámia ivókút többféle stílusú és témájú sora követi egymást, lent pedig a várdomb oldalában, kissé félreesően állították fel Tolna vármegye XVIII. századi kő címerét. A kert a tér felől kerítéssel elzárt (napközben nyitott kapuval), kissé félreeső, átközlekedés nélküli, „lefolyástalan" terület. A keleti keskeny kertvégben a zárt jellegű magas középület és a piactér nem esztétikus látványa, valamint a légópince rossz beton térburkolata és szellőzői nem teszik vonzóvá e területet.

 

Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
15/65
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária

Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
16/65
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária

Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
17/65
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária

Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
18/65
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária

Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
19/65
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária

Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária
20/65
Szekszárdi Vármegyeháza látványtervek - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária

 

 

Koncepció a műemlék rekonstrukciójára

A 2000-ben készült „könyvtár, levéltár és humán szolgáltató központ" tervpályázat keretében az épületre tervezett funkcionális elrendezés, az ott bemutatott koncepció alapvetően időtállónak bizonyult, ezért e nyertes pályamunka alapján folytathattuk a tervezést. A Pécs EKF programhoz kapcsolódó, 2007. november 18-án készült „program koncepció javaslatunk" keresi a szekszárdi terület identitását, sajátos mítoszteremtő jelképrendszerét, amelynek alapján hosszú távú, sajátosan szekszárdi kulturális koncepcióra fűzné fel a szekszárdi rendezvényeket, fesztiválközpontként is értelmezve a volt Vármegyeháza épületét és környezetét:

A volt Megyeháza épületkomplexum üzenete

Célszerű, ha egy-két fő üzenetre épül fel az egész program, és ha később is erre tudnánk építeni egy igazi szekszárdi kulturális fesztivált, udvari rendezvényekkel, stb. Ehhez azonban nemcsak az EKF programról, de Szekszárd és Tolna megye sajátszerű értékeiről is kell szólniuk az üzeneteknek.

  • A volt Megyeháza udvarán feltárt, bizánci hatást mutató románkori templom tökéletes jelképe lehet a „kulturális kapu a Balkán felé" üzenetnek. Ehhez itt a helyszínen, és a jelenleginél sokkal látványosabban kellene megmutatni az idelátogató közönségnek. Egyrészt a korábban javasolt Árpád-kori templom – romkert – kőtár és élményszerű múzeum létrehozásával, másrészt – ha ez lehetséges - a templom teljes nagyságában a helyszínen való virtuális megjelenítésével. A Pollack-féle építészeti műalkotás udvarát  nem szabadna megbontani állandó építménnyel (legfeljebb ideiglenes fedett színpaddal), de este például frenetikus hatású lenne, ha a román kori templomot teljes életnagyságban be tudnánk mutatni „egy kapcsolással" például lézer-hologram technikával, mely egyébiránt magyar találmány (Gábor Dénes).

Azért sem szabadna a XIX. századi udvar látványát elrontani, hiszen ez lenne a másik legfontosabb üzenete a volt Megyeházának:

  • A XIX. század maga az épület, mely még ma is a régi vármegye jelképe, nevében is őrzi: „Megyeháza", és legkiérleltebb művészi formáját – sok átépítés, toldozás-foltozás, tűzvész után - a XIX. században érte el. Jól működne benne a „XIX. századi tudástár" kiállítás, a tetőtéri XIX. századi építéstechnikai-építészettörténeti kiállítás és továbbra is az eredeti XIX. századi enteriőröket bemutató termek, de természetesen helyet kellene kapnia az egész megyét, a vidéket is bemutató kiállításnak.

Szerencsés volna – az épület rentabilitása szempontjából is - az eredeti funkcióját is visszaadni: a Tolna megyei Önkormányzatnak legalább a fő vezetői, vendégfogadói funkcióit ide visszatelepíteni, és/vagy a levéltár fő funkciói is itt maradhatnának, miközben korszerű raktárakat telepítenénk külön, vagy építenénk - belső lift kapcsolattal - például két szintben az épület melletti kertterület alá, vagy híddal a szomszéd telekre (tömör raktározással).

A fenti két témakört kiegészítenénk egy - talán leginkább Szekszárdot és vidékét jelképező, általánosabb üzenetet is hordozó – témakörrel, ami az épület fesztiválközpontként való rentábilis üzemeltetését is elősegítheti:

  • Ez a téma: a mese, ami egyébiránt szintén a XIX. században teljesedett ki, élte virágkorát, és talán még ma is megalapozza gyermekeinkben a magyar és európai gondolkodási karaktert (Andersen vagy Benedek Elek meséi és persze jeles külföldi és magyar követőik hosszú sora). Az irodalom ősformái a mesék, a csodás történetek, és persze a „nagyot mondások"… Valamiért mintha elhanyagolnánk az igazán Szekszárdhoz köthető Garay Jánost, a közismert Háry János figura megalkotóját (egyébként a magyar nemzettudatot a XIX. században kibontakoztató néptánc üdvözítőjét).
    Szekszárd területe jellemzően már a római kor óta a vidéki, a természet-közeli, a borkultúrához kötődő villák, tanyák kultúrája, ami később is melegágya lett igényes költészet, irodalom születésének (Babits, Mészöly, Parti Nagy, stb.). (Az „Irodalom utcája" program is ide kötődhetne). Ezt a jelleget kellene megragadni, és felépíteni rá akár egy fesztivált. A mese, a zene és a költészet, irodalom jó alap lehet egy közkedvelt egyedi fesztiválnak. Nemcsak a magas kultúrát jelentő irodalmi fórumokat, bemutatókat, kamarazenei és felolvasó esteket rendezhetnénk a Megyeháza ezekre alkalmas termeiben, vagy az udvaron, hanem népszerűbb koncerteket, a mesejátékokat, bábszínházat, meseíró versenyeket, utcai játékokat, performanszt, stb. a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkit megmozgató közös akciókat lehetne szervezni.

Ezekhez a szekszárdi ideákhoz és a műemlék épület sajátosságaihoz igazodó hosszabb távon is érvényesnek ítélt funkcionális igényekhez alakítottuk ki részletes koncepciónkat, amely egy hosszabb távon megvalósítható teljes program, amelynek a jelenlegi beruházási ütem  csak az elérhető anyagi erőre méretezett legfontosabb elemeit valósítja meg. 2011-ben a program szempontjából perdöntő fontosságú földszinti átalakítás készült el. A földszint funkcióit egyrészt a régmúlt építészettörténeti emlékeinek a bemutatása, másrészt a fesztiválközpontként való működtetés határozza meg.

 

Szekszárdi Vármegyeháza sátorfedés a romok fölött
21/65
Szekszárdi Vármegyeháza sátorfedés a romok fölött

Szekszárdi Vármegyeháza sátorfedés a romok fölött
22/65
Szekszárdi Vármegyeháza sátorfedés a romok fölött

Szekszárdi Vármegyeháza sátorfedés a romok fölött
23/65
Szekszárdi Vármegyeháza sátorfedés a romok fölött

 

 

Az épület eredetileg az udvar felé üvegezés nélküli árkádívekkel volt körülhatárolva. Ezt részben visszaidéznénk az épületen, amennyiben a földszinten - az átlós WC-blokk nyílászárókon kívül – kinyitnánk a folyosók árkádjait, illetve az északi belső téri romkertet az árkádívekben – kvázi nyitott árkádot idézve és a megyeházától régebbi beépítési fázist jelezve - keret nélküli üvegfal határolná.

A déli oldali intézményi (a megyegyűléshez vezető) főbejárati nagy előcsarnok három árkádjában viszont, a többi udvari ablakhoz hasonlóan nem sokkal később beépített eredeti klasszicista nyílászárókat rekonstruáljuk. A főbejárati kapualj jobb oldali (volt őrségi) helyiségeiben helyezhető el az idegenforgalmi menedzser iroda, mely a kapualj felé és az oszlopos előtér felé is üvegfallal kinyitva állandó felügyeletet láthat el az épületben, és információs központ lehet.

A lépcsőháztól induló nagy dongaboltozatos helyiségek közül a középső „Pollack terem"-be érkezhetünk, ahol Pollack terveit, színes rajzait mutatnánk be, illetve az apátsági templom és kolostortól a megyeháza bővítéseken át a Pollack-terv kialakulásáig a hely történetét, beépítési fázisait. Az innen délre nyíló kisebb vetítő helyiségben ugyanezt részletesebben, digitális animációkkal, több beépítési fázis rekonstruált modelljeinek mozgóképes összeállításával, történeti előadással együtt.

A Pollack-teremből észak felé nyíló nagyobb helyiségben állíthatók ki a szekszárdi vár történetét, egymásra rétegződő beépítési fázisait bemutató makettek, digitális és hologram modellek, vagy változó kiállítási területként is értelmezhető, ahol interaktív programokkal kiegészítve különböző aktuálisabb akciókkal lehet felhívni a figyelmet az itteni állandó kiállításokra és feltárt építészeti értékekre. E termekből kilépve, a folyosó másik oldalán nyíló északi szárnyba vezető lejtőn a „belső romkertbe", a régmúlt történelmi emlékeihez „szállunk alá" valóságos padlószintben is. Az apátsági templom alacsonyabb padlószintjéhez közeli az épületen belül feltárt gótikus kápolna padlója.

Az udvaron levő apátsági templomhoz csatlakozó, itt feltárt gótikus kápolna adja a „belső romkert" alaphangulatát, melynek mélyebben levő terére - üvegkorláton át - ráláthatunk. Innen – a kiváltásokkal megnövelt nyílásokon – átlátható a kápolna tere és egybefüggően látható az udvaron feltárt egész épületkomplexummal. E belső romkert terében állítandók ki az eredeti indás fejezetek, faragott kő tagozatok, tárgyak, stb. Itt állítanánk ki a közelben kiásott (jelenleg a Nemzeti Múzeumban kiállított) ókeresztény szarkofágot (vagy másolatát), melynek tárgyfelirata a „szekszárdiság" legősibb bizonyítéka: „Áldozz a pásztornak, igyál és örökké élni fogsz"…

A csodálatos arányú, XIX. századi levegőt árasztó belső udvar ideális helyszín egy szekszárdi léptékű fesztiválközpont számára. Ugyanakkor ebben az egyedi vidéki XIX. századi hangulatban kellene meghagyni, és nem szabadna lefedve „metafizikussá üresíten" a teret (már csak az épület építésekor ültetett három tiszafa miatt sem), vagy állandó színpadi elemekkel felszabdalva megzavarni az áttekinthetőségét és nyugalmát. Az 1972-ben elkészült Kozák Károly és Nádori Klára-féle romkert eredeti koncepciójának tiszteletben tartása mellett, az udvart a jelenlegi beruházási akcióban újragondoltuk és további elemekkel gazdagítottuk, javítva a tér használhatóságát.

 

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
24/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
25/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
26/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
27/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
28/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
29/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
30/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
31/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

 

 

Az apátsági templom romok sajátos helyi hangulatú helyszínt adnak a rendezvényeknek, és emellett persze az egész udvar és az árkádok is a nézőtér részei lehetnek. A szekszárdi vármegyeháza udvarán feltárt apátsági templomromra szerkesztettük a mobil színpadrendszert, amely a templomtér rendezvényi használatát segíti és a romtér alkalmi „belakását", sátorfedésével együtt sajátos szekszárdi imázst adhat a szekszárdi fesztiválnak.

Olyan rendszerre volna szükség, amit az épület földszintjén levő raktárból kézi erővel tudnak idehozni és viszonylag gyorsan, biztonságosan és egyszerűen tudnak összeállítani. Ezért alumínium szerkezetben típuselemekben gondolkodnánk, amelyeket a romkerthez igazítana a gyártó.  A színpad feszített sátorfedése is speciálisan ide, az épülethez komponálva készülne.

A romok felett mintegy 6 m magasságban a XIX. századi megyeháza épületének az udvari falaira horgonyozva kifeszített ponyvatető készülne, mely a romokat oly módon takarja, hogy a legtöbbet használt és a színpadterületek alá essenek, és valamelyest a nézőtér egy része is fedetté válik.

Homlokzatfelújítás

A levéltári kutatások során átvizsgált iratokban az épület XX. századi építkezéseiről kevés anyagot találtunk. 1941-ben a nagyterem födém megerősítésére és felújítására került sor, 1958-ban a belső udvar helyreállítási munkáihoz készült terv, mely az udvari nyílászárók részbeni cseréjét tartalmazta. Az épület udvarán 1960-ban kezdődött az apátsági templom feltárása. A munka 1972-ben fejeződött be, a megyeház udvarának rendezésével és a belső udvari homlokzatának tatarozásával együtt. 1984-ben készült felújítási tervek alapján felújították az épület teljes homlokzatát, de a nyílászárók, a falvizesedések és a tető javítása mindmáig elmaradt, és a homlokzat felújítás is újra esedékes.

Udvari homlokzat

Az udvari homlokzaton az eredetileg nyitott árkádíveket még a XIX. században beüvegezték. Az ablakok kiemelhető, fenn íves kialakítású felülvilágítóval ellátott, egyrétegű, három-, illetve négyszárnyú, befelé nyíló ablakok – egyes estekben alattuk a padlószintig faborítás vagy ajtószárnyak találhatók. Az épület funkciója igényli a zárt folyosó fűtését, ezért az egyrétegű üvegezésű, vetemedett, tönkrement ablakszerkezetek helyett az eredetivel megegyező osztásrendszerű, a lehető legkarcsúbb szerkezeti kialakítású, 3-8-4 mm-es Super Low-e üvegből készült hőszigetelő, argongázzal töltött üvegezés készült, az eredeti profilokhoz igazodó keresztmetszetű, borovi fenyő tok- és szárny szerkezettel, a stílushoz illő, vagy az eredeti vasalatokkal.

A földszinti folyosók keleti és nyugati árkádjait nem üvegeztük be, lezárásuk az ablakokkal azonos szerkezetű, felülvilágítós, kétszárnyú ajtóval történt, a meglévő ajtóval azonos osztás szerint. Az új funkcióból adódó átalakítások miatt új nyílászárók is készültek.

A kávézóban a falkutatással feltárt helyen, a volt kápolna középtengelyben lévő ajtaját és két mellékablakátépítettük be, a klasszicista ajtók és ablakok mintájára. A meglévő oldalajtóval azonos kialakításban készül az új oldalajtó az eredeti helyére visszahelyezve. A kávézó teraszkijáratához, a keleti közép rizalit két oldalán kiváltott nyílásba, korszerű, alumínium szerkezetű, porszórt felületű, mélyen üvegezett, hőszigetelő üvegezésű tolóajtót építettünk be.

Hasonló korszerű szerkezetből alakítottuk ki a belső romkertet határoló déli árkádívek lezárását.

Belső felújítás és rekonstrukció

Az épület teljes belső rekonstrukciójára nem került sor, csak a földszint nagy részén, a főlépcsőházban és az emeleti nagyterem környezetében készült belső felújítás, illetve az emeletet érinették a tűzvédelmi, sátorfedés rögzítési vagy a kávézó födémcseréjéből adódó átépítések. Az új funkciókat az eredeti térstruktúrában helyeztük el, kisebb átalakításokkal – válaszfalbontások és -építés, valamint nyíláskiváltások és -befalazások történtek. Az akadálymentesítéshez lejtők, lift, és vizesblokk átalakítások készültek. Helyreállítottuk az átépített kápolnateret, amelyhez a földszint feletti födém átépítésére volt szükség.

A belső romkert és a gótikus kápolna rekonstrukciója

A „kőtár és belső romkert" padlója a -0,30 szinten van, az udvaron feltárt apátsági templomhoz csatlakozóan azonos magasságig ez alatt a szint alatt találták meg a gótikus kápolna falait és alapjait. Lehetővé vált a tervünk egyik alapkoncepciójának megvalósítása, hogy az apátsági templommal együtt érzékelhetővé tegyük ennek a kápolnának a terét is, és az eredeti épületegyüttes egyfajta áthatással láthatóvá váljon a klasszicista épületen kívül és belül, annak alapvető megzavarása nélkül. Ennek érdekében belső kiváltásokkal a kápolna tere egyben láthatóvá vált, valamint innen átlátható lett az egész téregyüttes is. A belső térben korláttal vettük körbe a kápolnát a támpillérein kívüli vonalban, külső terét pedig az eredeti szintre süllyesztettük le - láthatóvá téve az eredeti falakat kívülről is -, illetve a belső padlóját is rekonstruáltuk.

 

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
32/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
33/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
34/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
35/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

 

 

Kávézó kialakítása a klasszicista kápolnából

A Vármegyeháza főbejárati kapualjával szemben, az épület tengelyébe komponált valamikori klasszicista kápolna - feltehetően eredetileg fából készült - födémét később kibontották az acélgerendás vasbeton „aláfödémezés" után, terét tartófalakkal felszabdalták. A tér egységét csak födémcserével lehetett helyreállítani, amihez a felette levő levéltári kiállító padlójának elbontása és újraépítése volt szükséges. A kápolna udvari homlokzatának kompozícióját Pollack eredeti tervei és a részben megtalált, befalazott nyílások alapján állítottuk helyre, a helyeként bizonytalan idézet miatt más anyaghasználattal. A külső kertbe modern fém tolóajtókon át, a keleti homlokzat középkiemelésének két oldalán a homlokzati struktúrával összhangban nyitott – hangsúlyozottan modern – nyíláson juthatunk ki, a külsőben és a belsőben azonos, hőkezelt fa jellegű padlóburkolatú teraszra érkezve.

Udvarrendezés

Az udvaron feltárt templomrom falait felületében felújítottuk, kiegészítettük, padlóját (a gótikus kápolna külső-belső padlóját is) a feltételezhető eredetihez hasonló törtebb színű, a téglát idéző átlós 20x20-as térkő burkolattal láttuk el. A templom északi oldalához lépcsőkkel kapcsolódó kápolna feltárásával és bemutatásával egyidőben megerősítettük a fő templomtér nyugat-keleti főbejárat-oltár tengelyét is. Ez azt jelenti, hogy a nyugati lejáratot - a fesztiválhoz is igazítva - megközelíthetőbbé tettük, előterét kiszélesítettük, vele szemben a szentélyt kihangsúlyoztuk: azaz a szentélyrekesztőt világosabb kő padlóburkolattal jelöltük ki (vízszintes felületén a templomot turistáknak bemutató feliratok és ábrák, valamely korszerű nyomtatási technikával rögzítve). Az ezt körülvevő négy oszlopot világos homokkő-szerű műkőből rekonstruáltuk, tetejükre a négy eltérő indás fejezet másolatát helyeztük el és mindegyiket megvilágítottuk a térburkolatba rejtett lámpával. A királysír helyét csak jeleztük egy elvontabb téglatest tömbbel. A templomtér íves térbővületeiben egy-egy fa padot  helyeztünk el és a romok területét a romfalak északi oldalaiba falba rejtetten megvilágítjuk.

 

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
36/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
37/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
38/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
39/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
40/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
41/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
42/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
43/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
44/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
45/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
46/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
47/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
48/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
49/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
50/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
51/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
52/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
53/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
54/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
55/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
56/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
57/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
58/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
59/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
60/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
61/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
62/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
63/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor
64/65
Szekszárdi Vármegyeháza - vezető tervezők: Lajtai Zoltán és Práger Mária, fotó: Zsitva Tibor

 

 

A kert déli felében az épület főtengelyeiben - szürke fűrészelt és lángolt felületű  gránitlapokból - kőlapburkolat készült 20-60 cm közötti változó mérettel, közöttük - az alaprajzi mintát követő irányban burkolva - hőkezelt fa jellegű kertburkolatok készültek, amelyeknél a romban elhelyezettekkel azonos padokat és egyszerű tűhenger kerti világító lámpákat helyezünk el.

Lajtai Zoltán, Práger Mária 
építészek


Szekszárd, volt Vármegyeháza rekonstrukciója

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk