/ 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS
Nézőpontok/Vélemény

A szemünk előtt rejtőzik a pesti belváros egyik leghosszabb hídja

1/17

Teherkikötő és áruraktárak a pesti rakparton 1900-ban. Villamos és viadukt még nincs, felső rakpart és lejárólépcsők már igen. Érdemes megfigyelni a Lánchíd eredeti, karcsú vasszerkezetét is. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György

A felső rakpart eredeti, Reitter Ferenc mérnök tervei szerint épült, szépen díszített pereme ma is változatlanul áll, és választja el a világhírű Duna-korzót a sínektől. Előtérben Marton László 1990-ban felállított Kiskirálylány című szobra

Alig féléves építkezés után, 1900-ra készült el a 2-es villamos Vigadó előtti szakasza. A vonal duna-parti megépítését főleg a városkép elcsúfítása miatt ellenezték, de eredeti formájában értékes helyet vett volna el az alsó rakpartból is.

Az utóbbi problémára kínált megoldást a hídon vezetett nyomvonal, ami alatt több ezer négyzetméternyi fedett raktár kaphatott helyet.

A 20. század közepére a rakpartot ellepték az autók. Ezzel az út menti, kis belmagasságú helyiségek értéktelenné váltak, miközben az odafent futó 2-es, a National Geographic magazin listáján a világ tíz legszebb villamosvonala közé került.

A szerkezet sokáig csak az öt helyen kialakított gyalogos átjáróknál volt látható valódi hídként.

Az alsó rakpart közelmúltbéli lezárása (illetve nézőponttól függően: megnyitása) óta a Valyo – Város és Folyó Egyesület és a Budapest Főváros Önkormányzatának projektjeként, a nyári hétvégéken újra feltárul az óriási hídszerkezet.

A hatalmas terek nem maradnak kihasználatlanok: kiállítótér, és több száz fő befogadására alkalmas étterem költözött ide. A hatalmas tér főként egy-egy nyári zápor idején értékelődik fel.

A 498 méter hosszú híd három sor vasoszlopon áll. Hossztartói közt a korabeli lakóházakra is jellemző poroszsüveg födémek vannak, persze jóval erősebb kivitelben.

Az alsó rakpartok lezárása, akár építési munkák, akár tervezetten a turizmus és rekreáció jegyében nem újdonság az elmúlt években, ráadásul ezeket az alkalmakat a Valyo Egyesület szervezi.

Bár 1900-ban a Duna-partot még a teherbárkák sora és az áruraktárak határozták meg, a viadukt városképi jelentőségére tekintettel a látható vasszerkezetek megformálását a kor egyik legnevesebb építészére, Ybl Miklósra bízták.

A híd teljesen nem egyenes, a villamospályával együtt mintegy ötezer méter sugarú, nagyon enyhe ívvel követi a Duna szabályozott partvonalát.

A belső tér város felőli oldalán ma is a felső rakpart eredeti, gerecsei mészkőfalát láthatjuk, amely a híd naptól és fagytól védő, vízmentesen lezárt aljában kiváló állapotban maradt.

Az öt gyalogos lejáróból négy páros kialakítású, egy-egy kisebb, természetes módon elszeparált helyiséget fog közre, amelyek későbbi hasznosíthatósága egész más lehetőséget tartogat, mint a nagyobb tereké.

A helyiségek nyitott ajtóiból kilépve ez a panoráma fogad.

A Duna-part látképe 1987-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára, míg maguk a rakpartok 2011 óta a főváros legnagyobb kiterjedésű műemlékei, mintegy 12 km hosszúságban.

A pesti alsó rakpart későbbi hosszú távú, főleg a kiépítés szerinti közlekedési funkciója még nyitott kérdés, de a viadukt szűkebb és tágabb épített környezetével a lehetőségek széles tárházának ad helyet és díszletet.

?>
Teherkikötő és áruraktárak a pesti rakparton 1900-ban. Villamos és viadukt még nincs, felső rakpart és lejárólépcsők már igen. Érdemes megfigyelni a Lánchíd eredeti, karcsú vasszerkezetét is. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György
?>
A felső rakpart eredeti, Reitter Ferenc mérnök tervei szerint épült, szépen díszített pereme ma is változatlanul áll, és választja el a világhírű Duna-korzót a sínektől. Előtérben Marton László 1990-ban felállított Kiskirálylány című szobra
?>
Alig féléves építkezés után, 1900-ra készült el a 2-es villamos Vigadó előtti szakasza. A vonal duna-parti megépítését főleg a városkép elcsúfítása miatt ellenezték, de eredeti formájában értékes helyet vett volna el az alsó rakpartból is.
?>
Az utóbbi problémára kínált megoldást a hídon vezetett nyomvonal, ami alatt több ezer négyzetméternyi fedett raktár kaphatott helyet.
?>
A 20. század közepére a rakpartot ellepték az autók. Ezzel az út menti, kis belmagasságú helyiségek értéktelenné váltak, miközben az odafent futó 2-es, a National Geographic magazin listáján a világ tíz legszebb villamosvonala közé került.
?>
A szerkezet sokáig csak az öt helyen kialakított gyalogos átjáróknál volt látható valódi hídként.
?>
Az alsó rakpart közelmúltbéli lezárása (illetve nézőponttól függően: megnyitása) óta a Valyo – Város és Folyó Egyesület és a Budapest Főváros Önkormányzatának projektjeként, a nyári hétvégéken újra feltárul az óriási hídszerkezet.
?>
A hatalmas terek nem maradnak kihasználatlanok: kiállítótér, és több száz fő befogadására alkalmas étterem költözött ide. A hatalmas tér főként egy-egy nyári zápor idején értékelődik fel.
?>
A 498 méter hosszú híd három sor vasoszlopon áll. Hossztartói közt a korabeli lakóházakra is jellemző poroszsüveg födémek vannak, persze jóval erősebb kivitelben.
?>
Az alsó rakpartok lezárása, akár építési munkák, akár tervezetten a turizmus és rekreáció jegyében nem újdonság az elmúlt években, ráadásul ezeket az alkalmakat a Valyo Egyesület szervezi.
?>
Bár 1900-ban a Duna-partot még a teherbárkák sora és az áruraktárak határozták meg, a viadukt városképi jelentőségére tekintettel a látható vasszerkezetek megformálását a kor egyik legnevesebb építészére, Ybl Miklósra bízták.
?>
A híd  teljesen nem egyenes, a villamospályával együtt mintegy ötezer méter sugarú, nagyon enyhe ívvel követi a Duna szabályozott partvonalát.
?>
A belső tér város felőli oldalán ma is a  felső rakpart eredeti, gerecsei mészkőfalát láthatjuk, amely a híd naptól és fagytól védő, vízmentesen lezárt aljában kiváló állapotban maradt.
?>
Az öt gyalogos lejáróból négy páros kialakítású, egy-egy kisebb, természetes módon elszeparált helyiséget fog közre, amelyek későbbi hasznosíthatósága egész más lehetőséget tartogat, mint a nagyobb tereké.
?>
A helyiségek nyitott ajtóiból kilépve ez a panoráma fogad.
?>
A Duna-part látképe 1987-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára, míg maguk a rakpartok 2011 óta a főváros legnagyobb kiterjedésű műemlékei, mintegy 12 km hosszúságban.
?>
A pesti alsó rakpart későbbi hosszú távú, főleg a kiépítés szerinti közlekedési funkciója még nyitott kérdés, de a viadukt szűkebb és tágabb épített környezetével a lehetőségek széles tárházának ad helyet és díszletet.
1/17

Teherkikötő és áruraktárak a pesti rakparton 1900-ban. Villamos és viadukt még nincs, felső rakpart és lejárólépcsők már igen. Érdemes megfigyelni a Lánchíd eredeti, karcsú vasszerkezetét is. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György

A felső rakpart eredeti, Reitter Ferenc mérnök tervei szerint épült, szépen díszített pereme ma is változatlanul áll, és választja el a világhírű Duna-korzót a sínektől. Előtérben Marton László 1990-ban felállított Kiskirálylány című szobra

Alig féléves építkezés után, 1900-ra készült el a 2-es villamos Vigadó előtti szakasza. A vonal duna-parti megépítését főleg a városkép elcsúfítása miatt ellenezték, de eredeti formájában értékes helyet vett volna el az alsó rakpartból is.

Az utóbbi problémára kínált megoldást a hídon vezetett nyomvonal, ami alatt több ezer négyzetméternyi fedett raktár kaphatott helyet.

A 20. század közepére a rakpartot ellepték az autók. Ezzel az út menti, kis belmagasságú helyiségek értéktelenné váltak, miközben az odafent futó 2-es, a National Geographic magazin listáján a világ tíz legszebb villamosvonala közé került.

A szerkezet sokáig csak az öt helyen kialakított gyalogos átjáróknál volt látható valódi hídként.

Az alsó rakpart közelmúltbéli lezárása (illetve nézőponttól függően: megnyitása) óta a Valyo – Város és Folyó Egyesület és a Budapest Főváros Önkormányzatának projektjeként, a nyári hétvégéken újra feltárul az óriási hídszerkezet.

A hatalmas terek nem maradnak kihasználatlanok: kiállítótér, és több száz fő befogadására alkalmas étterem költözött ide. A hatalmas tér főként egy-egy nyári zápor idején értékelődik fel.

A 498 méter hosszú híd három sor vasoszlopon áll. Hossztartói közt a korabeli lakóházakra is jellemző poroszsüveg födémek vannak, persze jóval erősebb kivitelben.

Az alsó rakpartok lezárása, akár építési munkák, akár tervezetten a turizmus és rekreáció jegyében nem újdonság az elmúlt években, ráadásul ezeket az alkalmakat a Valyo Egyesület szervezi.

Bár 1900-ban a Duna-partot még a teherbárkák sora és az áruraktárak határozták meg, a viadukt városképi jelentőségére tekintettel a látható vasszerkezetek megformálását a kor egyik legnevesebb építészére, Ybl Miklósra bízták.

A híd teljesen nem egyenes, a villamospályával együtt mintegy ötezer méter sugarú, nagyon enyhe ívvel követi a Duna szabályozott partvonalát.

A belső tér város felőli oldalán ma is a felső rakpart eredeti, gerecsei mészkőfalát láthatjuk, amely a híd naptól és fagytól védő, vízmentesen lezárt aljában kiváló állapotban maradt.

Az öt gyalogos lejáróból négy páros kialakítású, egy-egy kisebb, természetes módon elszeparált helyiséget fog közre, amelyek későbbi hasznosíthatósága egész más lehetőséget tartogat, mint a nagyobb tereké.

A helyiségek nyitott ajtóiból kilépve ez a panoráma fogad.

A Duna-part látképe 1987-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára, míg maguk a rakpartok 2011 óta a főváros legnagyobb kiterjedésű műemlékei, mintegy 12 km hosszúságban.

A pesti alsó rakpart későbbi hosszú távú, főleg a kiépítés szerinti közlekedési funkciója még nyitott kérdés, de a viadukt szűkebb és tágabb épített környezetével a lehetőségek széles tárházának ad helyet és díszletet.

Nézőpontok/Vélemény

A szemünk előtt rejtőzik a pesti belváros egyik leghosszabb hídja

2023.07.08. 08:55
1/17

Teherkikötő és áruraktárak a pesti rakparton 1900-ban. Villamos és viadukt még nincs, felső rakpart és lejárólépcsők már igen. Érdemes megfigyelni a Lánchíd eredeti, karcsú vasszerkezetét is. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György

A felső rakpart eredeti, Reitter Ferenc mérnök tervei szerint épült, szépen díszített pereme ma is változatlanul áll, és választja el a világhírű Duna-korzót a sínektől. Előtérben Marton László 1990-ban felállított Kiskirálylány című szobra

Alig féléves építkezés után, 1900-ra készült el a 2-es villamos Vigadó előtti szakasza. A vonal duna-parti megépítését főleg a városkép elcsúfítása miatt ellenezték, de eredeti formájában értékes helyet vett volna el az alsó rakpartból is.

Az utóbbi problémára kínált megoldást a hídon vezetett nyomvonal, ami alatt több ezer négyzetméternyi fedett raktár kaphatott helyet.

A 20. század közepére a rakpartot ellepték az autók. Ezzel az út menti, kis belmagasságú helyiségek értéktelenné váltak, miközben az odafent futó 2-es, a National Geographic magazin listáján a világ tíz legszebb villamosvonala közé került.

A szerkezet sokáig csak az öt helyen kialakított gyalogos átjáróknál volt látható valódi hídként.

Az alsó rakpart közelmúltbéli lezárása (illetve nézőponttól függően: megnyitása) óta a Valyo – Város és Folyó Egyesület és a Budapest Főváros Önkormányzatának projektjeként, a nyári hétvégéken újra feltárul az óriási hídszerkezet.

A hatalmas terek nem maradnak kihasználatlanok: kiállítótér, és több száz fő befogadására alkalmas étterem költözött ide. A hatalmas tér főként egy-egy nyári zápor idején értékelődik fel.

A 498 méter hosszú híd három sor vasoszlopon áll. Hossztartói közt a korabeli lakóházakra is jellemző poroszsüveg födémek vannak, persze jóval erősebb kivitelben.

Az alsó rakpartok lezárása, akár építési munkák, akár tervezetten a turizmus és rekreáció jegyében nem újdonság az elmúlt években, ráadásul ezeket az alkalmakat a Valyo Egyesület szervezi.

Bár 1900-ban a Duna-partot még a teherbárkák sora és az áruraktárak határozták meg, a viadukt városképi jelentőségére tekintettel a látható vasszerkezetek megformálását a kor egyik legnevesebb építészére, Ybl Miklósra bízták.

A híd teljesen nem egyenes, a villamospályával együtt mintegy ötezer méter sugarú, nagyon enyhe ívvel követi a Duna szabályozott partvonalát.

A belső tér város felőli oldalán ma is a felső rakpart eredeti, gerecsei mészkőfalát láthatjuk, amely a híd naptól és fagytól védő, vízmentesen lezárt aljában kiváló állapotban maradt.

Az öt gyalogos lejáróból négy páros kialakítású, egy-egy kisebb, természetes módon elszeparált helyiséget fog közre, amelyek későbbi hasznosíthatósága egész más lehetőséget tartogat, mint a nagyobb tereké.

A helyiségek nyitott ajtóiból kilépve ez a panoráma fogad.

A Duna-part látképe 1987-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára, míg maguk a rakpartok 2011 óta a főváros legnagyobb kiterjedésű műemlékei, mintegy 12 km hosszúságban.

A pesti alsó rakpart későbbi hosszú távú, főleg a kiépítés szerinti közlekedési funkciója még nyitott kérdés, de a viadukt szűkebb és tágabb épített környezetével a lehetőségek széles tárházának ad helyet és díszletet.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.