A Szentháromság téri zöldterületek megújítása – A Perényi Stúdió pályaműve

A Szentháromság tér megújítására kiírt tervpályázaton rangsorolás nélküli III. díjban részesült a Perényi Stúdió pályaműve. A koncepció 4 fő elemre épül: a tervezési terület és környezetének kapcsolatára, a zöldfelület megújítására, egy új pavilonépület kialakítására, illetve egy szabad lépcső tervezésére.

környezeti kapcsolat

A tervezési terület egy önálló helyrajzi számon lévő, a történeti időkben beépített telek, amely már évtizedek óta üresen áll. Ez a kettősség még most is érződik: a Tárnok utca 13. sz. alatti ház már nem hagyományos tűzfallal épült; a zárófal közepén végighúzódó ablaksáv, illetve a betonplasztikák egyértelműen jelezték, hogy a tervezési terület a jövőben nem lesz beépített. Ennek ellenére, a kőtámfallal való körbekerítettség, a szintbeli különbség, a burkolatok mássága még mindig egy sarokfoghíj érzetét keltik.

A terv alapvetése, hogy ez a különállóság szűnjön meg és a telek a Szentháromság tér szerves része legyen. E cél érdekében a terv megszünteti a különböző magasságú támfalakat, ezáltal a telek és a tér közötti határt és az új zöldfelületet sem egy vonal mentén csatlakoztatja a templom melletti burkolt térhez. A tér és a telek közti szintkülönbséget a terv az új, hosszú lépcsőn kívül mindenhol a környező utcához és térhez folytonosan csatlakozó enyhe dőlésű rámpával oldja meg, ezáltal a park akadálymentesen is megközelíthető. A revitalizált területre a jelenlegi pénztár előtti kisméretű bazaltkő kúszik be; ez adja a zöldfelületi foltok közötti ívelt gyalogos ösvények burkolatát is. A rendezvényekre, vásárokra a templom melletti terület ad lehetőséget; ez a tér a lépcső előtti területtel kismértékben bővült is.

zöldfelületi környezet megújítása

A terv olyan különböző méretű, lencse alakú zöldterület kialakítására tesz ajánlatot, amelyek be tudják fogadni a meglévő növényállomány értékes, megőrzendő részét és helyet adnak új, füves területeknek is. A koncepció által felvetett városi zöld-kék infrastruktúra ezen a kis terület ellenére is „esőkertek" létrehozását és a csapadék helyben tartását tartja célszerűnek, amelynek elsődleges és költséghatékony megoldása a szikkasztás. A telek délkeleti sarkában az ezüsthársak, mezei juharok alatt és a meglévő téglafal melletti, szinte mindig árnyékos részen azonban nehezen hozható létre fenntartható gyepfelület; ide a terv árnyéki évelők ültetését javasolja.

A klímaadaptációs szempontoknak és minimális fenntartásnak megfelelő fák választása (Acer campestre, Liriodendron tulipifera – jelenleg is meglévő fajok, Ulmus pumila ’Puszta’ – semleges karakterű, üde lombú, ellenálló fajta) remélhetőleg több generáció időtöltését teheti kellemessé a parkban. A tervezett lombkorona-struktúra nemcsak árnyékot ad, hanem a párologtatás növelésének is eszköze, ami a környezet hűtését eredményezi. A tervben szereplő, szintén lencse alakú medence és a lépcső előtti burkolt térrel tervezett interaktív szökőkút vizét az új pavilon tetején összegyűjtött csapadék adja. A tervezett megoldások mind a természetes vízkörforgás helyreállításának erősítését támogatják.

a pavilonépület

A pavilon építészeti eszközei, anyaghasználata markánsan eltér a várbeli házak elemeitől, nem kíván versenyre kelni azok állandóságával. Éppen a most ott álló, bontandó pavilon mutatja meg egy ilyen jellegű épület múlandóságát, azt, hogy az épületekre jellemző, legalább 100 éves életkor elérése itt nem értelmezhető. A néhány évtizedre való tervezés a várható funkcionális változásoknak sem szab majd gátat; a környezetrendezésnek nem az új pavilon a központi eleme.

Az épület tetőkontúrja illeszkedik a zöldfelületi „lencsék" helyszínrajzi jellegéhez; a lebegő vékony vasbeton lemezt keskeny acélpillérek támasztják meg, ez alatt helyezkedik el a szükséges funkciókat tartalmazó két doboz. Az épület Mátyás-templom felőli „orrán" kap helyet az információ, illetve jegyeladás funkció, így az a tér minden pontjáról jól látható. A belső terekben lévő helyiségek alapterülete csak a legszükségesebb nagyságú: a kisebb tömegben a rendőrségi és orvosi szobát egy kisméretű közlekedő-váró tárja fel, míg a nagyobb tartalmazza a vendéglátó teret (kávéház, szendvicsbár, és az információs egység). A két fűtött doboz közötti fedett-nyitott rész fogyasztó-pihenő térként funkcionál. A bontásra javasolt üveg-fém barlanglejáró pavilon helyén az új pavilon szerkezetével és a korábbi méretével azonos új fedett bejárat épül.

a lépcső

Az új lépcső különös helyet foglal el a tervben: megvalósulása a telek sarkán lévő pénztárépület bontását igényli és eddig nem látott panorámát kínál a templomra, a Halászbástyára és a távolban lévő városra. A jegypénztár bontásával nemcsak egy új hely alakul ki, de megszűnik a Halászbástya lépcsőjének szorult helyzete, a templom melletti tér és a várfal melletti sétány szűk kapcsolata kitágul és eltűnik a környezettől idegen, a sarokfalakat borító kőburkolat is.

A helyén kialakuló lépcső közel hagyományos szerkesztésű: 15 cm-es fellépővel és 35 cm-es belépővel tervezett, ami kényelmes közlekedést kínál és bárhol le lehet ülni rá. A lépcső világos színű lekerekített szélű tömör mészkőelemekből készül, ez az új környezeti elem a tér használatának újfajta lehetőségeket ad. A tervezett lépcső terében helyezkedik el két meglévő fa, melyeket a terv megőrzésre javasol. A fák eredeti magasságukban maradnak, árnyékot vetve a lépcsőkön ülőkre.

Perényi Stúdió

Szerk.: Winkler Márk