//// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS //// 20. Média Építészeti Díja //// november 8., Uránia //// JEGYVÁSÁRLÁS
Egyéb cikkek

„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat

1/2

Homlokzatok / Mátis és Egri Tervező Kft.

Hirdetés
?>
Homlokzatok / Mátis és Egri Tervező Kft.
?>
1/2

Homlokzatok / Mátis és Egri Tervező Kft.

„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat
Egyéb cikkek

„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat

2008.12.05. 13:15

800 ezer forintos megvételben részesült a Mátis és Egri Tervező Kft., valamint a 4 Plusz Építész Stúdió Kft. közös pályaművetervezők: Egri Balázs, Mátis Barnamunkatársak: Novák Orsolya, Rózsás István, Szabó Katalintervezők: Berzsák Zoltán, Mravik Csabamunkatárs: Árvai Zsuzsa

800 ezer forintos megvételben részesült a Mátis és Egri Tervező Kft., valamint a 4 Plusz Építész Stúdió Kft. közös pályaműve
tervezők: Egri Balázs, Mátis Barna
munkatársak: Novák Orsolya, Rózsás István, Szabó Katalin
tervezők: Berzsák Zoltán, Mravik Csaba
munkatárs: Árvai Zsuzsa

5. bírálati sorszámú pályamű

 

Homlokzatok / Mátis és Egri Tervező Kft.
1/2
Homlokzatok / Mátis és Egri Tervező Kft.

 

 


Részletes bírálat

Építészeti minőség
A bemutatott kialakítás a tér egyetlen épületét sem kívánja megtartani. A teljesen új, egy tömbként megjelenő épületegyüttes a jelenlegi Március 15. tér gyalogos felületét foglalja el.
Fő homlokzatával a városközponttól elfordulva keletre néz, klasszikus telepítési módot követve új teret alakít ki ebben az irányban, és a park felé fordul. Ez a kompozíció természetszerűen sérül abban, hogy a fő megközelítési irányok felé (gyalogos: Király utca, gépjármű: Petőfi S utca) nem a keleti park felé néző főhomlokzatával fordul, hanem oldal homlokzataival. Kiszolgáló kapcsolatait a megtartott, Karinthy utca felőli szerviz úton valósítja meg. Ez a megoldás az épület kiszolgálásának szempontjából megfelelő, azonban a térfal nyugati oldalán meglévő funkciókat használók életminőségét rontja
A tömegalakítás műleírásban szereplő elvei dicséretesek, kár, hogy az utcává szűkült eredeti Március 15.-e tér térfalánál az egytömegű épületkialakítás miatt ez nem érvényesül.
A telepítés során két főhomlokzat keletkezik, az egyik a Király utca felé, egy jelentős vetítő felülettel és egy étterem portállal, mely árkádosan átfordul a Pelikán park felőli reprezentatív főhomlokzat felé. Utóbbi egységes, rejtett szimmetriájával mégis a város meghatározó kulturális intézményének arculatát tudja megjeleníteni. A patak part városi sétányként való megfogalmazásával ez a megérkezés kellően ünnepélyes lehet, bár használhatósága kérdéses lehet, hiszen a Fő tér felől érkező gyalogos közlekedéstől kitérőt igényel, nem beszélve az út színvonalas kialakításának, szükségességéről. A Király utca felőli jelenlegi kapcsolat kényszerűen magán viseli egy jelentős főúton való átkelés (körforgalom) negatív hatásait. Ezt a problémát fokozza, hogy az átkelő-torlódó tömeg terét megszünteti a telepítés azzal, hogy lecsökken a tér déli oldala. Ugyanakkor az ide tervezett LCD fal a kor jellegének megfelelő pontos vizuális válasz a szintén csak látványában élő „tengelyvégpont", a víztorony jelenlétére.

Városszerkezetbe, környezetbe illeszkedés minősége
A pályamű a jelenlegi térstruktúrát teljes egészében átépíti. A meglévő Március 15. tér utca arányúvá szűkül, a díszteret a körforgalomtól északra alakítja ki úgy, hogy a patakpartra fordul be, annak teljes hosszában, így a főbejáratokat a patak felé tudja tájolni, míg a gazdasági megközelítéseket a nyugati oldalra helyezi. A megoldás előnye, hogy a park és a kialakult új tér nagyvonalú bejárati térfolyamot képez. Hátránya, hogy a történelmi városrész gyalogos forgalma tradicionálisan a Király utcán bonyolódik, ezen csak a patakparti sétány rehabilitációja (partrendezés városi minőségű zöldfelületek, burkolatok) kiépítése után van esély.
Közlekedési kapcsolataiban a Petőfi S. u. – Szelestey L. u. körforgalmú csomópontját adottságnak tekinti, forgalomtechnikai szempontból vizsgálva is egyszerű, világos és jól átgondolt. A parkológarázs (150 szgk.) szétválasztott, egyirányú le- és felhajtása gyors, biztonságos gépjármű kiszolgálást biztosít. A tervezett megoldás előnye, hogy a parkoló garázs kijáratát a leendő körforgalomra fűzi fel, így a rendezvény után gyors, torlódásmentes, biztonságos parkoló kiürülés várható. A körforgalom elosztja a forgalmat, így ez a megoldás nem terheli a környező utak csomópontjait (pl. Honvéd tér).
A pályázó a tér „megfordításával" teljesen új, az eddig megszokottól eltérő közlekedésszervezési koncepciót állít fel. A választott megoldás nagyobb, városszövetet érintő változtatást, újragondolást feltételez. A szép, gyalogos- kerékpáros feltárás a park felé fordított főbejáratra mutat, de egyben indukálja a patakparti sétány méltó átépítését mindkét irányba. Az utcává szűkült Március 15. tér felé néző gazdasági bejárat és rakodótér működtethető, de a lakóházak miatt környezeti terhelése zavaró lehet. A mélygarázs közútkapcsolatai jól átgondoltak.

A funkcionális kialakítás, funkcionális igények kielégítésének minősége
Az épület park felé fordított főbejárata és a kapcsolódó hosszú előcsarnok biztosítja azt az agóra rendszert, melyet a kiírás kért. Az elrendezés lehetőséget ad az előcsarnok és az öltözők közös használatra is a különböző funkciók számára. Nagyvonalú és újszerű megoldás, amellyel azonban a szombathelyi közönségnek egy ideig barátkoznia kell. A Pelikán park e megoldással előnyös pozícióba kerül. A funkcionális kapcsolatai jók.
Színháztechnika:
Logikusan szervezett funkciók. A mellékszínpadok többcélú felhasználására tett javaslatai figyelemre méltóak, bár a kiírás elsődleges célja a repertoár színházi működés kiszolgálása volt. A díszletszállítás vertikális megoldása nem kielégítő. A többcélú terem és a konferencia funkciók kialakítása példás.

Az épület kulturális tartalma, kulturális üzenetének ereje
Az épülettömb teljesen újjászervezi a teret, azzal, hogy fő homlokzatát és főbejáratát a Pelikán park felé fordítja. Éppen ezért a város felé forduló tömbjével és színvilágával kell hangsúly teremtenie, vonzást gyakorolnia a tömegre, a közönségre. Szerencsés, hogy legnyitottabb terei /étterem, kávézó/ a Király utca felől helyezkednek el. Az egységbe szervezett funkciók, szolgáltatások nagy hangsúlyt adnak az épületnek. Kíváncsivá tehetik az arra járókat. A belső térszervezés ugyanakkor kevés lehetőséget kínál a többi kulturális szolgáltatásnak.
A közösségforgalmi terek minden irányból átjárhatók, ezt még jobban ki lehetne használni egy „kultúr utca" jellegű belső tervezéssel. Az épület üzenete, hogy új nézőpontból is lehet közelíteni ehhez a városi térhez, és ez a feszített helyzet melyet a klasszikus, park felé irányított tengelyes telepítés, és az oldalirányból érkező közönségforgalom teremt, mind kívül, mind belül is újdonságokat kínálhat.
Az épület szimmetriára hajtó tömbje ugyanakkor valamilyen harmóniát, egyben kissé konzervatív középület felfogást is sugall. Így talán sokakat szólíthat meg.

Gazdaságos megvalósíthatóság, fenntarthatóság, üzemeltetés, ütemezhető időbeli megvalósíthatóság
A pályamű az ütemezhető megvalósítás lehetőségét kompromisszumokkal bár, de tartalmazza. A bemutatott ütemezés a város igényeinek nem felel meg: a városi rendezvények helyéül szolgáló funkció kívánatos, hogy a lehető legrövidebb ideig szüneteljen.
Az épület megjelenése az egy ütemben való megépítést sugallja.
A gazdaságos működtetést, fenntarthatóságot aktív épületgépészeti eszközökkel kívánja elérni: A teljes létesítmény egy hőtermelő és egy hűtési központot kap. Takarékos üzem megvalósításához talajhő hasznosítást javasol. A közös hő és hűtési ellátás a szakaszos megvalósítást nehezíti.
A légtechnikai ellátás a különböző területekre /pl: öltöző, nézőtér, stb./ külön-külön berendezéssel biztosított. A pályamű energiatakarékos hővisszanyerős készülékeket javasol. A beépített összes alapterület mintegy 20.760 m2, ami megfelel az programban meghatározott átlagos igényeknek.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.