Egyéb cikkek

„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat

1/2

látványterv / Wéber Építésziroda Kft.

Hirdetés
?>
látványterv / Wéber Építésziroda Kft.
?>
madártávlati kép / Wéber Építésziroda Kft.
1/2

látványterv / Wéber Építésziroda Kft.

„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat
Egyéb cikkek

„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat

2008.12.05. 13:09

800 ezer forintos megvételben részesült a Wéber Építésziroda Kft. pályaműve.tervező: Wéber Józsefszakági tervezők: Pongor László, Kolarovszki László, Pál Gábor, Ivanics Zoltán, Miklósi Attila, Vargha Mihály, Török Béla, Arató Éva, Straub Ágnesmunkatársak: Dréher Zsófia, Kaló Norbert, Megyesi Zsolt, Rustinczky László, Terjéki Rita, Varga Zsolt

800 ezer forintos megvételben részesült a Wéber Építésziroda Kft. pályaműve.
tervező: Wéber József
szakági tervezők: Pongor László, Kolarovszki László, Pál Gábor, Ivanics Zoltán, Miklósi Attila, Vargha Mihály, Török Béla, Arató Éva, Straub Ágnes
munkatársak: Dréher Zsófia, Kaló Norbert, Megyesi Zsolt, Rustinczky László, Terjéki Rita, Varga Zsolt

20. bírálati sorszámú pályamű

 

madártávlati kép / Wéber Építésziroda Kft.
2/2
madártávlati kép / Wéber Építésziroda Kft.

látványterv / Wéber Építésziroda Kft.
1/2
látványterv / Wéber Építésziroda Kft.

 


Részletes bírálat

Építészeti minőség
A pályázati műben megfogalmazott beépítés fő homlokzatát a Király utca keleti térfalának vonalára helyezi megtartva ezzel a Király utca, Markusovszky utca tengelyt. A Március 15-e teret két szintre bontja, annak Király utca felöli déli részén süllyesztett teret hoz létre egy attraktív vízlépcsővel. Ezzel a süllyesztett térrel, a hozzá kapcsolódó vendéglátó funkcióval részben belakja e nagyléptékű és ma kevésbé élő hosszanti teret.
A pályázó megtartotta az MSH épületét, valamint az SZTK épület magas tömbjét. A megmaradó épületek átalakításával és a hozzáépítésekkel egy egységes épületegyüttest hoz létre, mely karakteres horizontális tömeg és homlokzat-alakítással fordul környezete felé. Ezt az erőteljes horizontális tömegalakítást erősíti a Király utca felöli hegyesszögű sarok, a színházi főbejárat feletti konzolos szint tömege. A megtartott SZTK épület magasabb tömbje a rendezvényház lefedése és a színház zsinórpadlása emelkedik ki ebből az erőteljes lepényszerű tömbből, melyek nem képesek ellensúlyozni az azonos párkánymagasságú főhomlokzat igazgatási karakterű középület jellegét.
Az épület egy egységbe szervezi funkcióit, a közönségfunkciók a Március 15. tér felé mozdítottak, a Pelikánpark irányába pedig gazdasági funkciókat helyez el. Nem hoz létre kapcsolatot a park irányába a rendezvényház színpadának park felé történő hátsó megnyitás kivételével. E megnyitás hasznosulása vitatható. A markáns horizontális tömeg a színházi épületrész nagyléptékű konzolos horizontális tömbje a rendezvényház előtti árkádsor léptéke és horizontalitása túldimenzionálttá, léptéktelenné teszi az épületet a környezetében. A pályaműben megfogalmazott léptékű, szoborszerű épület óriási teret kíván magának, melyet a meglévő városi környezet nem tud biztosítani.

Városszerkezetbe, környezetbe illeszkedés minősége
A Petőfi Sándor utcai körforgalmi csomópontot mellőzi. Nagyon helyesen úgy ítéli meg, hogy egy ilyen léptékű közlekedési csomópont a Március 15. teret és a tervezett létesítményt a városközpontról leszakítja, a Király utca felöli gyalogos forgalmat drasztikusan elvágja. A Március 15. tér gépkocsi forgalmát megszünteti, így ezzel egyszerű háromágú csomópontot alakít ki az útcsatlakozások térbeni elhúzásával. A közlekedés átszervezésével azt az egyértelmű szándékát tudatosítja felénk, hogy a Március 15-e teret és a színház épületet a gyalogos városközpont részeként kell kezelni. Jól megfogalmazott szándéka ellenére azonban a közlekedési kapcsolatokat számos helyen nem tudja megfelelően megoldani. A teremgarázsba történő ki és behajtás a környező utcák forgalmi rendjének átszervezése esetén is problematikus. A gazdasági forgalomnak a sétányra történő rászervezése a park irányába vezető hidak rendszerét megkérdőjelezi. A kamionok ki- és bejárása nehézkes, nagyméretű szállítmányok rakodása nem lehetséges. Színészbejáró és parkoló kapcsolata tisztázatlan. E hibák ellenére a pályamű közlekedési szempontból megfelelőnek tekinthető.
Dícséretes a Március 15. tér kezelése. A keresztbe helyezett alacsony zöldtetős szárnnyal, szintben is elkülönülő rendezvény (emlékmű) és városi agóra teret alakít ki. Mindkét teret jó arányú burkolt és zöld területekkel, vízlépcsővel gazdagít. A nyugati térfal házai előtt a kert és teraszsort a térfunkciók gazdagításaként hozza létre. A tervezett létesítmény városszerkezetbe történő illesztése megfelelő minőségben történt. A létesítmény körben azonos magasságú tömbje egy kisebb keretes beépítésű városi tömb léptékét jeleníti meg. Környezetbe illesztésének problematikája ugyanakkor e tömb monolitikus építészeti megfogalmazása.

A funkcionális kialakítás, funkcionális igények kielégítésének minősége
A pályázati mű az SZTK épületének magasabb tömbjét és a rendezvényház épületét megtartja. A két épületrész közé helyezi a kisebb előadótermeket, stúdiókat, míg a tömb déli felén alakítja ki a színháztermet. A részleges épületmegtartás jelentős funkcionális hátrányokkal jár.
Az öltözők túl távol kerültek a fellépési pontoktól, az egyik oldalszínpad elhagyása a programmal ellentétes. Akusztikailag és technológiailag gondosan kimunkált pályázat. Jól szervezi a létesítmény közönségtereit, beleértve a Március 15. térbe kihelyezett vendéglátó funkciót, a rendezvényház és színház kapcsolatát, valamint a stúdiószínpad elhelyezését. Jól integrálja az épület közönségforgalmi tereihez a Március 15. teret, annak különösen az agóraszerűen kialakított déli süllyesztett szakaszát.

Az épület kulturális tartalma, kulturális üzenetének ereje
A pályázó a lehető legtöbbet tartja meg a korábbi épületekből. Felvállalja és tudatosan választja el a Pelikán parktól, melynek helyébe a téren új változatos felületeket, térfunkciókat hoz létre. A tér kialakítása, a tér és a létesítmény közönségtereinek kapcsolata, a tér forgalommentessé szervezése a városközpont kiterjesztésének egyértelmű szándékát tartalmazza. Tisztában van a pályázó azzal, hogy városközponti középület e területen csak abban az esetben jöhet létre, ha a kapcsolódó köztereket, különösen a Március 15-e teret élő, városi térré alakítja, működő funkciókkal szervezi meg. Az épület külső formálásának kulturális tartalma ellentéteket hordoz magában. A rendezvényház épületét az épület fő homlokzatát megtartja, felújítja, ugyanakkor annak értékeit mégsem tartja nyilvánvalónak, ezért azt árkád mögé helyezi. Az újonnan létrehozott architektúrában uralkodni vágyik az 1960-as évek épületén. Az épület építészeti tömegformálása túlzott dominanciával rendelkezik. Markáns, szoborszerű tömegalakításából a finomság és érzékenység hiányolható, mely értékek építészeti megfogalmazása kívánatos lett volna.

Gazdaságos megvalósíthatóság, fenntarthatóság, üzemeltetés, ütemezhető időbeli megvalósíthatóság
A létesítmény gazdaságossági szempontból egyrészt kedvező elbírálást kaphat, hiszen a rendezvényházat és a rendelőintézet magasabb épülettömbjét megtartja, ugyanakkor összességében az épületegyüttes túlméretezettnek tűnik úgy, hogy bizonyos színpadtechnikai funkciókat nem tud biztosítani, oldalszínpadot csak egyik irányban hoz létre. A létesítmény összes alapterülete 22.000 m². A pályamű részletes épületgépészeti ismertetést tartalmaz. Hagyományos, gázenergiával történő hőtermelési megoldást javasol jó hatásfokú kondenzációs kazánok elhelyezésével, nyári hűtéshez központi klímarendszerrel. Az épület építésének ütemezhetősége megoldható, a rendezvényház használata mellett a tőle délre lévő épületrészek felépíthetők, de mind a használatban, mind pedig építészeti formálásban szükségessé teszi a beruházás teljes megvalósítását.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk