Egyéb cikkek

„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat

1/2

látványterv / Wéber Építésziroda Kft.

Hirdetés
?>
látványterv / Wéber Építésziroda Kft.
?>
madártávlati kép / Wéber Építésziroda Kft.
1/2

látványterv / Wéber Építésziroda Kft.

„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat
Egyéb cikkek

„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat

2008.12.05. 13:09

800 ezer forintos megvételben részesült a Wéber Építésziroda Kft. pályaműve.tervező: Wéber Józsefszakági tervezők: Pongor László, Kolarovszki László, Pál Gábor, Ivanics Zoltán, Miklósi Attila, Vargha Mihály, Török Béla, Arató Éva, Straub Ágnesmunkatársak: Dréher Zsófia, Kaló Norbert, Megyesi Zsolt, Rustinczky László, Terjéki Rita, Varga Zsolt

800 ezer forintos megvételben részesült a Wéber Építésziroda Kft. pályaműve.
tervező: Wéber József
szakági tervezők: Pongor László, Kolarovszki László, Pál Gábor, Ivanics Zoltán, Miklósi Attila, Vargha Mihály, Török Béla, Arató Éva, Straub Ágnes
munkatársak: Dréher Zsófia, Kaló Norbert, Megyesi Zsolt, Rustinczky László, Terjéki Rita, Varga Zsolt

20. bírálati sorszámú pályamű

 

madártávlati kép / Wéber Építésziroda Kft.
2/2
madártávlati kép / Wéber Építésziroda Kft.

látványterv / Wéber Építésziroda Kft.
1/2
látványterv / Wéber Építésziroda Kft.

 


Részletes bírálat

Építészeti minőség
A pályázati műben megfogalmazott beépítés fő homlokzatát a Király utca keleti térfalának vonalára helyezi megtartva ezzel a Király utca, Markusovszky utca tengelyt. A Március 15-e teret két szintre bontja, annak Király utca felöli déli részén süllyesztett teret hoz létre egy attraktív vízlépcsővel. Ezzel a süllyesztett térrel, a hozzá kapcsolódó vendéglátó funkcióval részben belakja e nagyléptékű és ma kevésbé élő hosszanti teret.
A pályázó megtartotta az MSH épületét, valamint az SZTK épület magas tömbjét. A megmaradó épületek átalakításával és a hozzáépítésekkel egy egységes épületegyüttest hoz létre, mely karakteres horizontális tömeg és homlokzat-alakítással fordul környezete felé. Ezt az erőteljes horizontális tömegalakítást erősíti a Király utca felöli hegyesszögű sarok, a színházi főbejárat feletti konzolos szint tömege. A megtartott SZTK épület magasabb tömbje a rendezvényház lefedése és a színház zsinórpadlása emelkedik ki ebből az erőteljes lepényszerű tömbből, melyek nem képesek ellensúlyozni az azonos párkánymagasságú főhomlokzat igazgatási karakterű középület jellegét.
Az épület egy egységbe szervezi funkcióit, a közönségfunkciók a Március 15. tér felé mozdítottak, a Pelikánpark irányába pedig gazdasági funkciókat helyez el. Nem hoz létre kapcsolatot a park irányába a rendezvényház színpadának park felé történő hátsó megnyitás kivételével. E megnyitás hasznosulása vitatható. A markáns horizontális tömeg a színházi épületrész nagyléptékű konzolos horizontális tömbje a rendezvényház előtti árkádsor léptéke és horizontalitása túldimenzionálttá, léptéktelenné teszi az épületet a környezetében. A pályaműben megfogalmazott léptékű, szoborszerű épület óriási teret kíván magának, melyet a meglévő városi környezet nem tud biztosítani.

Városszerkezetbe, környezetbe illeszkedés minősége
A Petőfi Sándor utcai körforgalmi csomópontot mellőzi. Nagyon helyesen úgy ítéli meg, hogy egy ilyen léptékű közlekedési csomópont a Március 15. teret és a tervezett létesítményt a városközpontról leszakítja, a Király utca felöli gyalogos forgalmat drasztikusan elvágja. A Március 15. tér gépkocsi forgalmát megszünteti, így ezzel egyszerű háromágú csomópontot alakít ki az útcsatlakozások térbeni elhúzásával. A közlekedés átszervezésével azt az egyértelmű szándékát tudatosítja felénk, hogy a Március 15-e teret és a színház épületet a gyalogos városközpont részeként kell kezelni. Jól megfogalmazott szándéka ellenére azonban a közlekedési kapcsolatokat számos helyen nem tudja megfelelően megoldani. A teremgarázsba történő ki és behajtás a környező utcák forgalmi rendjének átszervezése esetén is problematikus. A gazdasági forgalomnak a sétányra történő rászervezése a park irányába vezető hidak rendszerét megkérdőjelezi. A kamionok ki- és bejárása nehézkes, nagyméretű szállítmányok rakodása nem lehetséges. Színészbejáró és parkoló kapcsolata tisztázatlan. E hibák ellenére a pályamű közlekedési szempontból megfelelőnek tekinthető.
Dícséretes a Március 15. tér kezelése. A keresztbe helyezett alacsony zöldtetős szárnnyal, szintben is elkülönülő rendezvény (emlékmű) és városi agóra teret alakít ki. Mindkét teret jó arányú burkolt és zöld területekkel, vízlépcsővel gazdagít. A nyugati térfal házai előtt a kert és teraszsort a térfunkciók gazdagításaként hozza létre. A tervezett létesítmény városszerkezetbe történő illesztése megfelelő minőségben történt. A létesítmény körben azonos magasságú tömbje egy kisebb keretes beépítésű városi tömb léptékét jeleníti meg. Környezetbe illesztésének problematikája ugyanakkor e tömb monolitikus építészeti megfogalmazása.

A funkcionális kialakítás, funkcionális igények kielégítésének minősége
A pályázati mű az SZTK épületének magasabb tömbjét és a rendezvényház épületét megtartja. A két épületrész közé helyezi a kisebb előadótermeket, stúdiókat, míg a tömb déli felén alakítja ki a színháztermet. A részleges épületmegtartás jelentős funkcionális hátrányokkal jár.
Az öltözők túl távol kerültek a fellépési pontoktól, az egyik oldalszínpad elhagyása a programmal ellentétes. Akusztikailag és technológiailag gondosan kimunkált pályázat. Jól szervezi a létesítmény közönségtereit, beleértve a Március 15. térbe kihelyezett vendéglátó funkciót, a rendezvényház és színház kapcsolatát, valamint a stúdiószínpad elhelyezését. Jól integrálja az épület közönségforgalmi tereihez a Március 15. teret, annak különösen az agóraszerűen kialakított déli süllyesztett szakaszát.

Az épület kulturális tartalma, kulturális üzenetének ereje
A pályázó a lehető legtöbbet tartja meg a korábbi épületekből. Felvállalja és tudatosan választja el a Pelikán parktól, melynek helyébe a téren új változatos felületeket, térfunkciókat hoz létre. A tér kialakítása, a tér és a létesítmény közönségtereinek kapcsolata, a tér forgalommentessé szervezése a városközpont kiterjesztésének egyértelmű szándékát tartalmazza. Tisztában van a pályázó azzal, hogy városközponti középület e területen csak abban az esetben jöhet létre, ha a kapcsolódó köztereket, különösen a Március 15-e teret élő, városi térré alakítja, működő funkciókkal szervezi meg. Az épület külső formálásának kulturális tartalma ellentéteket hordoz magában. A rendezvényház épületét az épület fő homlokzatát megtartja, felújítja, ugyanakkor annak értékeit mégsem tartja nyilvánvalónak, ezért azt árkád mögé helyezi. Az újonnan létrehozott architektúrában uralkodni vágyik az 1960-as évek épületén. Az épület építészeti tömegformálása túlzott dominanciával rendelkezik. Markáns, szoborszerű tömegalakításából a finomság és érzékenység hiányolható, mely értékek építészeti megfogalmazása kívánatos lett volna.

Gazdaságos megvalósíthatóság, fenntarthatóság, üzemeltetés, ütemezhető időbeli megvalósíthatóság
A létesítmény gazdaságossági szempontból egyrészt kedvező elbírálást kaphat, hiszen a rendezvényházat és a rendelőintézet magasabb épülettömbjét megtartja, ugyanakkor összességében az épületegyüttes túlméretezettnek tűnik úgy, hogy bizonyos színpadtechnikai funkciókat nem tud biztosítani, oldalszínpadot csak egyik irányban hoz létre. A létesítmény összes alapterülete 22.000 m². A pályamű részletes épületgépészeti ismertetést tartalmaz. Hagyományos, gázenergiával történő hőtermelési megoldást javasol jó hatásfokú kondenzációs kazánok elhelyezésével, nyári hűtéshez központi klímarendszerrel. Az épület építésének ütemezhetősége megoldható, a rendezvényház használata mellett a tőle délre lévő épületrészek felépíthetők, de mind a használatban, mind pedig építészeti formálásban szükségessé teszi a beruházás teljes megvalósítását.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk