Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épülettervek/Középület

A Tatabányai Jászai Mari Színház, Népház rekonstrukciójának tervezésére kiírt tervpályázat-ötletpályázat eredménye

1/1

?>
1/1

A Tatabányai Jászai Mari Színház, Népház rekonstrukciójának tervezésére kiírt tervpályázat-ötletpályázat eredménye
Épülettervek/Középület

A Tatabányai Jászai Mari Színház, Népház rekonstrukciójának tervezésére kiírt tervpályázat-ötletpályázat eredménye

2003.07.01. 12:27

Projektinfó

Földrajzi hely:
Tatabánya, Magyarország

I. díjat a zsűri nem adott ki. Megosztott II. díjban részesült három pályamű: 2. sz., tervezők: Lakatos László és munkatársai; 6. sz., tervezők: Kőnig Tamás, Wagner Péter és munkatársaik; 8. sz., tervezők: Csontos Csaba és munkatársai

A zsűri döntése szerint valamennyi bírálati szempontnak egységesen, kimagaslóan nem felelt meg egyik pályamű sem, ezért az I. díjat a zsűri nem ítélte oda.

Megosztott II. díj

2. sz. pályamű – Tervezők: Lakatos László és munkatársai

6. sz. pályamű – Tervezők: Kőnig Tamás, Wagner Péter és munkatársaik

8. sz. pályamű – Tervezők: Csontos Csaba és munkatársai

III. díj

1. sz. pályamű – Tervezők: Mányi István és munkatársai

Megvétel

3. sz. pályamű - Tervezők: Skardelli György és munkatársai

13. sz. pályamű – Tervező: Sipiczki Zoltán


Sajtóközlemény
a Tatabányai Jászai Mari Színház, Népház rekonstrukciójára vonatkozó tervezési ötletpályázatról

A tervpályázat tárgya:
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának (mint kiírónak) a "Jászai Mari Színház, Népház" és a "Városi Könyvtár" intézményeit magába foglaló Tatabánya-óvárosi "Népház" épületének rekonstrukciója, bővítése és környezetének rendezése

A tervpályázat célja:
Ötletek nyerése annak a tervezési koncepciónak és építészeti formának a kiválasztására, amely jól érvényesül a helyileg védett természeti értéket jelentő parki környezetben, illeszkedő a 20. sz. elejétől a napjainkig alakuló tágabb építészeti környezethez, tiszteli a helyileg védett építészeti érték "Népház" épület máig megőrzött eredeti karakterét és a lehető legmagasabb szinten kielégíti az intézmények funkcionális igényeit. Ezen kívül a tervezőnek javaslatot kellett adnia a környezet és a zöldfelület rendezésére, a parkolás megoldására, valamint a terület szabályozási előírásaira is. A megyei jogú városi önkormányzat a nyertes tervek alapulvételével elkészítendő megvalósíthatósági tanulmány felhasználásával 2003-2004-ben címzett támogatási pályázatot, ill. más hazai vagy EU-s pályázatokat kíván benyújtani a rekonstrukció megvalósítása érdekében.

A tervpályázat jellege:
A tervpályázat országos, nyilvános, titkos tervezési ötletpályázat volt.
A tervpályázat lebonyolítása:
Az eredeti kiírás szerint a tervpályázat megvásárolható volt 2002. november 22-től 2003. január 22-ig a Tatabányai Polgármesteri Hivatal Főépítész Irodáján. A pályázattal kapcsolatos kérdéseket az eredeti kiírás szerint 2003. január 31-ig lehetett feltenni. A kiíró Önkormányzat és a társkiíró Belügyminisztérium a megvásárlási határidőt 2003. február 19-ig, a kérdések megtételének lehetőségét 2003. február 24-ig meghosszabbította. Helyszíni bejárásra és konzultációra 6 alkalommal volt lehetőség, ebből az érdeklődés szerint öt bejárás meg volt tartva.
A pályaművek benyújtási határideje 2003. április 30-a volt. Határidőre 13 pályamű érkezett be (20 kiírást váltottak ki), sértetlen csomagolásban, a titkossági követelményeket kielégítve. Határidőn túli pályázat-beérkezés nem volt.

A benyújtandó munkarészek alaki és tartalmi követelményei voltak:
- Helyszínrajz: M = 1:500 vagy a parki tervek léptéke szerint;
- Építészeti tervek (alaprajzok, homlokzatok, metszetek): M = 1:200;
- Látványterv vagy axonometria a Népház út és a Ligeti-tó felől.
A rajzi munkarészeket A3, A2 vagy A1-es méretű kemény lapon, tetszőleges technikával lehetett beadni, és a megértéshez szükséges jelkulccsal el kellett látni.
- Építészeti és kertrendezési műszaki leírás: összefűzött A4-es vagy A3-as formátumban.
A műszaki leírásnak tartalmaznia kellett:
- a tervezett épület terjedelmét épületrészenkénti, illetve a beavatkozás igényének megfelelo bontásban, helyiség-listát m2-adatokkal,
- minden olyan műszaki, anyaghasználati stb. elképzelést, amely a terveken nem ábrázolható.
Benyújthatók voltak egyéb, a terv megértését segítő tervek, részletrajzok, makett-fotók stb., de ezek "mennyiségi" teljesítése az elbírálásnál előnyt nem jelentett. Ezen munkarészeket A4, A3 vagy A2 formátumban, a műszaki leírás mellékleteként lehetett elkészíteni.
- A címzett támogatási pályázat megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, az építési engedélyezési terv elkészítésére, továbbá (amennyiben a tervező erre ajánlatot tett) a tervezői művezetésre vonatkozó, egyenként egyösszegű bruttó árajánlatok, a pályázati kiíráshoz mellékelt lezárt borítékban.
- A pályázati kiíráshoz mellékelt adatlap kitöltve, lezárt borítékban. Az adatlapot minden, a pályamű elkészítésére részt vevő szerzőtársra vonatkozóan egyenként ki kellett tölteni, a pályázati díjból való részesedés arányát fel kellett tüntetni. Az adatlap másolható volt.

A bírálat főbb szempontjai voltak:
- A színházi, a közművelődési ill. a könyvtári funkciók kiterjesztése;
- Gazdaságosan kivitelezhető műszaki megoldások alkalmazása;
- Építészeti környezetbe való harmonikus illeszkedés, értékőrzés;
- Környezetrendezés színvonala, parki megoldások;
- Parkolás, közlekedés megoldása.

A Bíráló Bizottság általános megjegyzései:
A Bíráló Bizottság a kiírásban szereplő főbb kritériumok figyelembevételével pontozásos eljárással hozta meg a döntését.
Az ötletpályázati jelleg miatt a tervek minőségi sorolása inkább az egyes tervekben található elkülöníthető értékek alapján történt.
A döntésben legnagyobb súllyal az összetett funkciójú épület használati szempontjai szerepeltek.

Külön-külön vizsgálta a Bizottság az egyes pályázatoknál:
- a játékterek használhatóságát külön-külön és kapcsolataikban;
- az egyes funkcionális egységek látogatói megközelítését a parkoló autótól, a bejárattól a nézői ülőhelyig, a ruhatár, büfék, kávézók-vécék helyzetét;
- az egyes főbb funkcionális egységek független megközelíthetőségét;
- az üzemi területek (műhelyek, raktárak, színészöltözok) elhelyezését, kapcsolatait;
- a színpad és világítási technikák megoldását;
- a színházi nézőtér alakítását, illetve a játék és nézőtér viszonyait a különböző használati módokban.

A döntés meghozatalában nagy szerepet kapott a település múltjában fontos szerepet játszó, rangos megjelenésű eredeti Népház-épülethez való viszonyulása a terveknek. E vonatkozásban a zsűri azt tartotta értékesnek, ha a terv mind tömegben, mind belső terében az épület helyreállítására törekedett. A jelentős tömegű bővítés miatt ez okozta a pályázók számára a legnagyobb nehézséget. Általában a fejépület minden tervben változatlan maradt, de néhány pályázó ezt az értékvédelmet a homlokzatra korlátozta. Az eredeti nézőtéri szárny már több pályázónál is áldozatul esett a funkcionális igények fejlesztésének. Volt pályázó aki elbontotta, volt aki a teret átalakította ill. a különböző technikai megoldások alkalmazása miatt sérült a belső.

A zsűri külön értékelte az eredeti térarányok megőrzését. A legnagyobb tömeget adó nézőtér a legtöbb tervnél elveszítette domináns szervező erejét. A Népház a környező parkba ágyazottan bír különös egyedi értékkel. Bármely bővítés rontja ezt az értéket, de a legkedvezőtlenebbek az egy nagy tömböt adó megoldások. Az előteret jelentősen átalakító tervek e szempontból különösen kedvezőtlenek. A jobb kertépítési megoldásokat a bontottabb tömegű tervek adták.

Az épületek forgalmi megközelítése (üzemi és személyautós) további sérüléseket okozott a parkban. Néhány pályázó ennek elkerülése érdekében nem is teljesítette a törvény által előírt számú autó parkolását. A nehézséget igazán az okozta, hogy a kívánatos mélygarázs "gazdaságosan" csak az új épületrészek alatt valósítható meg. Miután az új építések zömmel az épület hátsó részébe kerültek, a parkoló és a nézői bejárat között nehéz jó kapcsolatot teremteni.

Az oldalsó telepítésű mélygarázsokból már jobb az épület megközelítési lehetősége. E megoldások hátránya a park sérülésében jelentkezik, különösen akkor, ha a mélygarázs bejárata túlságosan közel került a park előteréhez.

A zsűri döntése:
A zsűri döntése szerint a felsorolt valamennyi szempontnak egységesen, kimagaslóan nem felelt meg egyik pályamű sem, ezért az I. díjat a zsűri nem ítélte oda. Titkos szavazás után az alábbi rangsorolást állapította meg a Bíráló Bizottság: díjazottak a 6., 8., 2., 1., 13., 3. sz. pályázatok (melyek szerzőivel a tervpályázati hirdetmény szerint Kiíró a továbbtervezésre vonatkozó tárgyalást megkezdheti); a további 7 pályamű, melyeket díjazásban vagy megvételben nem javasol részesíteni.

A zsűri egyhangúan megállapította, hogy az I. helyezést nem adják ki, a 6., 8., 2. számú pályázatok II. helyezést kapnak, melyeket egyenként bruttó 900.000 Ft díjazásban részesítenek, a III. helyezést az 1. számú pályázatnak adja és 600.000 Ft díjazásban részesíti. Egyenként 500.000 Ft-os megvételre ajánlja a 13-as és a 3-as számú pályázatokat. A Bíráló Bizottság a többi 7 benyújtott, de díjazásban vagy megvételben nem részesített pályázatot költségtérítésre ajánlja (egyenként 100.000 Ft).

Tekintettel arra, hogy a pályaművek bontása során a kötelezően benyújtandó lezárt borítékokban lévő mellékletek (a szerzők nevei, ill. a tervezésre vonatkozó árajánlatok) címzést nem kaptak a borítékokon, a tervezésre vonatkozó árajánlatokat pedig a Bíráló Bizottság nem ismerhette meg, így a zsűri a döntés meghozatala után sem ismerhette meg a díjazott pályaművek alkotóit. A borítékok bontása csak az eredményhirdetéskor, valamennyi meghívott tervező jelenlétében történt meg. Ahol az alábbiakban az egyes pályaműveknél a tervező(k) neve nem szerepel, az arra utal, hogy e tervező(k) nem kívánták nyilvánosságra hozni „költségtérítéses" helyezésüket. Erre a hivatkozott rendelet szerint joguk van.

4. sz. pályamű - Költségtérítés
A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajz: javaslatot tesz nagyobb számú felszíni parkolók elhelyezésére. Közlekedési útja a körbejárást nem teszi lehetővé. A színészek és dolgozók számára mélygarázst javasol az üzemviteli épület alatt. Javaslatot tesz a szabadtéri színház elhelyezésére az épülethez csatlakoztatva. A tehergépkocsi forgalom ill. díszletszállítás megoldatlan. Tömegképzése és homlokzati megoldása nem egységes, túlságosan mozgalmas. A főbejárati rendszerét nem változtatja. A kamaraszínház nincs megoldva.

Szakvélemények:
Szcenikus: A terv 8 színpad nézőtér sémát tartalmaz, amelyek azonban csak munka- és költségigényes berendezésekkel valósíthatóak meg. A főszínpadról a mobil forgó az ábrázolt módon nem juttatható a kamaraszínházba. A kamaraszínház megközelítése közönség és színész oldalról egyaránt megoldatlan. Az öltözők a színpadtól távol vannak, a színpad megközelítése problematikus. A színpad és oldalszín-padok mélysége kevés, használata emiatt (főleg a főszínpadé) rendkívül korlátozott.

Színház igazgató: Oldalszínpadok kicsik, díszletszállítás színpadilag nehézkes. Kamaraszínház díszítési útvonala szűk. Az I. emeleti csoportos öltözők rossz helyen vannak. Fölöslegesen hosszú közlekedő folyosók.

5. sz. pályamű - Költségtérítés
A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajz: megfelel a mai állapotnak. A Népház utcai telekrész szintén nem változik, eltekintve a szabadtéri színpad oda helyezett "arénájával". Az épület körül a körbejárhatóságot biztosítja, felszíni és teremgarázsban helyezi el a parkolókat. A mélygarázs csak a személyzet és színészek által igénybe vett területeket látja el. A kamionforgalmat és díszletszállítást nem oldja meg. Tömbszerű, közel szimmetrikus elhelyezésű épület. Áttekinthető alaprajz jól szervezve. Kamaraszínház jól megközelíthető. Könyvtár külön saját bejárattal és színházi kapcsolattal is. Tiszteletben tartja a régi bejárati részt, főbejáratot is. Homlokzatképzésben a régit és az újat erősen elválasztja. A látványterv a zsűri véleménye szerint semmitmondó.

Szakvélemények:
Szcenikus: Színháztechnikai szempontból nem értékelhető.
Színház igazgató: Egyszerű, átlátható struktúra. A látványterv semmit nem árul el.

7. sz. pályamű - Költségtérítés
Tervező: Balázs János (Archi-Med Stúdió) és társai

A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajz: elrendezésén a Népház utca és a főhomlokzaton lévő terület erős átalakítását javasolja mélygarázs elhelyezésével. A felszíni parkolók kialakítására tesz jó javaslatot egy hátsó szervizút összeköttetéssel. Javaslatot tesz a szabadtéri színház elhelyezésére. A régi főbejárat épületrészt gyökeresen átalakítja függőleges kapcsolatokkal. A nézőtér lejtése és a nézőtéri bejáratok szintbeli kapcsolatai nincsenek kidolgozva. Az új részek homlokzatai sematikusak. Két változata van, a könyvtár nélküli változatban a kamaraszínház külön használhatósága biztosított. A Bíráló Bizottság a műszaki leírásban megfogalmazott nagyságrendeket túlzottnak ítélte meg.

Szakvélemények:
Szcenikus: Takarékos, de jól felszerelt, kisméretű színpad. A forgótárcsát tartó kocsi a leírással ellentétben a szintkülönbség miatt nem jutattható el “bárhová" a nézőtéren. A változatokon nincs metszet. A színpad mögé helyezett szellőzőgépház zajszigetelése kérdéses. Díszletraktára nincs. Ruhatár, közönségforgalmi terek tágasak, felvezető íves lépcsők keskenyek.

Színház igazgató: Szintbe hozható a nézőtér és a színpad, de a nézőteret külön kezeli a színpadtól. Ideálisnak mondható az oldal- és hátsó színpad elrendezése, de a színpadhoz nem tervez megfelelő díszítési útvonalat. Különböző helyiségek ölelik körbe a festőműhelyt, miközben a varroda a földszinten található. Díszletraktár nincs. Meglepő megoldás, hogy a mélygarázst az épület elé hozza, de a látványterven ez nem jelenik meg. Közös nézőforgalmi területet ad a kamara- és a nagyszínház nézőinek.

8. sz. pályamű – megosztott II. díj
Tervezők: Csontos Csaba, Szakáts Miklós, Unger Tamás (Középülettervező Rt.), Detre Villő, Csontos Csenge (Detre és Társai Építész Bt.), Csikós Attila

A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajz: elrendezésében az épület nem járható körül, még a tűzoltó számára sem. A kamion, ill. díszletszállítás nem megoldott. Parkolóhelyeket teremgarázsban alakít ki, ami csak a színészek és dolgozók igényeit látja el, a parkolást a környező területekre hárítja. A Népház utcai jelenlegi állapotot megtartja. A jobb oldali bővítményt elbontja és az épület végén egy új keresztszárnyat és kiszolgáló épületet javasol. Alaprajzi rendszere logikus, jól használható. A színházterem két oldalán új közlekedő létesítését javasolja, melynek homlokzati megjelenése idegen, mind a régi főbejárati épülettől, mind a hátsó sematikus tömegektől. A pályázó az eredeti léptékű épületet kibontva, illetve helyreállítva a bővítést "hátul" oldja meg. A nézőtér tömegére merőlegesen állítja a színházi játszó tereket, melyek egymáshoz kapcsolva sokféle használatra adnak lehetőséget. Az üzemi terek a markánsan is megjelenő térsor mögött kissé keresetten bontva kerültek kialakításra. E sorban értékes elem a színész átrium. A terv hátránya a kamaraterem alárendelt megközelítése, valamint a mélygarázs szűkös méretezése mellett annak csak „kizárólagos" használhatósága.

Szakvélemények:
Szcenikus: A színháztér átgondoltan jól felszerelt. A nézőtér változtatását egyszerű mechanizmusokkal oldja meg. Újszerűek a hátsó mobil válaszfalak a vízszintesen mozgó világítási hidak, amelyekkel az optimális helyzet minden változatban megválasztható. A főszínpad melletti két oldalszínpad teljes értékű, jó díszlet-előkészítési, ideiglenes tárolási lehetőséget biztosít. Feltehetően ezért nincs külön díszletraktár. A bal oldalszínpad a kamarateremmel összenyitható, előnyös. A közönség téli-nyári bejárata érdekes javaslat. A közönség mozgatása jól áttekinthető összenyitható. Kár, hogy az öltözok az I-II. em-re kerültek, a lépcsot közelebb kellett volna tenni a színpadi bejáratokhoz. Az átriumra, ill. a műhely-udvarra nyíló ablakok kedvezőek. Nincs külön színháztechnikai műleírás, de az ábrázolt megoldások megvalósíthatók.

Színház igatgató: Egyszerre vonz és taszít. Jól struktúrált épület. Az egymásba nyithatóság imponáló. A színpadok organikusan kapcso-lódnak egymáshoz. Kamaraszínpad nyitható a hátsó színpad irányába, bővíthető, jó tulajdonság. A két oldalszínpad használható. A nézőtér billenőszerkezete előnyös, de nem helyettesíti a színpaddal közös tér létrehozását. Bejelöl egy erkélysort, ahonnan valószínűleg nem lehet látni a klasszikus színpadot. Díszletraktár hiányzik. A kamarateremhez nem épített büfét. A színháztermet többek között azért szokták körbeépíteni, hogy a külső zajok ne szűrődjenek be, kérdéses, hogy ez jelen esetben megoldható-e. A “színészátrium" helyet foglal el.

9. sz. pályamű - Költségtérítés
A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajzi javaslatában kertészeti megoldást nem tartalmaz, közlekedési javaslatában kedvező a hátsó feltáró úttal való kapcsolat, ahonnan a tehergépjármű-forgalom és a díszletszállítás is megoldható. Felszíni parkolási javaslatot is tesz, különös tekintettel az autóbuszok parkoló-helyeire. A teremgarázs az épületen kívüli területre kerül. Az előcsarnok megközelítése a teremgarázsból jó megoldású. Alaprajzi elrendezésében túlzott mértékben terjeszkedik az ügyészség feloli oldalon, amely tömegalakításával is kedvezőtlen hatású. A meglévő főbejáratot tiszteletben tartja.

Szakvélemények:
Szcenikus: A variációkra a metszetekben leírt “podesztek" leírás hiányában nem adnak lehetőséget a hiteles elbírálásra. Az aszimmetrikus ruhatár kedvezőtlen, a tetőn elhelyezett szabadtéri színpad nem szerencsés megoldás. A főszínpad és oldalszínpad közé helyezett “színpadmesteri" helyiség elvágja a szükséges kapcsolatokat. Az oldalszínpadnak nevezett tér inkább díszlettárolásra alkalmas.

Színház igazgató: Kövér, drabális terv. Monstruózusnak érzi. Ennek ellenére a kamaraterem és a nagyterem közös közlekedőt kapott. Ráadásul a földszintre helyezte a zenetermet és a balett-termet - szintén belelóg a közönség terébe. Földszinti öltözők távol vannak a szín-padtól. Díszletraktár nincs. Egyetlen terv, ahol megjelent a mobil proscénium. Jó az oldalszínpad és kamaraszínház elhelyezése.

10. sz. pályamű - Költségtérítés
Tervező: Csémy Olivér (Csémy Olivér Design Kft., Komárom)

A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajzi elrendezése részletes információkat tartalmaz. Az épület körüljárható, a tehergépjármű forgalmat a meglévő útvonalon közlekedteti. Parkolási lehetőség a mélygarázsban van, amelynek megépítése a Népház út és a régi homlokzat között teljes átépítést feltételez. A színház előcsarnokához a feljutást a mélygarázsból kedvezően tudja megoldani. Funkcionális kapcsolatai elfogadhatóak, három irányú megközelítése a belső forgalom szervezése szempontjából előnyös, bár a reprezentativitást csökkenti. "Janus" arcú homlokzatkialakítása izgalmas, a régi és az újat vizuális trükkel választja el. A szabadtéri színpadot a tetőn kívánja elhelyezni, ami megközelítés és komfort szempontjából nem szerencsés. A nézőtéri épületrészt elbontásra javasolja, de ezen áldozatért cserébe nem ad értékesebb javaslatot, teret. A műszaki leírás túlzottan szűkszavú.

Szakvélemények:
Szcenikus: Ahhoz képest, hogy a nézőtér-színpadüzemi rész új épületbe kerül, a kiíráshoz képest túl hagyományos, merev rendszert választ. A főszínpad (és alsószínpad) körül elhelyezett terek kapcsolatai funkcionálisan hiányosak vagy esetlegesek, de korrigálhatóak. Az öltözők az I. emelet külső peremén távol vannak a színpadtól, a főszínpad és az előszínpad megközelítése tisztázatlan.

Színház igazgató: Jó nézőtéri arányok, 16 sor. Jó oldal- és hátsószínpad. Az újraépített hátsó traktus gazdaságos. Elfogadhatónak tartja, hogy a “pengefalban" vissaztükröződik az első épületrész. A fix nézőtérrel nem ért egyet, bár a műszaki leírásban utal a mobilitásra, de ezt a rajzok nem támasztják alá. Kevés az egyoldalas műszaki leírás. A kamaraszínházat feltette az I. emeletre, de a műszaki hozzáférést nem oldotta meg. Kevés az irodák száma. Parkolási koncepciót és a színpad közelében elhelyezett géptermek megoldását nem értette meg.

11. sz. pályamű – Költségtérítés
Tervező: Nagy Bálint (Nagy Bálint és Társai Építészirodája) és munkatársai

A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajzi elrendezése körbejárási lehetőséget nem ad az épület köré, de az épület mindkét oldalán a hátsó üzemviteli épületrészek megközelíthetők. Mélygarázzsal oldja meg a parkolást, de a parkolóból csak a színész- és dolgozói területek közelíthetőek meg. A külső területen autóbusz elhelyezésére ad javaslatot. A kamionforgalmat, díszlet-szállítást fordulóval oldja meg. Javaslatot tesz a szabadtéri színpad elhelyezésére, valamint a telken belüli kertészeti növénytelepítésekre. Alaprajzi elrendezése nem átgondolt. Homlokzatának és épülettömegének kiképzése szabdalt, egymáshoz való viszonyuk nem értelmezhető.

Szakvélemények:
Szcenikus: A főszínpadhoz kétoldalt csatolt terek díszlet-előkészítésre alkalmasak, de oldalszínpadnak nem tekinthetők. Nem szerencsés, hogy a díszlettárból és az emelvénytárból a szállítás csak a hátsószínpadon keresztül lehetséges. Az öltözőkből a színpad csak egy oldalról közelíthető meg. A nézőtér padlója mozgatásának gépesítése nincs arányban a várható eredménnyel, a terv elrendezési változatokat nem tartalmaz. Közönségforgalom megoldott. A szabadtéri színpad falnak fordítása ebben a környezetben érthetetlen.

Színház igazgató: Bátor a terv. Optimális, 17 soros nézőteret tervez. Nincs oldalszínpad. Furcsa, hogy a színpadi emelőt kiteszi a színpad mellé. Ezt nem támogatja. Előnytelen, hogy a földszinti nézői térbe rakja be az irodákat. Nem optimális, hogy a próbatermek közös közlekedoket kaptak a nézők terével.

12. sz. pályamű - Költségtérítés
A Bíráló Bizottság véleménye a tervről:
Helyszínrajz: légifotós, nem ad elég információt. Közlekedési munkarészt nem tartalmaz. Főhomlokzata marad, de a főbejárata átépül. Oldalhomlokzata sematikus, elnagyolt. A zsinórpadlás tömege megjelenik.

Szakvélemények:
Szcenikus: A tervlapokból a színház-technológia nem értékelhető, a műszaki leírásban adott információk nem elegendőek.
Színház igazgató: Zavaróak a pályázati tervlapok “rejtjeles“ kódolásai. Sok fejtörést okoztak neki is, de hosszas nyomozás után úgy látja, hogy:
- a belső megoldások számos helyen konstruktívak,
- a színpad és a hozzá tartozó színpadrészek jó megoldásokat kínálnak,
- a kamaraszínpad és a színpad kapcsolódó pontjai eredetien vannak megoldva.
Sajnálja, de megérti, hogy a parkolásra tett javaslatot és a helyszínrajz helyetti légifotót a zsűri nem tartja elfogadhatónak.

Könyvtár-igazgatói szakvélemények:
Szakmailag a könyvtárra a két legjobb megoldás a 2. és az 1. sz. pályamű. Kiemelkedik a 2., amely egy igazi központi városi könyvtár muködésének is megfelel, annak ellenére, hogy közös épületben van a színházzal. Előny, hogy külön és a színházi részből is jól megközelítheto. Az 1. pályázatnak a legjobb a csatlakozása a színészi részhez. Megfelelőnek minősítendő a 6. és a 3. sz. pályamű. A 6. sz.-nál túlzottan elkülönülnek a könyvtári viszonyok, üzemeltetéséhez több könyvtáros kell. A 3. sz. pályázatból kimaradt a könyvtárhasználó, túl merev, nincs könyvtár hangulata. Nem olvasóbarát. Másképp kell bútorozni.

A 8. és a 13. sz. pályázat is megfelel a könyvtár igényeinek. A 8. legnagyobb érdeme, hogy már a tervnél igyekszik figyelembe venni, hogy ne kelljen a kivitelezés során más épületbe költözni a könyvtárnak, ami nagyon bonyolult feladat minden szempontból. A tervben szereplő folyóirat-olvasó megoldása nem megfelelő. A 13. pályázatnál a legnagyobb probléma, hogy a könyvtár raktára nagyon távolra került a könyvtártól. Egy teljes szint választja el őket. A többi pályamű közül egyik sem ad olyan kiváló ötletet, amit okvetlenül érdemes figyelembe venni, de némi változtatásokkal egyik pályamű sem alkalmatlan a megvalósításra.

A többi tervhez 1-1 mondat:
11. sz.: Szakmailag érthetetlen, hogy a legnagyobb forgalmat lebonyolító kölcsönző kerül a legfelsőbb szintre. A könyvtári funkciók épp a fordítottját igényelnék.
9. sz.: Szükségtelenül nagy területet alakít ki.
5. sz.: Az olvasószolgálati pult elhelyezése nem megfelelő, nem biztosítható a megfelelő állományvédelem.

Tatabánya, 2003. május 29. (a zsüri döntése, szakvélemények) –
2003. június 16. (a pályázók megismerése, eredményhirdetés)

A Bíráló Bizottság záróvéleménye alapján szerkesztette:

Tóth Ferenc városi fõépítész

Kapcsolódó oldalak: Jászai Mari Színház

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk