Nézőpontok/Kritika

A település-rendezési „eszközökről”

1/1

Tököli repülőtér településrendezési terve, Molnár Sándor diplomamunkája

Hirdetés
?>
Tököli repülőtér településrendezési terve, Molnár Sándor diplomamunkája
1/1

Tököli repülőtér településrendezési terve, Molnár Sándor diplomamunkája

A település-rendezési „eszközökről”
Nézőpontok/Kritika

A település-rendezési „eszközökről”

2013.04.02. 10:41

Cikkinfó

Szerzők:
Aczél Gábor

Földrajzi hely:
Magyarország

Vélemények:
1

A címben szereplő idézőjel már utal arra, hogy nem kis ingerültséggel veszem tudomásul a „terv" szót helyettesítő „eszköz" kifejezést. Aczél Gábor cikksorozatának harmadik része.

A terv ugyanis nem eszköz, hanem terv. Szerintem például településrendezési eszköz a seprű és a hólapát. Értem persze, hogy az építési szabályzat egy szöveg, és mint ilyen nem rajz (terv), de ez egyáltalán nem változtat azon az alaphelyzeten, hogy ez csupán egyik munkarésze a településrendezési tervnek. Nem nyelvészkedni szeretnék, de ezek a szóhasználatok sajnos pontosan tükrözik azt a „fejlődést", amit a városrendezési szakma az elmúlt évtizedekben befutott. Tekintsük át ennek rövid történetét.

Mindenekelőtt azonban állapítsuk meg, hogy a városrendezés lényege a különböző települési funkciók, létesítmények – épületek, utak, parkok, közművek, stb. - térben történő elhelyezése. Ezt a rendezési terv határozza meg – mégpedig egy kreatív városépítészeti elképzelés alapján.

A 60-as, 70-es években az általános és részletes rendezési tervek egyik munkarésze – fontos munkarésze - volt a szabályozási terv. A részletes rendezési tervek esetében azonban gyakran még csak nem is a legfontosabb munkarésze, hiszen a nagy állami beruházások – például lakótelepek építése esetében – általában a térbeli elrendezést konkrétan bemutató beépítési tervet vették figyelembe. A 80-as években aztán – a magánvállalkozások számának növekedésével - a beépítési „terv" már „javaslattá" szelídült, jelezve, hogy a megvalósítás során nem feltétlenül a tervezői javaslatot kell figyelembe venni, attól – a szabályozási terv engedte kereteken belül - el lehet térni. Akkoriban azt mondtuk, hogy a beépítési javaslat egy szakmai minimum, annál lehet jobbat építeni, de rosszabbat nem.

A rendszerváltás után a szabályozási terv szerepe - érthetően – még jobban felerősödött, hiszen a sok magánvállalkozó számára kellő rugalmasságot kellett biztosítani az eltérő elképzelések megvalósításhoz. Mindez idővel – látszólag - szinte feleslegessé tette a beépítési (környezetalakítási) javaslat elkészítését, hiszen az inkább kellemetlen megkötöttségeket jelentett, még akkor is, ha betartása nem volt kötelező. Azért látszólag, mert a konkrét térbeli elrendezést bemutató terv hiányában a szabályozási terv alátámasztottsága is kérdésessé válik, és ez sok esetben nem kívánt eredményhez vezetett. A lecsupaszított, vonalakat, foltokat és számokat – egyébként egyre inkább misztifikáló módon - felvonultató szabályozási terv ugyanis önmagában gyakran képtelen közvetíteni a városrendezői szándékot. Ma már egyébként a szóhasználat is hűen tükrözi a megváltozott helyzetet, „szabályozási tervről" beszélünk, és nem rendezési tervről, amelynek a szabályozási terv csupán egyik – bár kétségtelenül egyik legfontosabb – munkarésze.

És akkor még ehhez hozzá kell tenni a HÉSZ (helyi építési szabályzat) fényes karrierjét is. Az világos, hogy a települést alkotó térbeli elemek 2 dimenziós rajzon történő ábrázolása nehézségeket okozhat, így szükség lehet a rajzot kiegészítő szöveges megállapítások megtételére is. Ezek a megállapítások indokolt esetben kiegészülhetnek még olyan előírásokkal is, amelyeket a városrendező az őt követő építészekkel, építtetőkkel kíván közölni, azért, mert bizonyos megfontolások (pl. a beépítési sűrűségre vonatkozóan) egy építészeti terv keretében nem vezethetők le. Szükség van még tehát a városrendezési – városépítészeti elképzelés szövegszerű megfogalmazására is, egy olyan jogi szövegre, amelyet az önkormányzat helyi rendeletként hagy jóvá.

És innentől kezdve sajnos a jog (a jogászok) átveszik az uralmat a rendezési terv felett; kiderül, hogy az nem is egy kreatív alkotás - melynek lényege, hogy az épített környezet értékvédelméről és új értékek teremtésének feltételeiről gondoskodjon -, hanem egy szimpla jogi aktus, amelynek legfőbb feladata, hogy a különböző építtetők felé jogbiztonságot nyújtson. (Ami persze szintén fontos.) Világosan tükrözi ezt a jelenlegi jogi szabályozás, amely szerint a szabályozási terv csupán szerény melléklete az építési szabályzatnak.

Pedig a helyzet éppenséggel fordított. A szabályzat önmagában, szabályozási terv nélkül nem áll meg, és ilyen „városrendezést pótló" dokumentum készítését a szakmát állami szinten irányító szervezeteknek nem kellene támogatnia. A lényeg a (rendezési) terv, és aki ezzel hivatásszerűen foglalkozik, tanulja meg azt olvasni. Volt már ilyen jogász, az idősebbek emlékezhetnek rá, Kiss Sándornak hívták, aki az egykori ÉVM-ben az építési jog kiváló - az építészekkel segítőkész módon együtt dolgozni képes - tudója volt.

Aczél Gábor DLA

Budapest, 2013. 03. 25. 

 

 

 

Vélemények (1)
felucca
2013.04.04.
17:15

Maximális egyetértésem! Itt az irodában hetek óta ezzel hergelem a munkatársaimat, amikor szolgaian "eszközökről" beszélnek. Én mondjuk az ásót és a csákányt említettem, de a lényeget tekintve mindegy.

Ha értéket nem tudsz hozzáadni, nevelj bürokratákat.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.