Épülettervek/Hallgatói terv

A tudomány nevében

1/17

Kirakodó tér, 1866

?>
Kirakodó tér, 1866
?>
MTA székház
?>
Az MTA és a társadalom kapcsolata a II. világháborút megelőző időszakban
?>
Széchenyi tér fejlődése
?>
Városi szövet - építész: Molnár Kristóf
?>
Széchenyi tér koncepció - építész: Molnár Kristóf
?>
Széchenyi tér axonometria - építész: Molnár Kristóf
?>
Széchenyi tér - építész: Molnár Kristóf
?>
Alaprajzi koncepció - építész: Molnár Kristóf
?>
Alaprajz -1 - építész: Molnár Kristóf
?>
Alaprajz -2 - építész: Molnár Kristóf
?>
Metszet A-A - építész: Molnár Kristóf
?>
Metszet B-B - építész: Molnár Kristóf
?>
Perspektív metszet - építész: Molnár Kristóf
?>
Előtér, kávézó látványterv - építész: Molnár Kristóf
?>
Makett - építész: Molnár Kristóf
?>
építész: Molnár Kristóf
1/17

Kirakodó tér, 1866

A tudomány nevében
Épülettervek/Hallgatói terv

A tudomány nevében

2018.08.27. 14:33

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Molnár Kristóf

Széchenyi tér rendezése, MTA székház bővítése

Tervezés éve:
2018

Stáblista

építész: Molnár Kristóf

konzulens: Szabó Levente DLA

intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 

Hogyan lehet az egykor pezsgő társadalmi és tudományos közéletet visszahozni a Széchenyi térre? Molnár Kristóf diplomamunkájában a tér rendezésére és az MTA székház bővítésére tesz javaslatot egy olyan fórummal, ami megteremti a kapcsolatot a székház tudományos élete és a térre látógató emberek között.

Helyszín

1825-ben társadalmi kezdeményezésre meglapították a Magyar Tudományos Akadémiát, majd 1865-ben August Stüler tervei alapján közadakozásból megépült a székház is. Ezzel megalakult a magyar tudományos élet központja, amely a tudomány művelésén és gyarapításán kívül annak terjesztését tűzte ki célul. Mára az intézmény nyitottságát és kapcsolatát a társadalom felé elvesztette - a tudomány a tudósoké lett. Nem mindig volt azonban ez így, hajdanán a székházba befolyt a Széchenyi tér élete és a heti felolvasóestek is élénk érdeklődést váltottak ki. A Lánchíd elkészülte után a helyszín gyorsan Budapest társadalmi tudományos és gazdasági központjává vált. A tér életében jelentős szerepet töltött be a híd, kialakítását mindig annak tengelye rendezte. A II. világháború után előtérbe került az autós közlekedés, így a gyalogosok és ezzel együtt a tér társadalmi szerepe is háttérbe szorult.


Széchenyi tér fejlődése
4/17
Széchenyi tér fejlődése


Építészeti szándék

Diplomamunkám építészeti szándéka a tér egykor pezsgő társadalmi és tudományos életének újrateremtése a tér rendezésével és egy tudományos fórum létrehozásával, ami megteremti a kapcsolódási zónát a térre látogatók és a tudományos élet munkája között.


Széchenyi tér axonometria - építész: Molnár Kristóf
7/17
Széchenyi tér axonometria - építész: Molnár Kristóf

 

Kapcsolat a székházzal

Az új tudományos fórum az MTA székház bővítése, amely fizikai és szellemi értelemben is a székházhoz tartozást hivatott képviselni. Megteremtve a ma hiányzó teret ahhoz, hogy a székház élete kiköltözhessen, míg a tér élete beköltözhessen az új tudományos fórumba, így létrehozva a kapcsolódási zónát. Közvetlen, fizikai kapcsolat a székház pincéjével alakul ki, közvetetten a székház homlokzatára történő rálátás biztosítja a kapcsolódást, míg elvi síkon a székház termeihez hasonlóan a vizuális kapcsolat a Dunával.


Makett - építész: Molnár Kristóf
16/17
Makett - építész: Molnár Kristóf


Téri egységek

A tudományos fórum három fő egységből épül fel. Középpontjában az agora, egy új közösségi városi tér áll. A lépcsőzetesen kialakított olvasó-, előadó- és tanulótér a közönség közvetlen találkozási pontja. A második traktus a megnyitások irányában található (Széchenyi tér - Duna, illetve MTA székház), itt kap helyet látógatóközponti rész: az információs pult, a shop és a kávézó is. A harmadik elem az agora köré szerveződő kiállítótér, ahol az akadémia tudományos munkássága mutatható be állandó és időszaki kiállítások keretén belül.

Molnár Kristóf

 

Előtér, kávézó látványterv - építész: Molnár Kristóf
15/17
Előtér, kávézó látványterv - építész: Molnár Kristóf

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk