A vidék vesztésre áll

Vesztésre áll a vidék, nyerésre a könnyűszerkezetes házépítők: a helyi anyaggal és élőmunka-igényes technológiával, a munkanélküliek foglalkoztatásával történő kivitelezés helyett a bérlakás-építési programban a kormányzat a fővárosi építési akciók és a könnyűszerkezetes technológia mellett foglalt állást. Ez ellen kívánja hangját hallatni Dr. Kőszeghy Attila és Kőszeghy Csanád Ábel.

Több mint két éve harsogja a nagyvállalatok összefogásával alakult Társaság a Lakásépítésért Egyesület, hogy több száz lakásos bérlakásegyütteseket kell építeni, kezdetben kísérleti jelzővel, állami támogatással. A helyi anyaggal és élőmunka-igényes technológiával, a munkanélküliek foglalkoztatásával történő építést szorgalmazók hallgattak, vagy nem hallatszottak.

Könyvet jelentettünk meg Bérház-építőjáték címmel 2010-ben. Kiáltványok sorával figyelmeztettünk arra, hogy a vidéki szakemberek megtartása nélkül nem lehet helyi foglalkoztatást fejleszteni. E helyi foglalkoztatás egyik kulcseleme pedig a kistelepülési szakemberek részére történő bérlakásépítés lenne. Előre jeleztük továbbá, hogy a főként fővárosi, részben nemzetközi építési vállalkozások szerzik meg az állami támogatási forrásokat, melyekből aztán könnyűszerkezetes házakat építenek. Csakhogy az ilyen típusú házak építésénél lehet legkevésbé igénybe venni képzetlen közmunkásokat, holott ez elsőrendű cél volt. Mindemellett tisztázatlan, hogy a vállalkozó cégek milyen költségszinten fogják az épületeket üzemeltetni.

Eljött az a nap, amikor a kilakoltatásoktól – azaz a használt lakások tömegének a piacon való megjelenésétől – rettegő lakásépítő vállalkozók megnyugodhatnak. A kilakoltatások helyett ugyanis vélhetően a volt tulajdon bérlakásként való bérlése, azaz a szerencsétlenül járók egyfajta lassú kivéreztetése lesz jellemző. A végképp fizetésképteleneknek és hasonlóknak pedig az állítólag részben közmunkával épülő, főváros környéki, könnyűszerkezetes lakásokban történő elhelyezését fogják szorgalmazni.

Két éve írjuk és mondjuk: „A vidék hallgat!" A vidéki településvezetők legyintve nyilatkozzák, hogy nincs esély településenként néhány bérlakás építésére helyi anyaggal és munkaerővel. Ilyen lakások elsősorban a helyi foglalkoztatást szervező fiatal szakemberek megtartásához létfontosságúak. A képzett fiatalok az építési-fenntartási munkák, valamint a mezőgazdasági feldolgozó helyek működésének megszervezését is képesek lennének ellátni. Jelentős szempont azonban a zömében saját munkaerővel építtethető, igen szerény üzemeltetési költséggel bíró otthonok létesítése is.

Lelkes ifjak évekig dolgoztak azon, hogy a piaci építési anyagok és a helyi anyagok legjobb kombinációit kidolgozzák, és a házilagos bővítés legjobb megoldásait megtalálják. Kidolgozták azt is, hogy milyen módon lehet egyetlen jól megépített kályhával egész lakásokat kifűteni, modern fatüzelésű konyhai tűzhelyen főzni. A javasolt házak a hagyományos, negyven fok tetőhajlás körüli tetőkkel hagyományos településképbe illeszkednek, így esélyt adnak arra, hogy ne váljanak uralkodóvá a huszonegynéhány fokos „amerikai" és „mediterrán" tetők.

Most úgy fest, hogy a könnyűszerkezetes házakat építők győztek. A miniszterelnök állást foglalt a fővárosi építési akciók és egy építési technológia mellett. Így volt ez annak idején a paneles építéseknél is. Gratuláljunk a kormányzati „technológia-pártatlan" tanácsadóknak. Az elnémult, haldokló vidék mindenesetre továbbra is vesztésre áll.

Dr. Kőszeghy Attila     
Okl. építőmérnök, építész, településgazdálkozás szakmérnök, ny. főisk. tanár,
a Kós Károly Egyesülés Országépítő c. lapjának felelős szerkesztője

Kőszeghy Csanád Ábel
Okl. településmérnök

Kapcsolódó oldal:
A magyar falu építészeti hagyománya - Istvánfi Gyula műegyetemi professzor röpirata