Egyéb cikkek
"A XIII. kerületi városrészközpont térfalainak városépítészeti kialakítása" ötletpályázat
2006.07.12. 10:32
Költségtérítésben részesült, illetve emléklapot vehetett át: Rajk László, Novák Zsuzsy építészek (KÖZTIGON) Kapitány András festőművész
Költségtérítésben részesült, illetve emléklapot vehetett át:
Rajk László, Novák Zsuzsy építészek (KÖZTIGON)
Kapitány András festőművész
Design critéria
A kapu az építészet kezdetei óta épített környezetünk egyik legfontosabb eleme. Megformálása, kialakítása szinte mindig korának szimbólumává vált, gondoljunk csak Stonehedge, az Istar-kapu, Mükéne vagy akár a Barbakánok építményeire.
A városok nyílttá válásával a kapu szerepe szimbolikussá válik, de épületek, birtokok bejárataként, vagy akár önálló urbanisztikai elemként tovább él. Töretlen fontossága a XX. század modernista építészetében kezd elhalványulni. Az urbanisztikai kontextusban a kapu szerepét átveszik a városi jelek (landmark), és megkezdődik a magas házak és felhőkarcolók korszaka.
A XX. század végével megfigyelhető a kapu-szimbólum újraéledése. Megépül Párizsban Otto von Spreckelsen tervei alapján a „Grande Arche", Peter Eisenmann berlini, kaput formáló Max Reinhardt Haus pályázatának terve nagy feltűnést kelt, s napjainkban befejezés előtt áll a Herzog és de Meuron építész páros TV-székházának építése Sanghajban.
Tervünk ehhez a vonulathoz kapcsolódóan fogalmazza újra a kapu gondolatát, Budapest XXI. századi kontextusában, a Váci út és Róbert Károly körút csomópontjában folyamatosan kialakuló városrészközpont térfalainak városépítészeti kialakítására.
A Kapu kialakítása
A kaput formáló épület a Váci út és Róbert Károly körút kereszteződésében átlósan helyezkedik, 90 m-es fesztávval, 50 méterrel az út felett, 90 m-es teljes magassággal. Egyik alátámasztását a Váci út keleti oldalán lévő üres telken, a másikat pedig a jelenlegi buszpályaudvar telkén alakítottuk ki. A keleti alátámasztáshoz egy alacsonyabb elem kapcsolódik, melyet úgy formáltunk, mintha a Kapu keleti lába a földből törne elő. A másik alátámasztó épületelemet viszont úgy alakítottuk ki, mintha az a földbe fúródna bele. A Kapu ütötte „kráter" (alsó szintje az utca szintjéhez képest -16 m) oldalában a kapuhoz kapcsolódó funkciókat helyeztünk el. Az épület funkcionális tagolásának kialakításakor azt vettük figyelembe, hogy a mostani József Attila Színház telkének felszabadításával azon a telken, illetve a szomszédos telken újabb magas ház helyezhető el.
Véleményünk szerint az alakulóban lévő városközpont környezete szempontjából (különös tekintettel az Árpád-hídnál épülő két magas házra) a BRFK épületével szemben lenne ideális egy újabb magas ház megépülése.
A Kapu funkcionális tagolása
Az épület két vertikális eleme, valamint az áthidaló része irodaház, szálloda jellegű és más funkciókat foglal magába. A nyugati oldal „krátere“ körül kereskedelmi illetve szolgáltató egységek kialakítását képzeltük el. A keleti vertikális elemhez kapcsolódó alacsonyabb rész kulturális igényeket elégítene ki, ennek kapcsán felmerül a József Attila Színház ebbe a részbe való áthelyezése, illetve a Pázmándi Margit által tervezett szomszédos valamikori Pártház bekapcsolása is.
A Kapu funkciók szerinti területi megosztása az alábbiak szerint alakult:
Iroda és egyéb szolgáltatások
A kapu két vertikális illetve horizontális tagjában, összesen 20 szinten, illetve 3 szinten a kráterben 35.000 m2
Kereskedelmi szolgáltatások
Akráter oldalához kapcsolódóan, 45.600 m2
Kulturális funkciók
A kapu keleti lábához kapcsolódó alacsonyabb épületrészben, illetve az alatta lévő teljes szinten, és ehhez kapcsolódna a Pázmándi-féle épület teljes egésze, 18.600 m2
Parkolás
Nyugati (kráter) oldalon: a -16 m alatt, két szinten, összesen 30.400 m2
A keleti oldalon, a kulturális funkció alatt: 4 szinten 44.000 m2
A parkolás mindösszesen 74.000 m2, mely a funkciók kielégítése mellett, a metro és az 1-es gyorsvillamos kapcsolata miatt a P+R elveit is szolgálná.
Összesen (irodai, kereskedelmi, kulturális, szolgáltató funkciók): 99.200 m2
Parkolók: 74.400 m2
Mindösszesen: 173.600 m2
A Kapu szerkesztési elvei
Az épület vertikális elemeit úgy alakítottuk ki, hogy olyan ténylegesen függőleges szerkezeti mag keletkezzen, mely elegendő a Kapu horizontális elemének megtartásához. A horizontális elem teljes magasságát hídtartóként képzeljük el, ezt a magasságot úgy határoztuk meg, hogy a hídtartók a vertikális elemek függőleges szerkezeti magjaihoz vissza vannak kötve.
Forgalomszervezési elvek
A Kapu mindkét vertikális eleméhez kapcsolódik egy-egy nagyobb parkoló, ezek bejáratát úgy alakítottuk ki, figyelembe véve a jelenlegi forgalmi rendet, hogy lehetőleg ne terheljék a főútvonalak amúgy is erős forgalmát. Ez alól kivételt képez a keleti parkoló Róbert Károly körútra való kivezetése. De ez a parkoló is rendelkezik olyan kijárattal és bejárattal, mely nem kapcsolódik közvetlenül a főútvonalakhoz. Vagyis mind a keleti, mind a nyugati parkoló bejáratai illetve kijáratai a Váci úttal illetve Róbert Károly körúttal párhuzamos utcák forgalmát terhelik. A tömegközlekedési kapcsolódásokra különös figyelmet fordítottunk. Elképzelésünk szerint a metro mindkét szintjének a Kapuhoz való kapcsolására lehetőség nyílik, az egyes villamos megállóit lefedni szándékozzuk, a megnagyobbított gyalogos aluljáró szintén közvetlenül szolgálja a kapu gyalogos forgalmát.
Környezet kialakításának elvei
A csomópont nagy igénybevételének illetve a Kapu jelentős terhelésnövekedésének ellensúlyozására a környék zöldfelületét jelentősen megnöveltük. A Kapu lábaihoz csatlakozó részek tetősíkját éppen ezért parkosított zöldterületként képzeljük el. Ugyanezen elvekből fakadóan a villamos pályákat füvesíteni javasoljuk. Hasonló elvek miatt terveztük a Váci úti felüljáró illetve a villamosmegálló lefedését.
Városképi szempontból a keleti parkosított területen nagyobb méretű köztéri szobor elhelyezését is javasoljuk.
Az épület kialakításakor és funkcionális területi tagolása során figyelembe vettük a két telekre (a jelenlegi buszpályaudvar telke a nyugati oldalon, illetve üres telek a keleti oldalon) vonatkozó szabályozásokat. Ugyanakkor a szintterületi mutatókat az épület megformálása miatt nem tudtuk követni, de véleményünk szerint tervezési szempontjaink találkoznak a tervezett KSZT alapvető elveivel.
A megengedhető legnagyobb építménymagasságot javaslatunk nem lépi túl, de tervezett Kapunk tömegével és vizualitásával a környező telkekre magas házak megépítéseinek lehetőségét feltételeztük.
Rajk László, Novák Zsuzsy építészek
Kapitány András festőművész
Vélemények (0)