Épületek/Lakóépület

Akác-ház, Budapest, VII., Akácfa utca 12-14.

1/13

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/13

Akác-ház, Budapest, VII., Akácfa utca 12-14.
Épületek/Lakóépület

Akác-ház, Budapest, VII., Akácfa utca 12-14.

2007.02.21. 13:05

vezető tervező: Perényi Tamás DLA (Narthex Építészeti Kft.)

Néhány évvel ezelőtt a fővárosban működő beruházók erőteljesen a belváros felé fordultak. A zöldövezeti, ill. külvárosi építkezések mellett fokozott jelenőséget kaptak a foghíjtelkek és a bontással, átépítéssel létrejövő lehetőségek. Rövid idő alatt felértékelődtek az addig lakófunkciónak alkalmatlannak tartott területek, mert kiderült, hogy a kedvezőtlen adottságokat (környezetszennyezés, zaj, parkolási nehézségek) ellensúlyozni tudják a városközponti helyzetből adódó pozitívumok. Az oktatási, kulturális és egyéb közintézményekhez való közelség, a tömegközlekedési kedvező lehetőségek, a „városi létforma" iránti vágy eladhatóvá teszik azokat a lakásokat is, melyek még nem egy rehabilitált környezetben fekszenek.

Külföldi befektetők vettek meg 3 egymás melletti telket a VII. kerületben: két egymás melletti telket az Akácfa utcában, egyet pedig, az előbbiekhez kapcsolódva, a Klauzál utcában. A három telek összevonásával egy L alakú nagy telek jött létre, melyet a beruházási program szerint tisztán lakófunkcióval (a földszinti, utcai sávokban üzletekkel) kellett megtölteni.

Bár a telkek összevonásával létrejövő új telek nem illeszkedik a szomszédos telkek nagyságaihoz, előnye mégis az, hogy egy olyan belső udvar keletkezhet, melynek légtérarányai lényegesen kedvezőbbek a környező utcák arányaihoz képest. Létrejöhet tehát egy új minőség, egy belső nagy kert, mely a belvárosban különleges elemként a beépítés legnagyobb értékét jelenti. A belső udvar felé néző lakások már nem a rosszízű „udvari lakás" kategóriába esnek, hanem csendességük, benapozottságuk miatt legalábbis egyenértékűek utcai társaikkal.

Kedvező volt a beruházói lakásprogram is: garzonlakások, másfél szobás lakások helyett két-, ill. háromszobás lakások tervezése volt az igény, melyek a tetőtéri kétszintes, nagyobb lakásokkal kiegészülve már egy egészséges lakásstruktúrát eredményezett. Ritka, de a megbízó az építészeti minőség tekintetében is elegáns megoldást szorgalmazott, lévén ez az első belvárosi beruházása, s megfogalmazása szerint zászlóshajóként tekintett a megvalósuló épületre.

 

 
 
 

Az összevont telekből fakadó Akácfa utcai homlokzati lépték kezelése különösen fontos volt: az eredeti közbenső telekhatár pontján lévő homlokzati törés helyreállította a korábbi nagyságrendeket; az így kialakult két homlokzati mező (és a Klauzál utcai homlokzat) építészeti elemei viszont azonosak. A homlokzat-felületek tervezésének rendező elve a geometria volt: az összevont különböző nyílások arányai megegyeznek az egész homlokzati mező arányával, így az alsó három emeleten lévő, egymáshoz képest elmozduló nyílások ellenére is egységes kompozíció jöhetett létre. A felső három emeleten lévő nyílászárok axiális rendje is ezt erősíti, sőt a szomszédos historizáló épületek axiális rendszeréhez való reflexióként axisonként egy keskeny, 60 cm-es, egymás feletti savmaratott üvegsáv fut végig. A homlokzatot alapvetően karakterizálja a tűzvédelmi előírásokból fakadó, szintenként végigfutó párkány, melynek plasztikája a szűk utcában a szomszédos épületek hasonló kiülésű elemeivel harmonizál.

 

 

A homlokzaton használt kétfajta kőburkolat is a fenti elveket erősíti: a földszinten, ill. az emeleteken lévő fekete kő a geometrikus arányokat emeli ki, ill. a homokfúvott üveg mellett az axisokat jelzi, a homokszínű kő pedig az egész homlokzati mező arányait jelöli ki.

A tűzvédelmi előírások a belső homlokzatokat is meghatározták: a minden lakáshoz tartozó kisméretű télikertek, s az azokhoz kapcsolódó teraszok elmozdulásai adják a homlokzatok alapkarakterét.

 

 

Az íves alaprajzú lépcsőház nem titkoltan a századfordulós elegáns lépcsőházak világát és térbeli elrendezését idézi; egyedüli szívfájdalom az, hogy az orsótérbe tervezett köralaprajzú üveg ikerliftek helyett négyszögletes lifteket építettek be.

A belső kert gabion támfalai, a belső utak és a vízmedence elkészült; a tervezett pergolák, ülőpadok megvalósítása a lakókra vár.

szöveg és képek: Perényi Tamás


generál tervező: Reticolo Kft.

építész tervezők:

vezető tervező: Perényi Tamás DLA (Narthex Építészeti Kft.)
tervező munkatársak:
Della Donna Alíz (engedélyezési terv)
Gyulai Attila (engedélyezési terv)
Belevári Zita (kiviteli terv)
Gyurcsó Renáta (kiviteli terv)
Szögi István (kiviteli terv)
szakági tervezők:
statika: Kovács Csaba (Reticolo Kft.)
épületgépészet: Mangel Zoárd (Mangel Kft.)
épületvillamosság: Kelemen Ferenc (Kelevill Kft.)
kertépítészet: Illyés Zsuzsa (Pagony Kft.)

kivitelező: Excluzív-Bau Kft.

építési engedélyezési terv: 2003. június
kiviteli terv: 2004. április
kivitelezés: 2004 – 2005. december

összes alapterület: 14500 m2
tervezett lakásszám: 125 db.

Vélemények (1)
second
2007.02.23.
09:39

Ahhoz képest, hogy: "Kedvező volt a beruházói lakásprogram is: garzonlakások, másfél szobás lakások helyett két-, ill. háromszobás lakások tervezése volt az igény, melyek a tetőtéri kétszintes, nagyobb lakásokkal kiegészülve már egy egészséges lakásstruktúrát eredményezett." Az alaprajzokról megszámolhatóan a lakások kicsit több mint fele a garzon és másfél szobás kategóriába esik.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.