Közélet, hírek

Aktívház-konferencia

1/18

dr. Szűcs Miklós köszönti a konferencia résztvevőit - fotó: Garai Péter

?>
dr. Szűcs Miklós köszönti a konferencia résztvevőit - fotó: Garai Péter
?>
Aktívház konferencia - fotó: Garai Péter
?>
Aktívház konferencia
?>
Pilisszentiváni aktív készház - fotó: Garai Péter
?>
Kuntner Ferenc - fotó: Garai Péter
?>
Aktívház konferencia - fotó: Garai Péter
?>
Aktívház konferencia - fotó: Garai Péter
?>
Gunther Zsolt - fotó: Nagy András
?>
Aktívház Szövetség - fotó: Garai Péter
?>
Gunther Zsolt előadása
?>
Gunther Zsolt előadása - fotó: Garai Péter
?>
Tornóczky Mónika - fotó: Nagy András
?>
Jury Troy előadása - fotó: Garai Péter
?>
Juri Troy előadás - fotó: Garai Péter
?>
Jury Troy előadása - fotó: Nagy András
?>
Pressbaumi Sunlighthouse telke - archív
?>
Sunlighthouse alaprajzi változatok - fotó: Garai Péter
?>
1/18

dr. Szűcs Miklós köszönti a konferencia résztvevőit - fotó: Garai Péter

Aktívház-konferencia
Közélet, hírek

Aktívház-konferencia

2011.11.11. 10:22

Cikkinfó

Szerzők:
Garai Péter

Dosszié:

Első alkalommal szerveztek hazánkban konferenciát „Intelligens épülettől az aktívházig" címmel. A rendezvénysorozat második, fővárosi helyszíne a Kopaszi-gát volt 2011. október 4-én. Az előadások főként a különféle technológiai lehetőségekre, újításokra hívták fel a figyelmet. A legnagyobb érdeklődés a délutáni szekció témáit kísérte, amelynek zárásaként Juri Troy osztrák építész mutatta be a Velux ModelHome 2020 program keretében épült pressbaumi Napfényházat. Garai Péter beszámolója.

Első alkalommal szerveztek hazánkban konferenciát „Intelligens épülettől az aktívházig" címmel. Az eseménysorozat második állomásának a Kopaszi-gát rendezvényháza adott otthont 2011. október 4-én. A megjelenteket dr. Szűcs Miklós, a SZIE Építéstudományi Kar docense köszöntötte, aki bevezetőjében felhívta a figyelmet a konferencia témájának időszerűségére, majd ismertette a nap programját. Előadásában bemutatta a transzparens hőszigetelések fajtáit és új fejlesztési irányait, amit a közelmúltban megvalósult külföldi példákkal illusztrált. Ezek közül a legújabb a linzi SolarCity városrészben épült, négyszintes, 24 lakásos passzív lakóház volt, amelynek cellulóz anyagú hőszigetelése nyáron árnyékolóként, télen hőfüggönyként viselkedik.

 

dr. Szűcs Miklós köszönti a konferencia résztvevőit - fotó: Garai Péter
1/18
dr. Szűcs Miklós köszönti a konferencia résztvevőit - fotó: Garai Péter

Aktívház konferencia - fotó: Garai Péter
2/18
Aktívház konferencia - fotó: Garai Péter

Aktívház konferencia
3/18
Aktívház konferencia

 

 

Az „Intelligens épület" szekciót Balogh Zoltán, a KNX Épületautomatizálási Egyesület elnökének előadása nyitotta meg, aki az épületek sokat emlegetett „intelligens" voltát járta körül. A szakember hangsúlyozta, hogy csak a jól átgondoltan üzemeltetett, kellően integrált és egyszerűen kezelhető rendszerrel rendelkező épületek tekinthetőek valóban intelligensnek, amelynek megvalósításához a szakágak megfelelő kommunikációjára és szoros együttműködésére van szükség, már a tervezés korai fázisától kezdve. Bizonyos épületméret fölött már elengedhetetlen az épületautomatizálási rendszerek alkalmazása, amelyek a világítás, az árnyékolás, a hűtés-fűtés, az energiamenedzsment, a biztonságtechnika, valamint az üzemeltetés- vizualizálás feladatának összehangolására és együttes kezelésére használhatóak. Az előadó röviden ismertette a LEED és a BREEAM minősítések alapelveit és kismértékben eltérő szemléletét, továbbá kiemelte, hogy a hatékony automatizálás tovább csökkentheti az épület energiafelhasználását.

Gosztonyi Miklós építészmérnök, a Krüll-Ung Kft. képviseletében az „árnyékolástechnikai szendvicsszerkezet" fogalmáról beszélt, amelynek lényege a multifunkcionalitás, ennek következtében az árnyékolók a tőlük elvárt feladatokat általában csak többrétegű szerkezetként képesek kielégítően ellátni. A lényeg mindig a követelmények pontos tisztázása, illetve az ennek megfelelő, az épület adottságaihoz illeszkedő rétegződés kialakítása. sAz előadó több megvalósult projektet is felvillantott a közelmúltból, amelyeknél kiemelt szerepet kaptak ezek a szerkezetek. Ezek között szerepelt a Graphisoft park H épülete (tervező: Horváth Zoltán), a győri egyetem INNO-Share épülete (tervezők: Gelesz András, Krikovszky Balázs, Anschau Péter), a budapesti Palazzo Dorottya (tervezők: Zoboki Gábor, Országh István, Pottyondy Péter, Tarcali László), továbbá a szombathelyi Iseum látogatóközpontja (tervező: dr. Mezős Tamás). Utóbbi helyszínen speciális, bentről a kilátást is biztosító, rozsdamentes acél lamellás árnyékoló szerkezetek készültek, mintegy 7 méteres magasságban.

Müller László gépészmérnök az ERCO képviseletében a LED-technológia alapelveit mutatta be, kitérve a nagyfokú energia-megtakarításra, valamint a változtatható fényeloszlás és fényvezérlés lehetőségeire. Erdősi Dávid villamosmérnök, az Elektro-Kamleithner Kft. munkatársa az épületautomatizálás és az aktívházak kapcsolatáról beszélt, utalva a korábbi előadásokra. Ismertette az épületautomatizálás fokozatainak szabvány szerinti, „A" és „D" közötti kategóriáit, ahol „D" a teljesen kézi működtetést jelenti. A tapasztalatok szerint már az alapvetőnek számító „C" kategóriás vezérléssel is 5 év alatt akár 50% energia-megtakarítás is elérhető, a nemrégen megnyílt Andrássy úti Zelnik István Aranymúzeum automatizálási rendszere pedig az A és B kategória között helyezkedik el.

Szörényi Tamás (Somfy Kft.) „Bioklimatikus homlokzati árnyékolás" című előadásában kiemelte, hogy az árnyékolással is jelentős energiát lehet megtakarítani, automata vezérlés esetén 25-30%, kézi működtetés esetén 10-15% érhető el. Az aktívházak filozófiájához a külső-belső időjárás-érzékelővel ellátott, a bent tartózkodók életmódjához alkalmazkodó, dinamikus árnyékolás a leginkább megfelelő. A beépíthető extra vezérlőelemekkel (időzítő/alkony vezérlő, illetve napfény-érzékelő) további megtakarítások érhetők el, az állítható lamellás rendszerek pedig különösen munkahelyek védelme esetén lehetnek hasznosak. Elsősorban családi házaknál alkalmazható jól az io-homecontrol nevű rádiós rendszer, amely legfeljebb 40 mozgatható elemet tud irányítani mindenféle kábelezés nélkül, 200 méteres távolságig. A különféle napszakokhoz, napokhoz előre beállítható programcsomagok (pl. hétköznap, hétvége, szabadság) tartoznak.

 

 

Pilisszentiváni aktív készház - fotó: Garai Péter
4/18
Pilisszentiváni aktív készház - fotó: Garai Péter

 

A kávészünet után az „Épületburok" szekciót Galánthai Zoltán faipari mérnök előadása nyitotta meg, aki a Pilisszentivánon felépült első magyar aktív készház első egy évének mérési és működési tapasztalatairól beszélt. A Grand-Ács Készház és Tetőcentrum Kft. kivitelezésében készült, 2009 őszén átadott, 4-5 fős család számára tervezett, passzívház minőségű külső burokkal készült épületet 8,2 m2 napkollektorral, 30 m2 PV-cellával, valamint 200 fm levegős talajkollektorral szerelték fel. A ház akár önellátó is lehetne, a 2009-2010 ősze közötti időszak energiamérlegében azonban 10% hiány mutatkozott. Ennek oka, hogy a számított szoláris hozam messze elmaradt a tervezettől, illetve az automatika, a vezérlés és a LED-ek fogyasztása, illetve a légtechnika és a szoláris rendszer meghajtásának energiaigénye – az utólag bekerült plusz berendezések miatt is – kimaradt a kalkulációból, s ezek a tételek napi 5 kWh többletfogyasztást jelentettek. Teljes képet majd 4-5 év távlatából lehet megbízhatóan alkotni, addig is az energiamérleget az elektromos fűtés helyett levegő-levegő hőszivattyú alkalmazásával, illetve a fotovoltaikus mező 10-15%-os növelésével lehet javítani. Meglepetést okozott viszont, hogy a belső hőmérséklet ritkán emelkedett 24 ˚C felé, a helyiségek naponta pedig csak 1 ˚C-ot hűltek.

Koch Beatrix építészmérnök a Schüco homlozkati rendszerek legújabb profilba integrált automatizálási elemeit mutatta be. A budaörsi iskolát példaként említette az épületfelügyeleti rendszerbe bekötött, éjszakai szellőztetést nyílászárók tekintetében. Hazánkban még újdonságnak számítanak a PCM (fázisváltó) anyagú szerkezetek, amelyek termoaktív falként és transzparens hőszigetelésként is működhetnek. Bódis László, az Archishade Kft. képviselője a természetes szellőzés fontosságát hangsúlyozta a „több természet-kevesebb gépészet" filozófiának megfelelően. Előadásában a témához kapcsolódó ablaknyitó vezérléseket mutatta be, főként külföldi középületek megvalósult példáin keresztül. A konferencia többi előadójához hasonlóan az elemek összehangoltságát, jól átgondolt, tervezett kialakítását emelte ki.

 

Kuntner Ferenc - fotó: Garai Péter
5/18
Kuntner Ferenc - fotó: Garai Péter

Aktívház konferencia - fotó: Garai Péter
6/18
Aktívház konferencia - fotó: Garai Péter

Aktívház konferencia - fotó: Garai Péter
7/18
Aktívház konferencia - fotó: Garai Péter

 

 

Az Épületburok szekció zárását dr. Lányi Erzsébet és Kuntner Ferenc, a BME Épületszerkezettani Tanszék munkatársainak előadása adta, amelyben a környezetbarát (faalapú) hőszigetelésekről beszéltek. A fenntartható fejlődés fogalmának körüljárása után az anyagok természetes volta, illetve ennek mértéke került előtérbe. A jelenlegi építési gyakorlatban általában természetes eredetű, túlfeldolgozott, ötvözött anyagokat használunk, amelyeknek nagy a beépített energiatartalma. A teljességében természetes, megújulónak tekinthető anyagok (nád, vályog, szalma) minősítése problémás, de már folyamatban van. Egy cég már hazánkban is rendelkezik minősített szalmabála-építési rendszerrel. A nagyobb méretű, többszintes épületekhez az előregyártott, ám környezettudatos minősítéssel is rendelkező termékek jobban alkalmazhatóak. E szegmens újdonsága a Steico  farost és kenderrost anyagú építőlemez-család, amely nem tartalmaz mesterséges adalékanyagokat, ezáltal egészséges belső levegőminőséget biztosítanak. Az alapanyagnak köszönhetően viszonylag jó a hővezetési tényezője, a páragazdálkodása és a vizsgálatok alapján megfelelő hővédelmet is biztosít. Beépített energiatartalmát az anyag teljes életciklusára vetítve értelmezték, így felhasználás után sem lesz hulladék belőle. Az előadás végén dr. Lányi Erzsébet a hallgatóság figyelmébe ajánlotta a témában hamarosan megjelenő új könyvét.

 

 

Gunther Zsolt - fotó: Nagy András
8/18
Gunther Zsolt - fotó: Nagy András

Aktívház Szövetség - fotó: Garai Péter
9/18
Aktívház Szövetség - fotó: Garai Péter

Gunther Zsolt előadása
10/18
Gunther Zsolt előadása

Gunther Zsolt előadása - fotó: Garai Péter
11/18
Gunther Zsolt előadása - fotó: Garai Péter

 

 

Az ebédszünet után következett a konferencia legnagyobb érdeklődésre számot tartó Aktívház szekciója, amelyet Gunther Zsolt DLA, az Aktívház Szövetség alelnökének előadása vezetett be. Az „Aktívház – a másképp gondolkodás építészete" címet az építész az általa vezett 3h iroda szemléletével, a tervezés során követett alapelvekkel illusztrálta. Ennek a legfontosabb tényezői az emberi lépték, a fejekben kezdődő változás, a Louise Campbell által bevezetett új kézművesség fogalma - amelyre az absztrakció és a digitális technológiák alkalmazása jellemző -, illetve a nonstandard design (szabályokon túli, mesterségesen „lelassított", az elképzelések kiérleléséhez elegendő időt biztosító tervezés).

A fenntarthatóságot a lehető legszélesebb körben kell értelmeznünk, az energiafelhasználáson túl figyelve a földhasználat módjaira és az élővilág megőrzésére is. A megfelelő épület tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges a helyszín éghajlati viszonyainak pontos ismerete és a természeti erőforrások megismerése, megóvása. A Föld eltartóképességének rohamos csökkenése miatt viszonylag alacsony energiájú, közel önfenntartó, megfelelő sűrűségű városok jelenhetik a túlélés lehetőségét, a korunkra jellemző családi házas övezetek terjedése hosszú távon fenntarthatatlan. Ehhez az előadó az ókori görög poliszok és a középkori városok példáját villantotta fel.

Az aktívház-elméletben kiemelt fontosságot kap az épület energiamérlege, „A ház többet ad, mint elvesz" jelmondatnak megfelelően. Ezt a szemléletmódot nem a passzívház-elmélet ellentéteként, hanem annak egyfajta továbbfejlesztéseként, kiterjesztéseként lehet felfogni, amelyet elsősorban minőségi fogalmak jellemeznek, mint például a belső téri levegő CO2-tartalma, a természetes szellőzés fontossága, valamint az akusztikai védelem. Mindezt az energia-belső klíma-környezet hármasságának egyensúlya és egysége foglalja össze.

A nemzetközi cégeket, döntéshozókat, oktatási intézményeket és építőipari szakembereket tömörítő Aktívház Szövetség 2010-ben alakult meg, a nemzeti szervezetek felállása a közeljövőben várható. Hazánkban 2015-ig azt szeretnének elérni, hogy az aktívház-szemlélet egyszerű és jól kommunikálható értékei legyenek elfogadottak és vonzóak, valamint épüljenek be a törvényhozásba. A 2020-ra kitűzött cél pedig az, hogy az új házak 10%-a épüljön ezen a módon. Gunther Zsolt szerint az építészek számára igazi kihívást jelenthet az aktívház-tervezés: izgalmas feladat az elméleti alapvetésekhez, illetve az adott funkció követelményeihez illeszkedő formálást és térstruktúrát megtalálni, s mindezt a kortárs építészet nyelvén megfogalmazni.

 

Tornóczky Mónika - fotó: Nagy András
12/18
Tornóczky Mónika - fotó: Nagy András

 

 

Tornóczky Mónika, a Velux építésze a ModelHome 2020 program eddigi tanulságairól számolt be. A példaértékű kezdeményezés során eddig megvalósult a dániai Aarhus-ban a Home for Life, Koppenhágában a Green Lighthouse, az ausztriai Pressbaum-ban a Sunlighthouse, illetve Hamburgban a LichtAktiv Haus. 2011. augusztusban adták át az Egyesült Királyságban a HTA Architects  tervei alapján felépült CarbonLight Homes elnevezésű modell-épületet. A cédrusfa burkolatú, kétlakásos sorház a helyi viszonyokhoz illeszkedik, ugyanakkor karakteresen modern megfogalmazású. Az épület energiaellátását napkollektorok és hőszivattyú biztosítja.

 

Jury Troy előadása - fotó: Garai Péter
13/18
Jury Troy előadása - fotó: Garai Péter

Juri Troy előadás - fotó: Garai Péter
14/18
Juri Troy előadás - fotó: Garai Péter

Jury Troy előadása - fotó: Nagy András
15/18
Jury Troy előadása - fotó: Nagy András

 

 

A konferencia zárásaként a résztvevők Juri Troy osztrák építész előadását hallgathatták meg, aki bevezetésként fekete-fehér képeket villantott fel a nyugat-ausztriai népi építészet jellegzetes világáról, amelyet az egyszerűség, a redukció, az erőforrások méltányos felhasználása és bizonyos költőiség jellemez. Ezek a sajátosságok inspirálóan hatnak az új épületek tervezésekor, amelyekből szintén bemutatott néhányat, mintegy illusztrálva munkáikban a helyi adottságok, szellemiség továbbörökítését. Koncepcióalkotáskor arra törekszenek, hogy az építőelemek a lényegre redukálódjanak, a részletekben pedig egyedit, különlegeset alkossanak, például a kezeletlen fa felületek alkalmazásával.

 

Pressbaumi Sunlighthouse telke - archív
16/18
Pressbaumi Sunlighthouse telke - archív

Sunlighthouse alaprajzi változatok - fotó: Garai Péter
17/18
Sunlighthouse alaprajzi változatok - fotó: Garai Péter

 

 

A Bécs melletti Pressbaum településen álló Sunlighthouse esetében a lejtős telek kevésbé ideális feltételeket nyújtott egy modellként szolgáló családi ház felépítéséhez. A két évet felölelő tervezés során eredetileg egy hagyományos passzívházból indultak ki, de az ideális felület-térfogat arány szigorú követelményének teljesítése esetén nem tudták volna kihasználni a helyszínben rejlő előnyöket, ezért a tető megnyújtásával és a kubatúra csökkentésével kísérleteztek. Az átriumszerű bemetszéssel és a sajátos sziluettet adó, eltérő hajlásszögű tetősíkokkal, egyfajta finomhangolással végül sikerült elérniük egy optimális állapotot. Az építész bemutatta az elképesztő mennyiségű alaprajzi változat egy részét, amelyekkel a leginkább megfelelő megoldást keresték erre a feladatra. Az átfogó, több szempontot egy időben figyelembe vevő és mérlegelő metódussal könnyebben sikerült alkalmazkodni az igen összetett követelményrendszerhez. Helyi, természetes állapotában megőrzött fenyőfából készült a tartószerkezet és a kopásnak jobban kitett keményfa padlóburkolat, az alagsori szint falai pedig speciális összetételű öko-betonból készültek. Az épület leginkább szembetűnő sajátossága a terekbe jutó bőséges napfény, a mély, fülkeszerű nyílások, a homogén belső felületképzés, valamint a mesterséges nyári hűtés hiánya. A napfény-szimulációs laborban virtuális és épített modellen is tanulmányozták a tervezett helyiségek megvilágítását, ennek eredményeként még a kedvezőtlen tájolású nappali is 5 órán át benapozott december 21-én, illetve még ködös napokon is elegendő fény jut a belsőbe – ezt utólagos vizsgálatokkal igazolták. A kitűzött cél az, hogy a ház a felépítéséhez, illetve a működéséhez szükséges teljes energiamennyiséget 30 éven belül szeretné aktívan előállítani, ezáltal az ökológiai lábnyoma teljesen eltűnne.

Garai Péter

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk