Közélet, hírek

Állami beruházás több ezer százalékos megtérüléssel

1/2

Hirdetés
?>
?>
1/2

Állami beruházás több ezer százalékos megtérüléssel
Közélet, hírek

Állami beruházás több ezer százalékos megtérüléssel

2012.08.14. 08:02

Cikkinfó

Szerzők:
Essősy Zsombor

Vélemények:
1

Dosszié:

A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, Essősy Zsombor szerint a következő 3,5 évben az állami befektetések közül az uniós támogatások lehívására fordított pénzek garantálják a legmagasabb, több ezer százalékos megtérülést. A MAPI vezérigazgatója biztos abban, hogy nem lehet gyorsítani a lekötéseket, kifizetéseket külső segítség nélkül, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a cél nem felelősöket, hanem megoldásokat találni. Egy lehetséges megoldásra javaslatot is tesz.

Sok adat és számos, a szakmában már ismert tény került terítékre az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) július 19-i konferenciáján a Millenárisban, de ott hangzott el először nyilvánosan, hogy a gazdaságfejlesztés Magyarországon elsődlegesen az uniós forrásokra épít.

Eddig is világos volt, hogy Magyarország nem kezelheti könnyelműen az EU kínálta lehetőséget, a miniszterelnöki megszólalás után azonban hivatalosan is új kontextust nyert minden, a támogatási rendszerrel kapcsolatban felvetődő kérdés, feladat. E kijelentés révén nemzetgazdasági érdekké avanzsált az összes, az EU-s pályázatok eredményességét segítő vagy hátráltató szabályozási, szervezési, infrastrukturális vagy HR feladat mielőbbi megoldása.

 

1/2

 

 

Az intézményi működés alapvető átalakítására „üzemidőben" (a folyó támogatási periódusban) nem volt mód illetve akarat, a korábban kialakított mechanizmusok további gyorsítása pedig fizikailag lehetetlen. A rendszer elérte teljesítőképessége korlátait, ezért egyfajta „rendkívüli állapot" bevezetése vált indokolttá. Talán sarkos a fogalmazás, de a kifizetések állása többé nem lehet az NFÜ (mint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alatt működő hivatal), a közreműködő szervezetek vagy akár a kedvezményezettek belügye. A még le nem hívott 5500 milliárdnak a kifizetése össztársadalmi érdek. Túlzás nélkül mondhatjuk ezt úgy is: a következő 3,5 évben az állami befektetések közül az uniós támogatások lehívására fordított pénzek garantálják a legmagasabb megtérülést.

Adott tehát egy gépezet, amit 3-4000 végsőkig leterhelt közszolga mozgat, akiknek se erejük, se lehetőségük tovább növelni az üzem hatékonyságát. Ezeket az embereket képtelenség jobban hajtani, mert az ma már a működő folyamat lassulását, minőségi visszaesését eredményezné. Mivel a rendszer radikális átalakítása 2014-től oldható csak meg, az idő szorításában a gyorsítás külső beavatkozást, erőforrásbevonást tesz szükségessé.

Az első intézkedések már megtörténtek: létrejött a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, mint döntéshozatali központ, folyamatban van az önerő-alap megteremtése, és egyre több jel mutat arra, hogy a döntéshozók tisztában vannak a kedvezményezettek aktivizálásának fontosságával is. Mivel azonban egy folyamat ütemét mindig a legszűkebb keresztmetszet határozza meg, a rendszer minden pontján biztosítani kell a gyors, hozzáértő beavatkozás lehetőségét.

Ezzel el is jutottam mondandóm lényegéhez: biztos vagyok benne, hogy nem lehet gyorsítani a lekötéseket, kifizetéseket külső segítség nélkül. Szakértői erőket kell bevonni az intézményi rendszer minden kritikus pontján, valamint a rosszul működő kedvezményezetteknél is. Ez részben azt jelenti, hogy az egyes irányító hatóságok, közreműködő szervezetek, projektgazdák mellé egy hatékonyságnövelő, problémamegoldó árnyékszervezetet kell felépíteni, amely feladata a rendszer- és projektmenedzsment hibák összegyűjtése, a megoldási javaslatok előterjesztése, és a haladéktalan korrekció támogatása. E szakértők megbízása 1-2 évre szólna, kizárólagosan az eredményre fókuszálva. Nem felelősöket, hanem megoldásokat kell találniuk.

Ez nyílván pénzbe kerül, de az NFÜ-nél uniós forrásból rendelkezésre áll ez az összeg. Határozott véleményem, hogy a maradék 5 500 milliárd forint lehívása csak ezen az úton érhető el. Ez a befektetés több ezer százalékos megtérülést eredményezhet. Nem érdemes spórolnunk, hacsak nem áll szándékunkban ezermilliárd forintokat otthagyni az Európai Uniónak.

Essősy Zsombor

Az írás megjelent a MAPI blogján.

 

Vélemények (1)
Hartmann György Sándor
2012.08.14.
12:52

Ahogy azt Móricka elképzeli! Hiszen eddig is ott voltak a projektmenedzserek az EU-s projektnél, csak végig kell nézni a kifizetéseket. (és az Ő, valamint a polgármesterek, vagy a főhatóságok emebereinek a felelőssége semmi - felejtsük el a múltat)! Csakhogy, ezek a projektmenedzserek semmiféle PM tudással nem rendelkeztek (a projekt utólagos leadminisztrálásán kivül másra nem voltak képesek), valamint az egész EU-s projekt kezelés teljesen nélkülözi azt, amit a projektről a PM tudománya mond. Továbbá nincsenek is projektmenedzserek. (Az a párszáz regisztrált fő nem képes ennyi projektet ellátni. Az is szomurú, hogy a Corvinuszon végzett PM szakembereket sem tekintik hozzáértőnek.) Megint kiket fognak a projekt élére kinevezni, hát kontrollereket, meg sikerdíjas pályázatirókat! (Azt is érdemes lett volna végigolvasni, hogy a közbeszerzéseknél milyen követelményeket állítottak a projektmenedzserekkel szemben. És ebben óriási a felelőssége mindenkori NFÜ és az őt irányító minisztérium vezetésének.) Az pedig egyenesen vérlázító, hogy egy építési projektnél a PM mesterségen felűl, ne a szakmai hozzáértés legyen a legfontosabb szempont! Ryhe A hajó már elment. Azt az időt, amit egy projekt előkészítésére kell fordítani, azt nem lehet sem megsporolni, sem rendeleti úton csökkenteni. (Lásd, az ócsai projekt.)

Új hozzászólás
Nézőpontok

A KŐBÁNYAI SZENT LÁSZLÓ-TEMPLOM ÉS A KŐBÁNYAI SZENT LÁSZLÓ GIMNÁZIUM // Egy hely + Építészfórum

2023.02.08. 11:25
7 perc

A magyar építészetnek kettő gyöngyszeme áll mindössze pár száz méterre egymástól Kőbányán. A Szent László-templom jól ismert Lechner Ödön mű, tervezésekor az építész maga is kőbányai lakos volt egyébként. A gimnáziumot azonban kevesebben ismerik, pláne belülről, tervezésében azonban Lechner Ödön szintén részt vett Vágó Józseffel.

A magyar építészetnek kettő gyöngyszeme áll mindössze pár száz méterre egymástól Kőbányán. A Szent László-templom jól ismert Lechner Ödön mű, tervezésekor az építész maga is kőbányai lakos volt egyébként. A gimnáziumot azonban kevesebben ismerik, pláne belülről, tervezésében azonban Lechner Ödön szintén részt vett Vágó Józseffel.

Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk