Apátsági pálinka-, és lekvárfőző manufaktúra, Pannonhalma

Mózes Ádám diplomatervében a Pannonhalmi Bencés Apátság majorságának funkcióit bővíti tovább, beleillesztve a házat a meglévő környezetbe és gazdasági rendszerbe. A lekvár-, és pálinkafőzde anyaghasználata, szerkesztése révén a rend szellemiségére és az Apátság épületeire jellemző józanságot, természetességet tükröz.

környezet   
„Pannonhalma szó jelentését valami időtlen öröklét lengi körül. Ez az időtlenség eleve meghatározza a dolgokhoz és a tervhez való viszonyulást. A táj egyik legmeghatározóbb pontja az Apátság hegyre épülő sziluettje. A helyek, települések, házak e pont köré szerveződnek fizikailag és szellemileg is. Ádám terve is ehhez a viszonyulási ponthoz tartozó majorság része kíván lenni. A majorság az Apátságot, mint nem anyagi központot táplálja fizikai javakkal. A kettő együtt egész. Ezt egészítik ki azok a gyümölcsöskertek, amelyek terméséből a nedűk készülnek majd. Így tud megvalósulni az a Bencés tézis, amely alapja a rendnek és záloga jövőjének: Ora et Labora." (idézet Nagy György építész opponenciájából)

 

 

A választott terület Pannonhalmán, a Bencés Apátság alatti lankás területen található, amely a Főapátság tulajdonát képezi. A XVIII. század óta termesztenek itt levendulát és különböző fűszernövényeket. A területen található épületek elhelyezkedése „majorsági" jelleget mutat, működésüknek sok közös pontja van. A teaház és a levendula lepárló - a jelentős energiát termelő biomassza fűtőműhöz hasonlóan - a szűkebb környezet adta javakat dolgozza fel. További kapcsolódási pont, hogy mindegyik épület látogatható, és ehhez a pannonhalmi apátság jelentős forgalmat biztosít. Megfigyelhető az is, hogy elkezdődött a telken lévő épületek arculati egységesítése, így ez is egyre jobban hangsúlyozza az összekapcsolás igényét. Működésük közös jellemzője még a természetesség és a környezettudatosság, ami az itt termelt növények nyújtotta javak végletekig történő felhasználását jelenti. Semmi sem megy veszendőbe, amiből már nem tudnak előállítani terméket, az a fűtőműbe kerül, és energiát nyernek ki belőle. A területet északi irányból egy gyönyörű arborétum határolja, ezen keresztül közelíthető meg a majorság legkönnyebben gyalogosan. D-Ny- i oldalról az apátság felé vezető műút, majd az apátsági borászat határolja. Déli, délkeleti irányból gyér forgalmú utak és a helyiek telkei övezik.

 

 

program
A Pannonhalmi Apátság széleskörű gazdasági tevékenységeit egy pálinka- és lekvárfőző funkcióval bővítettem, ezzel a vonzáskörzetében található gyümölcsösök termésében rejlő lehetőségek további kihasználásra kerülnek. A vegyes funkciót a kezdetben teljesen megegyező eljárás, később pedig a végtermék kinyeréséhez szükséges gőz alkalmazása inspirálta. A szomszédos „majorsági" épületek filozófiáját szerettem volna továbbvinni azzal, hogy az épületem magában foglal egy ipari jellegű technológiát, bemutatja azt az apátságot látogató közönségnek, valamint termékekkel szolgál nekik. A technológiát kiszolgáló hőt a szomszédos biomassza fűtőmű termelte meleg víz gőzzé alakításával tudnám gazdaságossá tenni. A technológia megismerése mellett a közönség számára egy kóstoló rész is rendelkezésre állna, ahol megízlelhetnének a helyben készült termékeket. Az apátsági igényeket alaposan átgondolva határoztam meg a főzde kapacitását. A ház termékeit elsősorban apátsági boltokban árusítanának, de egy kisebb mennyiség kereskedelmi forgalom számára is készülne, amellyel tovább terjedhetne a köztudatban a termékek jó híre. A ház megjelenése és a felhasznált anyagok tekintetében hagyományos jelleget mutat, ugyanakkor a benne alkalmazott technológia - a jelen kor igényeit figyelembe véve - modern rendszerű. A főző személyzete főleg bencés szerzetesekből állna, tükrözve a hagyományos szerzetesi manufaktúrák működési rendjét.

 

 

anyag   
Céljaim között szerepelt, hogy megjelenjen az épület anyaghasználatában az említett természetesség és környezettudatosság. A szűkebb környezet egy olyan kiváló épületfizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagot biztosít, amelynek használata már önmagában is a természetességet és gazdaságosságot hirdeti, de megfelelő alkalmazása alapos vizsgálatot igényelt mind épületszerkezettani, mind elméleti szinten. Ez az anyag nem más, mint a vályog, amelyhez szükséges agyag a város határában található, bezárt téglagyárból könnyen kinyerhető. Emellett az építés során kitermelt föld is megfelelő minőségű agyagot tartalmaz. A tervezés során nem volt kizárólagos technológia a vályog használata, de ahogy formálódott az épület, egyre jobban beleillett annak szellemiségébe. A favázas, vert vályogfal olyan egyszerű szerkesztést hozott magával, ami a ház előnyére tudott válni. A vázas szerkesztés tovább erősítette a ház szerkezetét, statikai és koncepcionális szinten egyaránt. A fa és a vályog együttes alkalmazása évszázados múltra vezethető vissza, a kohézióból eredendően öröm volt velük a munka. Ahol a technológia nem kívánta meg a használatát, egy másik, szintén monolitikus építőanyagot alkalmaztam: a betont.

 

 

koncepció
Fontos volt figyelembe venni a telepítésnél az épületek közötti terek jellegét. A majorság két ellentétes irányból megközelítve más és más arcát mutatja: a gyalogos úton az arborétum felől érkezve egy vendégbarát, tiszta oldal fogadja az idelátogatót; a D-i, illetve az É-K-i rész hangulatához viszont jobban hozzákapcsolódik a gazdasági jelleg. Ide kapcsolódnak a majorságba bevezető gazdasági utak is. Ez, illetve a majorság rendszerébe való kapcsolásra törekvés ösztönözött arra, hogy az kiválasztott területre tervezzem az épületem. Az itt álló régi épület egy asztalos lakóháza volt régebben, érzésem szerint kilóg a rendszerből, valamint az apátság is meg kívánja szüntetni, így javaslatot tettem az elbontására. A tervezett épületem két fő egységből épül fel, egy közönségfogadásra alkalmas részből, és az üzemi területből. A terepadottságokat kihasználva a két részt el tudtam választani egymástól a szinteltolás eszközével. Technológiai és további építészeti elvekből adódóan a főzde két épületben kapott helyet. Az épületek tömegét és elhelyezését a meglévő majorsági épületek tömegaránya és beépítési irányultsága befolyásolta. Ezen kívül a vályogépület szerkezeti rendszere is hatással volt a ház megjelenésére. A két épület arányrendszerét a tervezés során felmerülő „kukorica góré" és a „pajta" előképből merített jegyek is formálták.

 

 

A tervezés során a legfontosabb dolog az volt számomra, hogy egy olyan épületet alkossak, amiben a Környezet, a Program és az Anyag egyensúlyba tud kerülni. Ennek elérése érdekében olyan elveket próbáltam követni, amit a józan ész diktált. Hiszek abban, hogyha minden sarkalatos kérdésre egy ilyen válasz érkezik, akkor ez teljesülni tud.

Mózes Ádám

---

Apátsági pálinka- és lekvárfőző manufaktúra - hallgatói terv, SZE Műszaki Tudományi Kar, Épülettervezési Tanszék

tervező: Mózes Ádám

konzulensek:
építészet: Czigány Tamás
épületszerkezet: Czigány Tamás, Dr. Molnár Viktor
tartószerkezet: Börzsei Tamás
technológia: Gógl Zsolt
épületgépészet: Szabó-Siklódi Árpád Attila

opponens: Nagy György

tervezés éve: 2011