Épülettervek/Hallgatói terv

Apátsági pálinka-, és lekvárfőző manufaktúra, Pannonhalma

1/28

Pannonhalmi táj - Mózes Ádám

?>
Pannonhalmi táj - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde helyszínraj - Mózes Ádám
?>
Gyalogos érkezés az arborétum felől - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
?>
Majorsági udvar - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde alaprajz - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde metszet - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde metszet - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde metszet - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde statikai váz - Mózes Ádám
?>
Apátsági  lekvár- és pálinkafőzde hosszmetszet - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde dél-keleti homlokzat - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde észak-nyugati  homlokzat - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde dél-nyugati és észak-keleti homlokzat - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
?>
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
?>
Mózes Ádám
?>
1/28

Pannonhalmi táj - Mózes Ádám

Apátsági pálinka-, és lekvárfőző manufaktúra, Pannonhalma
Épülettervek/Hallgatói terv

Apátsági pálinka-, és lekvárfőző manufaktúra, Pannonhalma

2011.08.04. 11:52
MÉD

Mózes Ádám diplomatervében a Pannonhalmi Bencés Apátság majorságának funkcióit bővíti tovább, beleillesztve a házat a meglévő környezetbe és gazdasági rendszerbe. A lekvár-, és pálinkafőzde anyaghasználata, szerkesztése révén a rend szellemiségére és az Apátság épületeire jellemző józanságot, természetességet tükröz.

környezet   
„Pannonhalma szó jelentését valami időtlen öröklét lengi körül. Ez az időtlenség eleve meghatározza a dolgokhoz és a tervhez való viszonyulást. A táj egyik legmeghatározóbb pontja az Apátság hegyre épülő sziluettje. A helyek, települések, házak e pont köré szerveződnek fizikailag és szellemileg is. Ádám terve is ehhez a viszonyulási ponthoz tartozó majorság része kíván lenni. A majorság az Apátságot, mint nem anyagi központot táplálja fizikai javakkal. A kettő együtt egész. Ezt egészítik ki azok a gyümölcsöskertek, amelyek terméséből a nedűk készülnek majd. Így tud megvalósulni az a Bencés tézis, amely alapja a rendnek és záloga jövőjének: Ora et Labora." (idézet Nagy György építész opponenciájából)

 

Pannonhalmi táj - Mózes Ádám
1/28
Pannonhalmi táj - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde helyszínraj - Mózes Ádám
2/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde helyszínraj - Mózes Ádám

Gyalogos érkezés az arborétum felől - Mózes Ádám
3/28
Gyalogos érkezés az arborétum felől - Mózes Ádám

 

 

A választott terület Pannonhalmán, a Bencés Apátság alatti lankás területen található, amely a Főapátság tulajdonát képezi. A XVIII. század óta termesztenek itt levendulát és különböző fűszernövényeket. A területen található épületek elhelyezkedése „majorsági" jelleget mutat, működésüknek sok közös pontja van. A teaház és a levendula lepárló - a jelentős energiát termelő biomassza fűtőműhöz hasonlóan - a szűkebb környezet adta javakat dolgozza fel. További kapcsolódási pont, hogy mindegyik épület látogatható, és ehhez a pannonhalmi apátság jelentős forgalmat biztosít. Megfigyelhető az is, hogy elkezdődött a telken lévő épületek arculati egységesítése, így ez is egyre jobban hangsúlyozza az összekapcsolás igényét. Működésük közös jellemzője még a természetesség és a környezettudatosság, ami az itt termelt növények nyújtotta javak végletekig történő felhasználását jelenti. Semmi sem megy veszendőbe, amiből már nem tudnak előállítani terméket, az a fűtőműbe kerül, és energiát nyernek ki belőle. A területet északi irányból egy gyönyörű arborétum határolja, ezen keresztül közelíthető meg a majorság legkönnyebben gyalogosan. D-Ny- i oldalról az apátság felé vezető műút, majd az apátsági borászat határolja. Déli, délkeleti irányból gyér forgalmú utak és a helyiek telkei övezik.

 

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
4/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám

Majorsági udvar - Mózes Ádám
5/28
Majorsági udvar - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
6/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde alaprajz - Mózes Ádám
7/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde alaprajz - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde metszet - Mózes Ádám
8/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde metszet - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde metszet - Mózes Ádám
9/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde metszet - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde metszet - Mózes Ádám
10/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde metszet - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde statikai váz - Mózes Ádám
11/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde statikai váz - Mózes Ádám

Apátsági  lekvár- és pálinkafőzde hosszmetszet - Mózes Ádám
12/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde hosszmetszet - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde dél-keleti homlokzat - Mózes Ádám
13/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde dél-keleti homlokzat - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde észak-nyugati  homlokzat - Mózes Ádám
14/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde észak-nyugati homlokzat - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde dél-nyugati és észak-keleti homlokzat - Mózes Ádám
15/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde dél-nyugati és észak-keleti homlokzat - Mózes Ádám


 

program
A Pannonhalmi Apátság széleskörű gazdasági tevékenységeit egy pálinka- és lekvárfőző funkcióval bővítettem, ezzel a vonzáskörzetében található gyümölcsösök termésében rejlő lehetőségek további kihasználásra kerülnek. A vegyes funkciót a kezdetben teljesen megegyező eljárás, később pedig a végtermék kinyeréséhez szükséges gőz alkalmazása inspirálta. A szomszédos „majorsági" épületek filozófiáját szerettem volna továbbvinni azzal, hogy az épületem magában foglal egy ipari jellegű technológiát, bemutatja azt az apátságot látogató közönségnek, valamint termékekkel szolgál nekik. A technológiát kiszolgáló hőt a szomszédos biomassza fűtőmű termelte meleg víz gőzzé alakításával tudnám gazdaságossá tenni. A technológia megismerése mellett a közönség számára egy kóstoló rész is rendelkezésre állna, ahol megízlelhetnének a helyben készült termékeket. Az apátsági igényeket alaposan átgondolva határoztam meg a főzde kapacitását. A ház termékeit elsősorban apátsági boltokban árusítanának, de egy kisebb mennyiség kereskedelmi forgalom számára is készülne, amellyel tovább terjedhetne a köztudatban a termékek jó híre. A ház megjelenése és a felhasznált anyagok tekintetében hagyományos jelleget mutat, ugyanakkor a benne alkalmazott technológia - a jelen kor igényeit figyelembe véve - modern rendszerű. A főző személyzete főleg bencés szerzetesekből állna, tükrözve a hagyományos szerzetesi manufaktúrák működési rendjét.

 

 

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
16/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
17/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
18/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
19/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám

 

 

anyag   
Céljaim között szerepelt, hogy megjelenjen az épület anyaghasználatában az említett természetesség és környezettudatosság. A szűkebb környezet egy olyan kiváló épületfizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagot biztosít, amelynek használata már önmagában is a természetességet és gazdaságosságot hirdeti, de megfelelő alkalmazása alapos vizsgálatot igényelt mind épületszerkezettani, mind elméleti szinten. Ez az anyag nem más, mint a vályog, amelyhez szükséges agyag a város határában található, bezárt téglagyárból könnyen kinyerhető. Emellett az építés során kitermelt föld is megfelelő minőségű agyagot tartalmaz. A tervezés során nem volt kizárólagos technológia a vályog használata, de ahogy formálódott az épület, egyre jobban beleillett annak szellemiségébe. A favázas, vert vályogfal olyan egyszerű szerkesztést hozott magával, ami a ház előnyére tudott válni. A vázas szerkesztés tovább erősítette a ház szerkezetét, statikai és koncepcionális szinten egyaránt. A fa és a vályog együttes alkalmazása évszázados múltra vezethető vissza, a kohézióból eredendően öröm volt velük a munka. Ahol a technológia nem kívánta meg a használatát, egy másik, szintén monolitikus építőanyagot alkalmaztam: a betont.

 

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
20/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
21/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
22/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám

 

 

koncepció
Fontos volt figyelembe venni a telepítésnél az épületek közötti terek jellegét. A majorság két ellentétes irányból megközelítve más és más arcát mutatja: a gyalogos úton az arborétum felől érkezve egy vendégbarát, tiszta oldal fogadja az idelátogatót; a D-i, illetve az É-K-i rész hangulatához viszont jobban hozzákapcsolódik a gazdasági jelleg. Ide kapcsolódnak a majorságba bevezető gazdasági utak is. Ez, illetve a majorság rendszerébe való kapcsolásra törekvés ösztönözött arra, hogy az kiválasztott területre tervezzem az épületem. Az itt álló régi épület egy asztalos lakóháza volt régebben, érzésem szerint kilóg a rendszerből, valamint az apátság is meg kívánja szüntetni, így javaslatot tettem az elbontására. A tervezett épületem két fő egységből épül fel, egy közönségfogadásra alkalmas részből, és az üzemi területből. A terepadottságokat kihasználva a két részt el tudtam választani egymástól a szinteltolás eszközével. Technológiai és további építészeti elvekből adódóan a főzde két épületben kapott helyet. Az épületek tömegét és elhelyezését a meglévő majorsági épületek tömegaránya és beépítési irányultsága befolyásolta. Ezen kívül a vályogépület szerkezeti rendszere is hatással volt a ház megjelenésére. A két épület arányrendszerét a tervezés során felmerülő „kukorica góré" és a „pajta" előképből merített jegyek is formálták.

 

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
23/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
24/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
25/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám

Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám
26/28
Apátsági lekvár- és pálinkafőzde - Mózes Ádám

 

 

A tervezés során a legfontosabb dolog az volt számomra, hogy egy olyan épületet alkossak, amiben a Környezet, a Program és az Anyag egyensúlyba tud kerülni. Ennek elérése érdekében olyan elveket próbáltam követni, amit a józan ész diktált. Hiszek abban, hogyha minden sarkalatos kérdésre egy ilyen válasz érkezik, akkor ez teljesülni tud.

Mózes Ádám


Apátsági pálinka- és lekvárfőző manufaktúra - hallgatói terv, SZE Műszaki Tudományi Kar, Épülettervezési Tanszék

Mózes Ádám
27/28
Mózes Ádám

tervező: Mózes Ádám

konzulensek:
építészet: Czigány Tamás
épületszerkezet: Czigány Tamás, Dr. Molnár Viktor
tartószerkezet: Börzsei Tamás
technológia: Gógl Zsolt
épületgépészet: Szabó-Siklódi Árpád Attila

opponens: Nagy György

tervezés éve: 2011

 

Vélemények (1)
andras.n
2011.08.04.
12:56

Gratulálok! Nagyon szép munka! mellesleg a védésről: http://indafoto.hu/nagyonandras/image/12286899-5a09ec1c/404891 Andras Nagy

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk