Apró változtatások keleti művészete - lakóépület-felújítás Kiotóban

Panorámás svájci villák, üvegfalas tengerparti nyaralók, táncterem méretű nappalik, high-tech konyhák – akár egyenként nagyobbak lehetnek a japán nagyvárosok minden négyzetcentijét kiaknázó családi házaknál. Kiotóban egy ilyen apró otthon felújítását tervezte meg a Koji Kakiuchi vezette kis iroda, ahol az építészek a projektet a tudás átadására, egy kollektív dizájn kialakítására tett izgalmas kísérletnek tekintették. A megvalósult munkát Nemes András mutatja be.

Panorámás svájci villák, üvegfalas tengerparti nyaralók, táncterem méretű nappalik, high-tech konyhák, steril fürdőszobák, hotelszobaszerű hálók – rengeteg, jólétet és minőséget reprezentálni hivatott enteriőrt láthatunk építészeti szaklapokban és életmódmagazinokban. Ezekhez képest kifejezetten üdítő néha szerény és hiteles projektre bukkanni. A Koji Kakiuchi vezette kis kiotói építésziroda a most bemutatásra kerülő épületfelújításnak a Do it yourself! azaz  Csináld magad! elnevezést adta. A megrendelőknek nem volt semmilyen renoválási tapasztalatuk vagy bármilyen kapcsolatuk az építészettel, ezért az alkotók ezt a projektet a tudás átadására, egy kollektív dizájn kialakítására tett izgalmas kísérletnek tekintik.

A százéves ház Kiotó központjában található. Már a ház mérete is nagyon szimpatikus, az alapterület 56 négyzetméter, ráépítéssel együtt 59 négyzetméter, ez teljesen elegendő két vagy három fő számára, nem igaz? A japán nagyvárosok utcaképére jellemző a szoros beépítés, ez a ház is a két szomszédos épület közé ékelődik. Alaprajza hosszúkás téglalap, elöl az utcahomlokzat, hátul szobaméretű kiskert. Az építész a meglévő falakhoz nem is nyúlt hozzá, hanem az eredeti viszonyrendszeren belül térelválasztó elemekkel és fakeretekkel strukturálta a teret. Így új helyszíneken új funkciók jöttek létre, amelyek a hosszú folyosó mentén, párhuzamosan sorakoznak az apró épületben. A szellőzés és a megvilágítás jelentősen megváltozott.

Kismértékben a ház homlokzata is átalakult A jellegtelen dróthálókerítést bambuszrudak váltották fel, melyeket a szokásos aszfalt helyett szép kövek közé ágyaztak. A földszinti rész középpontja a néhány négyzetméteres sötétkonyha  – ez a lakás gyújtópontja, vagy nevezzük inkább tűzfészeknek? Nem tömör falakkal van elválasztva a két szobától, hanem fakeretbe foglalva  – ez dimenziót ad, így nincs bezártságérzés, valamint sokkal könnyebb a tálalás a „nappaliban".

 

 

A legnagyobb beavatkozás az volt, hogy az alsó mennyezet nagyjából felét lebontották. A mezzaninszerű felső emelet ezáltal sokkal szellősebb lett a szó szoros és átvitt értelmében is, és az alsó szintről szintén éri fény. A földszinti verandajtótól fehér függöny indul a magasba, amely igen eredeti módon köti össze a szinteket. Az egész projekt kulcseleme ez a szépen felszerelt drapéria  – mennyezetdekorációnak is látványos, de elsősorban derítőként funkcionál. Oldja a szikár geometriát, valamint jól szimbolizálja a meglévő épület és a hozzáadott dizájn kapcsolatát.

 

 

A hatékony építészet okosan keveri a régit az újjal. Csak ott lép közbe, ahol szükséges, sőt, ha kell, lemond sok mindenről. A fényképek készültekor láthatóan még nem volt teljesen belakva a belső, de azért az nagyjából világos: a tágasságérzetet úgy oldják ekkora területen, hogy a legtöbb bútorról lemondanak. Békés, álomszerű otthon jöhet létre, ha a lakásbelsőt nem szobák összességének, hanem egyedi integritásnak tekintik, egy biztonságot nyújtó, elvonulásra alkalmas helynek. A tradicionális japán belsőépítészet számos eleme megtalálható itt: a bambusz, a tatami vagy az árnyék misztériumának nevezett fény-árnyék használat. A sötét fagerendák melegsége, a nyers textúrájú falak befejezetlensége, a geometria és a szabálytalanság elegye szintén a hagyományos helyi építészet jellemzői. Néhány apró repedés a falon senkit nem zavar, ez belefér. A kényelem, a modern civilizáció csak finoman, észrevétlenül van jelen. Pihenéshez, kreatív alkotáshoz, meditációhoz, teaiváshoz megfelelő hely – másért felesleges otthon maradni.  

Nemes András

---

elhelyezkedés: Kiotó, Japán
befejezve: 2011
építész: Koji Kakiuchi (Yaomitsu designing department)
szerkezeti mérnök: Satoru Shimoyama
kivitelező: Shin Morita
munkatárs: Kumakura Kenso
alaprajz: 56 m²
a teljes lakótér: 59 m²