/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Emberek/Portré

Arány

1/6

?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/6

Arány
Emberek/Portré

Arány

2007.02.20. 15:45

Építész embe® február 19-én: Pásztor Erika Katalina vendége a KÉK-ben Nagy Tamás építész volt.

A kérdéseket ezúttal is videók kísérték, elsőként Sárosi Anita Dob c. munkája került vetítővászonra. Ennek kapcsán a ritmus került szóba, amire Nagy Tamás a mindenkinek ismerős túlhajszoltságot, „iszonyú sűrűséget" nevezte meg válaszul, és a tempót ellensúlyozó mindennapi fegyelmezettséget. Ehhez képest a MoME tanszékvezetői tisztsége komoly tehernövekedést jelent, feltéve, hogy az ember lelkiismeretesen csinálja. És a lelkiismeretesség révén nem vész el a dologba fektetett energia.

Igen, a háttérben van egy elképzelés, oktatási koncepció, mondta, méghozzá egy bizonyos szemlélet, világkép közvetítésének szándéka: a tradíció és az innováció szerves kettősének érvényre juttatása. „Ezt próbálom beléjük oltani."

Hiteles válasz, jó eredmény akkor születik, ha ennek a két tényezőnek az arányát sikerül eltalálni egy adott helyzetben. „Személyes mániám Bartók" mondta, hogy az ő zenéjében a legősibb hagyomány szolgál a mai napig avantgárd mű alapjául. „Építészetben nincs ilyen emberünk."

Az MoME-építészoktatás lényegének a nagyon jó tanárokat nevezte, akiknek az óráin tervezés keretében pótolható az akadémiai-műszaki tananyag mennyiségi hiánya. „Olyat tanítunk, amit ma Magyarországon meg lehet csinálni".

Úgy véli, a számítógépes technológiát nem szabad fétisizálni. A kérdés mindig az, hogy a szédítő digitális világ víziói mögött van-e szellemi mélység. Ha a megjelenő gondolat fontos, a technikai megvalósítás háttérbe szorul. „Nem tudok géppel rajzolni, de vannak elképzeléseim a használatáról".

A következő blokk a nézőpontváltásokat, az életút fordulópontjait firtatta. Nagy Tamás úgy lett építész, hogy gyerekkorában karosszériatervező akart lenni, és a bátyjától kapott olasz autósújságban megjelent hirdetések szereplőinek magyarul, kézzel írt levelet, prospektusokat kérve, mígnem egy szép napon csengetett a postás a Domus magazin ’62-es évfolyamával, mert az autósújságban a Domus is hirdetett, így tévedésből a szerkesztőség is kapott levelet, és a válaszul küldött csomag tartalma sorsdöntőnek bizonyult.

Távolról rálátni Magyarországra, ez volt a ’80-as évek végén New Yorkban töltött három év legfontosabb hozadéka. Rájönni arra, hogy mekkora szabadságot jelent az építészet teljes spektrumán dolgozni, nem csak egy nagy iroda gépezetének egyetlen alkatrésze lenni. A disszidálás ekkor már nem merült fel komolyan, ellentétben a tíz évvel korábbi kirándulással, amikor Amerikának csak a jó oldala mutatkozott ő és felesége előtt, de akkor is hazatérés lett a vége. „Jól döntöttünk."

Mint mondta, a munkatársakkal mindig szerencséje volt, a magyar organikus mozgalomhoz fűződő kapcsolatát pedig egyáltalán nem tekinti tévútnak, még kevésbé szégyellnivalónak. A Makovecz-féle organikus felfogás építészeten kívüli inspirációkkal operált, ami erős kontrasztot alkotott a posztmodern építészet belterjes viszonyítási rendszerével. Ugyanakkor számára az antropozófikus gondolkodás csak egy kis szeletét képezi a lehetséges megoldásoknak, így soha nem érzett késztetést, hogy ezzel azonosuljon.

Külföldi munkái nincsenek, válaszolta egy kérdésre, és valószínűleg nemet mondana az ilyen irányú felkérésekre. A munkamódszere nem teszi lehetővé a messze építkezést. A malmö-i European Village-ben áll két épület, amiket Vincze Lászlóval közösen terveztek, és amiket egy ottani magyar sókereskedő építtetett fel - de nem a tervek szerint.

Steven Holl gyakorlatát jelölte meg pozitív példaként, aki nem helyi aláírót keres külföldi projektjeihez, hanem kvázi-egyenrangú partnert. Holl-al egyébként a new yorki Storefront galériában ismerkedtek össze. A zene hozta össze őket, Bartók iránti rajongásuk.

A „jövő potenciális Bartókjai" (PEK), Nagy Ágoston és Samu Bence, élőben parametrikus hang-kép montázst kevertek, hogy rögtön utána a beszélgetés zárótémája következzen, a család. Korábban Nagy Tamás a családalapítást is sorsfordulónak nevezte, hozzátéve, hogy a dolog természetesen nehézségekkel is jár, de működik, ha minden résztvevő a szívére hallgat. Feleségével, Lovas Ilona képzőművésszel Drozdik Orsolya esküvőjén találkoztak, amit azóta is mindig megünnepelnek. Akkor, ott őt másvalakinek szemelték ki meghívói, de a gondviselés közbelépett.

A „jó férj" receptjét nem tudta megadni, de annyit elárult, hogy a családjuk nem két, hanem gyerekeikkel együtt négy ember együttműködésén alapul. A lényeg, hogy bármikor maximálisan segíteni tudnak egymásnak.

Végezetül levetítették a MoME építészhallgatóinak gyimesi alkotótáborában készített videót, ahol a hagyomány és innováció jegyében építettek fel egy általuk tervezett haranglábat. Bartók és a U2 zenéje kísérte a képeket, egy idő után csökkent számú hangcsatornával, különös hangulattal vonva be a helyet.

szöveg és képek: Török Tamás

A beszélgetéssorozat következő, márciusi vendége Szemerey Samu építész lesz.

 

 

Vélemények (4)
decens
2007.02.20.
16:23

„Olyat tanítunk, amit ma Magyarországon meg lehet csinálni”. És biztos, hogy ez a MoME feladata? Nem elég erre a műegyetem, a pollack és társai...?

Hartmann György Sándor
2007.02.22.
21:57

@decens: Kedves Decens! Kell egy ilyen oskola is! És alapvetően nem azt, és nem csak azt tannítják amit az Ön álatal említett intézményekben. Ryhe Ui. És ha egy tényleg építészmérnöknek végzett és magát belsőépítésznek tituláló követ el ordító szakmai bakikat, az számára megbocsájthatatlan. Ha pedig a belsőépítész ért valamit a "szakmához" is, az csak előnyére válik. Csak azt nem tudom, hogy ezt miért kell elmisztifikálni. (Ugyanis most már ő is szereti magukat "építésznek", de leginkább "építőművésznek" nevezni.)

decens
2007.02.23.
07:17

@Hartmann György Sándor: Tisztelt Hartmann György, természetesen megam sem azt vitatom, hogy szükség van-e a MoMe-re: igen, nagyon is szükség van. Ellenben vitatom, hogy az ott tanulókat feltétlen a "ma itthon megépíthető építészet" -tel kellene foglalkoztatni. Erre kiválóan alkalmas a mérnökképzés. Helyesebbnek találnám, hogy a művészképzés, egy kicsit progresszívebb lenne, és talán nagyobb hangsúlyt kapna a jelenleg itthon (még) nem megépíthető építészet...

sityu
2007.02.23.
08:57

@decens: Én ugyan már kb. 12 éve végeztem a műegyetem építészkarán, de már akkor is az volt az érzésem, hogy az iparművészetis építészek körében eléggé nagy hangsúlyt kap a "(még) nem megépíthető építészet". Alapvetően az az érzésem, hogy az építészetben az az igazán szép, hogy "megépíthetőnek" kell lennie, hogy sárszagú kötöttségek láncolják a földhöz, s hogy ilyen alapfeltételek mentén kell szárnyalni. Ami nem "megépíthető" az nem építészet. Lehet nagyon színvonalas képzőművészet, lehet akár filozófia, de szerintem nem építészet (vagy esetleg talán pályázat-építészet; lásd a (nemzetközi) (ötlet)pályázatok 2., 3. honorable mention, stb. pályaműveit: lenyűgöző képzőművészeti alkotások, épületek nélkül). De meg egyébként is: ma már gyakorlatilag bármi megépíthető (kellő financiális háttér esetén). Komolyan mondom (nem ilyen sértődős attitűdből), hogy alu ablak, előpatinázott horganylemez, tégla- meg kőburkolatok, egyéb hi-tec anyagok alkalmazásával, építészetileg is művelt építtetővel bárki tudhat színvonalas (akár "nem megépíthető") építészetet csinálni. Szívesen várnám a blokktégla+vakolat+cserépfedés+műanyag ablak+átlag építtető alapfeltételek mellett készült naprakész, a magas-szakmai-elvárásoknak is megfelelő munkákat, ill. az erről folyó diskurzust. (de ez már nem ezen fölvetés témája, meg hát személyes kínjaim is ezen a tengelyen forognak) üdv!

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk