Design/Formatervezés

Archigram-gyűjtemény a weben

1/4

Amazing Archigram, 1964. A negyedik szám borítója. © Archigram

?>
Amazing Archigram, 1964. A negyedik szám borítója. © Archigram
?>
Seaside Bubbles, 1966 © Ron Herron, Archigram. Ron Herron Archive
?>
Instant City Airships, 1968. © Peter Cook, Archigram
?>
City in New York, 1964 © Ron Herron, Archigram. Ron Herron Archive
1/4

Amazing Archigram, 1964. A negyedik szám borítója. © Archigram

Archigram-gyűjtemény a weben
Design/Formatervezés

Archigram-gyűjtemény a weben

2006.02.07. 13:35

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Építészek, alkotók:
Archigram

Hamarosan hozzáférhető lesz az Archigram archívuma

Negyven évi privát tárolás után (fészerben, ágy alatt, szekrényben) hozzáférhető lesz a hatvanas évek avantgárd építészeti csoportja, az Archigram (1961-1974) gyűjteménye. Katalogizálják, digitalizálják, és egy weboldalon közzéteszik a nagyjából 40.000 rajzot, modellt és hangfelvételt, ami a csoport csúcskorszakából fennmaradt. A folyamatot 300.000£-tal támogatja a Westminster Egyetem.

Egy fiatal londoni csoport - Warren Chalk, Peter Cook, Dennis Crompton, David Greene, Ron Herron és Michael Webb –, az Archigram fémjelezte a 60-70-es évek építészeti avantgárdját a technokratikus jövő pop inspirálta vízióival. „Úgy döntöttünk, elkerüljük a hanyatló Bauhaust, és letámadjuk a funkcionalizmust" – írta David Greene az Archigram első számában közzétett versben, abban az időben, amikor az értelmiség Michel Foucault, Roland Barthes és Claude Lévi-Strauss elméletein gyúlt lángra, Angliában viszont a háborút követő rekonstrukció utáni önelégült nemtörődömséggel ignorálták ezeket a változásokat.

 
Az Archigram második száma 1962-ben jelent meg, ekkor már Warren Chalk, Dennis Crompton és Ron Herron is szerepelt benne. Egy évvel később készítette el a csoport a Living City kiállítást, azon gondolatuk manifesztumát, hogy „a város egyedi organizmus", több, mint épületek gyűjteménye, egy eszköz arra, hogy a technológia használatával felszabadítsa az embereket, és képessé tegye őket arra, hogy maguk válasszák meg, hogyan éljenek. Az Archigram ezzel nem várt csúcsra ért, az új pop-építészet úttörőjének kiáltották ki.

A csoportot kevésbé a határozott alapelvek, mint inkább az optimista szellem jellemezte. Abban hittek, hogy a társadalmi változás és a technológiai haladás hathatós kombinációja emberségesebb építészetet fog teremteni, és alkalmas lesz arra, hogy felölelje a kortárs élet komplexitásait és lehetőségeit. Michael Sorkin amerikai kritikus úgy jellemezte az Archigramot érő hatásokat, mint Anglia heroikus mérnöki múltjának, Buckminster Fuller technokratikus idealizmusának keverékét, amit sci-fi filmekkel, popművészettel gyúrtak össze.

 
A hatvanas évek végére az Archigram magazin egy-egy számából több ezer példány kelt el, és addigra többek között Nicholas Grimshaw, Arata Isozaki, Hans Hollein és Otto Frei munkáit is publikálták. 1969-ben, amikorra Colin Fournier és Ken Allison is csatlakozott a csoporthoz, építészstúdiót nyitottak egy nyertes kimenetelű Monte Carlo-i pályázat miatt. Ám a finanszírozásuk összeomlott, és a szabadidőközpontot sosem építették meg. Közben a kulturális klímából kiveszett a korábbi optimizmus, látva a technológiai előremenetelés sötét oldalát Vietnamban.

A következő öt évben az Archigram szép lassan szétesett, végül 1974-ben feloszlott. Addigra három projektjük megvalósult, mind 1973-ban, Dennis Cromptonnak és Ron Herronnak köszönhetően: egy játszótér Milton Keynes-ben, egy kiállítás a Commonwealth Institute-ban Londonban, és egy úszómedence Rod Stewart számára.

De az Archigram hatása tartós volt. Ez nemcsak a tagok munkáiban, hanem például Richard Rogers és Renzo Piano Centre Georges Pompidou-ján vagy Will Alsop Peckham Könyvtárán is érezhető. Rem Koolhaas a Report on the City 1 és 2-ben az Archigramot az “egyik utolsó új mozgalomnak nevezi" az urbanizmus területén.

 
Forrás: Design Museum 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk