Épületek/Örökség

Az elhagyott kórház

1/19

Neptun utca, fotó: Szabó Zoltán

?>
Neptun utca, fotó: Szabó Zoltán
?>
porta, fotó: Szabó Zoltán
?>
porta, fotó: Szabó Zoltán
?>
porta, fotó: Szabó Zoltán
?>
volt zöld lugas fotó: Szabó Zoltán
?>
atrium, fotó: Szabó Zoltán
?>
átrium, fotó: Szabó Zoltán
?>
betegváró, fotó: Szabó Zoltán
?>
folyosó, fotó: Szabó Zoltán
?>
folyosó, fotó: Szabó Zoltán
?>
műtő, fotó: Szabó Zoltán
?>
egyszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán
?>
szellőző gépház, fotó: Szabó Zoltán
?>
hatszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán
?>
intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán
?>
intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán
?>
fotó: Szabó Zoltán
?>
TT, fotó: Szabó Zoltán
?>
mentőrámpa, fotó: Szabó Zoltán
1/19

Neptun utca, fotó: Szabó Zoltán

Az elhagyott kórház
Épületek/Örökség

Az elhagyott kórház

2009.03.19. 11:14

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Varga Levente, Tomay Tamás, Szabó Zoltán

Vélemények:
3

Egy elhagyott, halott tömb Pestújhely szívében – másfél évtizede üresen áll Tomay Tamás és Varga Levente 1985-ben épült kórháza, az egykori szovjet Pestújhelyi Kórház sebészeti épülete. Szabó Zoltán fotósorozata a kifosztott épületről.

Egy elhagyott, halott tömb a kertvárosias Pestújhely szívében – másfél évtizede üresen áll Tomay Tamás és Varga Levente 1985-ben épült kórháza, az egykori szovjet Pestújhelyi Kórház sebészeti épülete. Az épület alig nyolc évig üzemelt, 1993-ban berendezéseit leszerelték, és azóta üresen áll. Hivatalosan a fővárosi önkormányzat tulajdona. A szomszédságában Észak-Pesti Kórház néven még működik egy fül-orr-gégészeti osztály, de az eredetileg MÁV szanatóriumnak épült, 1945 után a megszálló szovjet hadsereg által használt telep nagy része kihasználatlan. Együtt rágja az enyészet a századfordulós műemlék házakat, Molnár Farkas 1932-es személyzeti épületét és a közelmúlt alkotásait.

 

Neptun utca, fotó: Szabó Zoltán
1/19
Neptun utca, fotó: Szabó Zoltán

mentőrámpa, fotó: Szabó Zoltán
19/19
mentőrámpa, fotó: Szabó Zoltán

porta, fotó: Szabó Zoltán
2/19
porta, fotó: Szabó Zoltán

porta, fotó: Szabó Zoltán
3/19
porta, fotó: Szabó Zoltán

porta, fotó: Szabó Zoltán
4/19
porta, fotó: Szabó Zoltán

volt zöld lugas fotó: Szabó Zoltán
5/19
volt zöld lugas fotó: Szabó Zoltán

atrium, fotó: Szabó Zoltán
6/19
atrium, fotó: Szabó Zoltán

 

A Magyar Építőművészet 1985/6. számában megjelent cikk az akkor átadott sebészeti épületről (36–41. o.):

"Az épület helyszíne a Budapest XV. kerületében, Pestújhelyen levő négy utca által határolt kb. 7 hektáros kórházi terület. Itt épült fel a 260 ágyas sebészeti pavilon, melynek diagnosztikája egy 570 ágyas kórház programjának megfelelő nagyságú. Az épület tartószerkezete SCAN FORM zsaluzattal készülő monolit vasbeton harántváz.

A tervezési program mintegy 20000 m2 területet határozott meg, s az orvostechnológiai előterv egy szint "ideális" alapterületét kb. 4000 m2-ben állapította meg. Ez nagyságrendileg megegyezett a helyszín rendelkezésre álló beépíthető területével. A funkcionális kívánalmakból és a helyszín lehetőségeiből adódó eredmény a rendkívül tömör, héttraktusos, 138 m hosszú, 38 m széles, 5 szintes épületkubus lett, amit az alábbi – a tervezés további menetét meghatározó – döntések alapján fogadtunk el.

Beépítés
A helyszín eredetileg homogén épületállományát a sorozatos átalakításokkal és hozzáépítésekkel tönkretették, építészeti egységét megbontották, így az az új épület formálásmódját már nem határozhatta meg. A terület egyetlen jellegzetességének, a pavilonos beeépítési rendszernek átvétele pedig az előzőekben ismertetett "feszes" program miatt vált lehetetlenné, így az új épület környezetben betöltött szerepének nem alkalmazkodónak, hanem meghatározó jellegűnek kellett lennie.

 

átrium, fotó: Szabó Zoltán
7/19
átrium, fotó: Szabó Zoltán

betegváró, fotó: Szabó Zoltán
8/19
betegváró, fotó: Szabó Zoltán

folyosó, fotó: Szabó Zoltán
9/19
folyosó, fotó: Szabó Zoltán

folyosó, fotó: Szabó Zoltán
10/19
folyosó, fotó: Szabó Zoltán

műtő, fotó: Szabó Zoltán
11/19
műtő, fotó: Szabó Zoltán

egyszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán
12/19
egyszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán

szellőző gépház, fotó: Szabó Zoltán
13/19
szellőző gépház, fotó: Szabó Zoltán

 

Tömeg és homlokzatalakítás
Az épület környezetbe feszülő nagy méretű tömegét a tető-felépítményekkel, valamint az épület mellett álló – személy- és mentőautó-forgalmat biztosító rámpákat és előtetőket tartalmazó – épületrészekkel bontottuk meg. Ez utóbbiak léptékének megválasztásával a környezetben levő épületek nagyságrendjéhez kívántunk alkalmazkodni, ill. azokkal kapcsolatot teremteni.

Az iparosított építésből adódó előregyártott homlokzati vasbeton panelek, sorolt faszerkezetű sávablakok monoton ritmusát az épület tengelyében tudatosan szakítjuk meg a centrumot kiemelő fémszerkezetű nyílászáró-sorral. Hangsúlyosan külön elemként kezeljük a bütühomlokzatokat is, kiemelve azoknak "tűzfal" jellegét, ezzel szimbolizálva az "elvi" továbbépítés lehetőségét.)

Belső téralakítás
A lineáris szervezésű héttraktusos alaprajzi rendszer lehetőségét kihasználva a hotel és a diagnosztika között – az épület teljes magasságában végigmenő – a függőleges közlekedési blokkokból, vizescsoportokból, társalgókból a fedett belső udvarokból és a földszinti előcsarnokból szervezett, hosszirányban szimmetrikus térsort képeztünk. Célunk a tömör épületbelső tagolása, s egyben funkcionális és pszichológiai többletet adó belső tér létesítése volt.

 

hatszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán
14/19
hatszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán

intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán
15/19
intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán

intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán
16/19
intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán

fotó: Szabó Zoltán
17/19
fotó: Szabó Zoltán

TT, fotó: Szabó Zoltán
18/19
TT, fotó: Szabó Zoltán


 

Részletképzés
Alapvető szempontnak tartottuk, hogy az épület anyagválasztéka egységes, többségében egyszerű, természetes (olcsó) anyagokból álljon, igényesebb (drága) megoldást – csak kiemelési célzattal – korlátozott mértékben alkalmaztunk. Gondot fordítottunk az egyes anyagok, szerkezetek sajátosságaival összhangban levő korrekt műszaki és formai részletképzésre, a tartalmi különbségek árnyalt megjelenítésére.

A színezésben megkülönböztettük az előregyártott vasbeton homlokzati paneleket és a monolit falszerkezeteket; alkalmaztunk xyladecor felületkezelésű faablakokat, valamint beégetett zománccal ellátott Dorog B nyílászáró-szerkezeteket; általában normál üveget terveztünk be; a közösségi terek nyílászáróiba matt üveget – utalva az épület egészségügyi tartalmára – az előcsarnok, a belső udvar, valamint a külső tér, a kert összetartozásának hangsúlyozására pedig securit üvegfalat építettünk be.

A közösségi terek és a folyosók padlóburkolatául az olcsó Pilis lapburkolatot választottuk, amit – megítélésünk szerint – a burkolatba tervezett, az épület raszter rendszeréhez igazodó osztósávok rajzolata, a csatlakozó előregyártott és helyszíni műkő oszlop – illetve falburkolat alkalmazása emel magasabb igényszintű kategóriába."

T.T. — V.L.


építészek: Tomay Tamás, Varga Levente
belsőépítész tervező: Magyari Éva, Bozsó Csongor
orvostechnológia: Pataki Ferenc
statikus tervező: Dr. Álmos Árpád
épületgépész tervező: Schäffer Géza, Takács Istvánné, Nagy Imre
belső villamos tervező: Szalay Sándor
mérnöki létesítmény: Géczy Gábor
zöldfelület tervező: Killer István
külső gépész tervező: Béres Irén
külső villamos tervező: Kató István
üzemanyag ellátás tervező: Dürr Lászlóné
organizátor: Antal Gyula

beruházó: KÖZBER - Haid Tibor területi főmérnök
generál kivitelező: VÁÉV, Mészáros Miklós építésvezető, Lőrinszky György főépítésvezető
tervezés ideje: 1980—1981
kivitelezés ideje: 1981—1985

Vélemények (3)
vargham
2012.09.30.
10:00

2010-ben készítettem itt egy fotósorozatot. https://plus.google.com/u/0/photos/106003739947230573971/albums/5542369130965618241 A képekből animációs fim is készült: http://youtu.be/piSiKs7CXVs?hd=1 Üdv Vargha Márk Péter

gramercy
2009.03.19.
15:05

Ilyen lesz a sport kórház 2003-ban "átadott" tömbje is. 

gaspar_bonta
2009.03.19.
23:27

@gramercy: nekem tetszik nagyon ez a haz.

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk