Nézőpontok/Kritika

Az építészet lényege - könyvbemutató

1/9

Előlap

?>
Előlap
?>
Hátlap
?>
Dr. Csák Máté, Vadász György, Kálmán Ernő, fotó: Garai Péter
?>
Dr Csák Máté, Vadász György, fotó: Garai Péter
?>
Hallgatóság, fotó: Garai Péter
?>
Dr. Csák Máté, Vadász György, Kálmán Ernő, fotó: Garai Péter
?>
Hallgatóság, fotó: Garai Péter
?>
Vadász György, Kálmán Ernő, fotó: Garai Péter
?>
1/9

Előlap

Az építészet lényege - könyvbemutató
Nézőpontok/Kritika

Az építészet lényege - könyvbemutató

2012.01.24. 10:25

2012. január 18-án mutatta be Vadász György dr. Csák Máté: Az építészet lényege című könyvét a MÉSZ székházában. Az elméleti fejtegetéseket sejtető cím mögött óriási színes  szemelvénygyűjtemény rejlik az építészetről, amelyet a szerző útirajzai, festményei és fotói illusztrálnak.

2012. január 18-án, szerdán mutatták be Az építészet lényege című könyvet a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában. A megjelenteket Kálmán Ernő, a MÉSZ elnöke köszöntötte, dr. Csák Máté kötetét pedig Vadász György ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. „Sohasem tudtam, csak érezhettem, mi az..." - kezdte ismertetését a  Prima Primissima-díjas építész a könyv címére utalva. Nehéz feladat, talán nem is lehet pontosan megragadni - bár az elmúlt évszázadok alatt könyvtárnyi irodalom gyűlt össze róla -, mi is az építészet lényege. Vadász György szerint „az építészet par excellence művészet... az igazi harmónia érzését kelti, ez a végső értelme." A szerző így fogalmaz a könyv bevezetőjében: „Az építészet megfoghatatlan tünemény, konkrét mozzanatok végtelenül összetett halmaza, csoda, csodálóinak száma pedig ugyanúgy átláthatatlan, mint maga az emberiség."

 

Előlap
1/9
Előlap

Hátlap
2/9
Hátlap

 

 

„Nem gondolom, hogy az építészet lényegének meghatározását magamra vállalhatnám. Az sem biztos, hogy ez meghatározható. De úgy vélem, hogy szükség van - volna - rá." - olvashatjuk a könyv első részében, ahol a szerző hét alapfogalom - A funkció; Anyag és szerkezet; Az építészet társadalmisága; A tér; A tömeg; A stílusok; Az építész egyénisége - köré csoportosítva foglalja össze elméleti alapvetését. Ezután következik a kötet döntő részét alkotó „képes-szöveges szemelvénygyűjtemény", Helyettem vallanak címmel, amelyben számos író, költő és építész véleményét, gondolatait olvashatjuk. A lista igen hosszú és színes: ismert nemzetközi és hazai építészek, művészettörténészek - Le Corbusier, Walter Gropius, Vitruvius, Andrea Palladio, Molnár Farkas, Finta József, Bán Ferenc, Makovecz Imre, Ekler Dezső, Kerényi József, Plesz Antal, Vámossy Ferenc, Jánossy György, Granasztói Pál, Lyka Károly, Pogány Frigyes, Major Máté, Seidl Ambrus - mellett Goethe, Henrik Ibsen, Paul Valéry, Mark Twain, Szerb Antal, Gárdonyi Géza, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor és Somlyó Zoltán írásaiból, verseiből találhatunk részleteket, több téma köré gyűjtve. Ezzel a széleskörű válogatással a szerző az építészet és az irodalom, valamint a költészet összefonódását, egybecsengéseit szerette volna érzékeltetni.

 

Dr. Csák Máté, Vadász György, Kálmán Ernő, fotó: Garai Péter
3/9
Dr. Csák Máté, Vadász György, Kálmán Ernő, fotó: Garai Péter

Dr Csák Máté, Vadász György, fotó: Garai Péter
4/9
Dr Csák Máté, Vadász György, fotó: Garai Péter

Hallgatóság, fotó: Garai Péter
5/9
Hallgatóság, fotó: Garai Péter

Dr. Csák Máté, Vadász György, Kálmán Ernő, fotó: Garai Péter
6/9
Dr. Csák Máté, Vadász György, Kálmán Ernő, fotó: Garai Péter

Hallgatóság, fotó: Garai Péter
7/9
Hallgatóság, fotó: Garai Péter

Vadász György, Kálmán Ernő, fotó: Garai Péter
8/9
Vadász György, Kálmán Ernő, fotó: Garai Péter

 

 

Vadász György többek között Bodonyi Csaba vallomását emelte ki: „Az építészet számomra az ÉLETRŐL, s az EMBERRŐL szól - vagyis nem az építészetről." Ehhez kapcsolódva osztotta meg saját gondolatait: „Az építészet maga az élet, maga az ember, maga a minden... születünk és meghalunk, reménykedünk és kiábrándulunk, kelünk és fekszünk benne." Erre rímel a könyv első mondata is: „Az ember van valamiképpen minden gondolatunknak a mélyén."

Dr. Csák Máté kassai származású építész, most megjelent könyve harminc év munkájaként született meg; a benne szereplő, a világ különböző tájain készült útirajzok, festmények, fotók mind az ő alkotásai. A bemutató végén a szerző megköszönte a kötet elkészítésében közreműködők segítségét, támogatását. A címlapon szereplő, Budapestet ábrázoló légifotót Somogyi-Tóth Dániel készítette, a könyvet Vadas József szerkesztette, az előkészítést Miklós Árpád és Kószó Imre (Pauker Holding Kft.), a nyomdai munkálatokat pedig Vértes Gábor (Pauker Nyomdaipari Kft.) vezette. Márai Sándor verse után Kálmán Ernő Baráth Etele üdvözletét olvasta fel, aki brüsszeli tartózkodása miatt nem tudott jelen lenni a rendezvényen.

Garai Péter


Kiadó: Körmendi Kiadó
Megjelenés: 2011
Oldalszám: 118
Formátum: 235 x 282 mm
ISBN: 978-963-87901-6-3

Kapcsolódó oldalak:

Csák Máté 70 éves (2008. augusztus)

a Körmendi Galéria honlapja

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

BAMBI ESZPRESSZÓ // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:43
00:07:10

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

A most 60 éves Bambi Eszpresszó 1961 május 1-én, a munka ünnepén nyílt meg. A Frankel Leó utca sarkán álló, id. Janáky István által tervezett Lottóház aljában helyet kapó kávézó lényegében a megnyitása óta nem változott. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében az épület és az azt legendássá tevő eszpresszó történetét is megismerhetik a nézők.

Helyek/Városépítészet

NAPRAFORGÓ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2021.06.08. 14:40
00:07:42

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Az 1931-ben épült Napraforgó utcai kísérleti lakótelep a magyar építészettörténet kiemelkedő állomása, mivel ennek a kezdeményezésnek köszönhető a Bauhaus szellemiségének meghonosodása hazánkban. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának mai részében a számos különböző hátterű építész által létrehozott, mégis egységes hangulatot árasztó mintateleppel ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk