Az Európai Városok és Várostervezők Biennáléja Nancyban

December elején rendezték meg az Európai Városok és Várostervezők 8. Biennáléját a franciaországi Nancy-ban. A konferenciáról a DDÉK (Pécs) elnöke, Horváth András írt beszámolót, aki az ipari városok újraélesztésének témakörében tartott előadást.

Az Európai Városok és Várostervezők 8. Biennáléját idén december 2–4. között rendezték meg a franciaországi Nancy-ban. A konferencia plenáris ülésekből, 16 szekcióban folyó műhelymunkából és szakmai bemutatókból állt. A több mint ezer európai szakember és városvezető rendkívül intenzív munkát végzett, az előadásokban és kerekasztal beszélgetésekben, érintve szinte minden aktuális városfejlesztési problémakört. A korábbi, 2007. évi budapesti rendezés okán meghívott vendég volt Aczél Gábor, a MUT elnöke, továbbá Bajnai László, a Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója, aki a tervezett városokkal kapcsolatos tapasztalatokról beszélt, és Horváth András a Dél-Dunántúli Építész Kamara elnöke, aki az ipari városok újraélesztésének témakörében tartott előadást.

A kiváló szervezéssel lebonyolított nemzetközi konferencia vendéglátója Nancy városa volt, ezen belül az ADUAN, a térség városfejlesztési ügynöksége. A szervezők köre is jelzi, hogy Franciaországban az állam és az önkormányzatok által működtetett fejlesztési ügynökségek meghatározó szerepet visznek a terület és településrendezési feladatok előkészítésében, tervezésében és végrehajtásában. A konferenciákon általában a nagyszabású tervezeteket és a sikeres gyakorlati példákat mutatják be, és ebben a vonatkozásban itt sem volt hiány. Szó esett a legkülönbözőbb regionális együttműködésekről, az agglomerációs fejlesztési projektekről, a nagy-térségeket összekötő gyorsvasúti hálózatról és az európai városmodell sajátosságairól is.

A műhelymunka számos témája között megtalálható volt a kis és közepes városok fejlődési lehetőségeinek vagy az Európa Kulturális Fővárosa cím dinamizáló hatásának vizsgálata. Utóbbinál figyelemre méltó, hogy a 2013-ban EKF címet viselő Marseille már most előadó szakemberekkel képviseltette magát.

A témák között állandóan jelen volt a fenntartható fejlődés, az energiatudatos gondolkodás, a klíma-változás és a CO₂ kibocsátás gondolatköre. Ebben a tekintetben példamutató felelősség érzékelhető az urbanista társadalom részéről, mely a hazai szakemberek számára is figyelmeztető kell legyen. A fejlesztési programokat minden esetben regionális vagy országhatáron átívelő összefüggésben helyezik el, ami az itthoni gyakorlatunk számára még nehezen megközelíthető hatékonysággal – és persze erőforrás bevonással – jár.

Horváth András