Épülettervek/Középület

Az OSZK piliscsabai Archivális Raktára

1/0
Hirdetés
1/0
Épülettervek/Középület

Az OSZK piliscsabai Archivális Raktára

2019.08.07. 08:35

Projektinfó

Földrajzi hely:
Piliscsaba

Építészek, alkotók:
Kádár Mihály, Parai Zoltán

OSZK Archivális Raktár

Tervezés éve:
2019

Stáblista

generáltervező: TSPC Kft., FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft.

felelős építész tervező: Kádár Mihály (TSPC Kft.)
projektvezető építész: Parai Zoltán (TSPC Kft.)
építész tervezők: Turi Attila és Terdik Bálint  
építész koordinátor: Ábrahám Krisztina  
építész munkatársak: Bóta Andrea, Csapó Máté, Éhárt Zsuzsanna ,Turi Gergő, Kiss Márta, Juhász Balázs  
belsőépítészet: Tarró-Papp Klaudia, Orbán Ágnes, Bányai Ágnes  
tájépítészeti tervező:Kedves Zsófia  
tartószerkezeti tervező:Fejér Szabolcs, Csiszár Sándor  mélyépítés, talajmechanika: Áment András  
épületszerkezeti tervező: Pataky Rita  
épületgépészeti tervező: Vörös Tamás  
épületvillamossági tervező: Kapitor György 
tűzvédelmi tervező: Molnár Bálint  


BIM: Szente Zoltán  
projektmenedzser: Kormányos Kornél  

megbízó: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

Érzékeny szimbolika, falevél-erezet és Makovecz munkáira reflektáló anyagok jellemzik a TSPC Csoport által tervezett OSZK Archivális Raktárát. A piliscsabai épület tervezésében nemzetközi példák és jó gyakorlatok is segítették az építészeket. 

Piliscsabán, a Iosephinum területén épülhet fel az Országos Széchényi Könyvtár Archivális Raktára, melyet a TSPC Csoport építészei terveznek és ami az írott nemzeti örökség megőrzésének helye lesz. Mindez egy előkép nélküli, a világon is egyedinek számító, különleges épület lesz. A piliscsabai beruházás célja az archiválási, azaz tartós megőrzési kötelezettséggel érintett (sokszor muzeális) dokumentumok megfelelő tárolása. Az ebbe a típusba tartozó dokumentumok száma évente akár 15 ezer példánnyal nő, így a beruházás nemcsak biztonsági alapkövetelmények megvalósítása miatt fontos, hanem a szakszerű tárolás miatt is.

Az épület egyszerű formaalkotásával minden részletében a raktározási funkciót szolgálja és megfelel a szigorúan őrzött biztonsági létesítmények követelményeinek.



 

A homlokzat ezzel szemben jelentésrétegekben gazdag, üzenetet közvetítő médium lesz: egyszerre kapcsolódik a területet meghatározó organikus építészeti előképekhez és a Makovecz-örökséghez, utal a papír mint hordozó anyag tulajdonságaira és visszatükrözi a raktár védőbástyájaként szolgáló sűrű pilisi erdőt. A tervezőcsapatot komolyan foglalkoztatta a mély jelentéstartam és az a kulturális örökség, amelynek itt házat építenek. A térhez, a múló időhöz és az őrzésre átadott örökséghez való kapcsolódásokat a homlokzaton megjelenő szimbolika fejezi ki.

Az épület tömegformálásával egy könyvet mintáz: a megformált könyv „gerince" fogja össze az épületet átfogóan ellátó gépészeti-műszaki funkciókat a délnyugati, nagyobb hőterhelésnek és uralkodó széliránynak kitett oldalon. A homlokzat domináns eleme az a falevél formájú záróelem, amely egyszerre utal az erdő-levél-fafeldolgozás-papír-könyv folyamatára, mutatja az összetartozást a magányos épületet őrző erdővel, áttörtségével pedig az idő múlását, az anyagok, a papír öregedését sugallja. A mellette elhelyezett bejárati üvegkubus egy látszóbordák nélküli strukturált függönyfal. Itt egyszerre jelenik meg a fenyőfa-sejtszerkezet mintázata építészeti megoldásokkal kifejezve, a digitalizáció kétbites rendszerére való reflektálás, illetve a Braille-írás ritmusossága.
 


 

A másik hangsúlyos elem a világos kéregpanel burkolat, mely horizontális struktúrája a papír lapjainak rendszerét idézi. Lényeges homlokzatképzési elem az északkeleti oldal „pillérsora", mely a nagy felületű, háromezer négyzetméternyi tetőfelület, a homlokzati síktól eltartott elhelyezesű esővíz levezető csatornái, melynek megformálásában absztrahált módon jelenik meg a makoveczi ágasfa. A felhasznált anyagok között a finombeton, a süttői mészkő és az üveg mellett a Makovecz munkáira reflektáló, sötétbarnára vagy feketére nemesedő vörösréz is megjelenik, mely elpusztíthatatlannak tartott anyagként az öröklétbe vetett reményt jelképezi.

A raktár tűzvédelmi tervezése során fontos szempont volt, hogy a víz – mint a papírt károsító anyag – az épületben ne jelenjen meg oltóanyagként, így a védett állomány raktártereiben oxigénredukciós tűzmegelőző rendszert alkalmaznak, míg az üzemi terekben, ahol védett állománnyal dolgozhatnak INERGEN oltógázzal működő oltórendszert használnak.
 


 

Az építészek komoly előtanulmányokat végeztek: ellátogattak a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtár, a párizsi Mitterand Nemzeti Könyvtár és a Richelieu Könyvtár, valamint a 11 milliós lakosú kínai Guangzhou városi könyvtárába is. A szakmai konzultációban a norvég nemzeti könyvtár nyújtott segítséget, így a piliscsabai épület terveiben a nemzetközi kitekintés és a jó gyakorlatok tapasztalatai is megjelennek. A jelenlegi fejlesztés a Makovecz Imre Bástyája Program keretében valósul meg.
 

szerk.: fzs
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.