/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Épületek/Középület

Az újjászületett Mátra Múzeum

1/31

Az Europa Nostra oklevél

?>
Az Europa Nostra oklevél
?>
A kastély összképe
?>
Főhomlokzat felújítás előtt
?>
Felújított utcai homlokzat
?>
Kerti homlokzat felújítás előtt
?>
Felújítás előtt
?>
Felújított kerti homlokzat
?>
Dór oszlopsor
?>
Az oroszlános díszkapu a felújítás után
?>
A délnyugati gloriett a felújítás után
?>
Az új északi gloriett
?>
Az új északi gloriett
?>
Felújítás előtt
?>
Üvegtető, feltárt barokk árkádsor
?>
Udvar mamuttal
?>
A freskók állapota a feltáráskor
?>
A munkálatok közben
?>
Konzervált klasszicista díszítőfestés
?>
Konzerválás után
?>
Restaurált barokk freskók
?>
Restaurált barokk freskók
?>
Az új Természettudományi Pavilon
?>
Az új Természettudományi Pavilon
?>
Az új Természettudományi Pavilon
?>
Az új Természettudományi Pavilon
?>
Az új Természettudományi Pavilon
?>
Az új Természettudományi Pavilon
?>
Az új Természettudományi Pavilon
?>
Az új Természettudományi Pavilon
?>
Az új Természettudományi Pavilon
?>
1/31

Az Europa Nostra oklevél

Az újjászületett Mátra Múzeum
Épületek/Középület

Az újjászületett Mátra Múzeum

2009.06.22. 11:16
MÉD

Üvegtetős belső udvarral, modern természettudományi pavilonnal és rekonstruált freskókkal gazdagodott a gyöngyösi Mátra Múzeum az Europa Nostra-díjas felújítás eredményeként. A kastélyegyüttes négy évig tartó, komplex rehabilitációjának terveit a Grafit 37 Építész Iroda jegyzi, a tervezők Kelemen Tamásné, Eperjesi László és Kurta Zsolt.

A 2001-ben kiírt tervpályázaton elnyert első díjat követően a Grafit 37 Építész Iroda Kft. elkészítette a Gyöngyös, Mátra Múzeum – Orczy kastély és kertje megvalósíthatósági tanulmánytervét, melyet partnereink, a Heves Megyei Önkormányzat és Gyöngyös Város Önkormányzata a köztük létrejött megállapodás keretében a 2004. évi címzett támogatásra nyújtottak be. A komplex beruházás költsége 2,5 milliárd forint volt, de sajnos a pályázat sikertelen volt. Gyöngyös Város Önkormányzata a megvalósítás I. ütemét az Európai Unió társfinanszírozásában a Regionális Fejlesztési Operatív program keretében meghirdetett pályázatra nyújtotta be, mely sikeres volt, így az I. ütem teljes költsége, 820 millió forint 2005-2006-os ütemezéssel rendelkezésre állt.

 

Az Europa Nostra oklevél
1/31
Az Europa Nostra oklevél

A kastély összképe
2/31
A kastély összképe

Főhomlokzat felújítás előtt
3/31
Főhomlokzat felújítás előtt

Felújított utcai homlokzat
4/31
Felújított utcai homlokzat

Kerti homlokzat felújítás előtt
5/31
Kerti homlokzat felújítás előtt

Felújítás előtt
6/31
Felújítás előtt

Felújított kerti homlokzat
7/31
Felújított kerti homlokzat

Dór oszlopsor
8/31
Dór oszlopsor

 

 

A kastélyban a szondázó falképkutatás során ismertté vált barokk falfestmények restaurálásra eredetileg nem állt rendelkezésre pénzügyi forrás. Adományokból és pályázatokból 33.288.000 forint gyűlt össze, melyből az emelet négy helyiségében történt meg a barokk festmények feltárási és konzerválási munkaszakasza, hogy az esztétikai helyreállítás bármikor folytatható legyen. Ezt követően a sarok-díszterem, a kis kabinetszoba és a délnyugati gloriett mennyezetfestésének teljes restaurálása fejeződött be.

Az I. ütemben a múzeumi kastélyépület, a kerítések, az új északi gloriett, az új kezelőépület, a meglévő délkeleti és délnyugati gloriett rekonstrukciója készült el. A Grafit 37 Építész Iroda Kft. elkészítette a II. ütem megvalósíthatósági tanulmánytervét, mely a 2006. évi címzett támogatásra került benyújtásra, és sikeres volt, így a II. ütem teljes költsége 1,2384 milliárd Ft 2007-2008 ütemezéssel rendelkezésre állt. A II. ütemben az új természettudományi pavilon múzeumi célú építése és a kert revitalizációja készült el.

A Mátra Múzeumnak otthont adó kastély és 2 hektáros parkja annyira elavult állapotban volt, hogy az együttes teljes revitalizációja vált szükségessé. A fejlesztés komplex módon kezelte a múzeumi kastélyépület rekonstrukcióját, az új természettudományi pavilon építését, valamint az angolkert revitalizációját. (Az intézmény múzeumként, valamint természet- és környezetvédelmi oktatócentrumként is működhet.)

Az örökség-megőrzési munka két fő részből állt:
A kastélyudvar üvegfedése által lehetővé vált az épület építési fázisainak bemutatása, valamint új közönségfogadó tér kialakítása. A falképek restaurálása a látogatók számára a kastély történetét átélhető, vizuális élménnyé teszi. A kortárs építészeti megjelenésű természettudományi pavilon formálásával és anyaghasználatával igazodik a kastélyhoz.

A rekonstrukció kiemelkedő színvonalát 2009 június 5-én az értékmegőrzés kategóriában Europa Nostra-díjjal ismerték el.

A 2002-ben készített komplex tervdokumentációban szerepel még III. ütemként az ún. grotta épülete, melyet a kastélyépület apszisában a park északi lezárásaként terveztünk kávézó–grillétterem és amfiteátrum funkcióval, melynek megvalósítását Gyöngyös Város Önkormányzata magántőke bevonásával tervezi. Tekintettel arra, hogy a grotta épületébe kiegészítő funkciók kerülnek, az I. és II. ütem teljes körű működése és üzemeltetése a grotta nélkül is biztosított.

 

Az oroszlános díszkapu a felújítás után
9/31
Az oroszlános díszkapu a felújítás után

A délnyugati gloriett a felújítás után
10/31
A délnyugati gloriett a felújítás után

Az új északi gloriett
11/31
Az új északi gloriett

Az új északi gloriett
12/31
Az új északi gloriett

 

 

Az Orczy-örökség
Gyöngyös keleti részén áll a klasszicista stílusú Orczy-kastély épülete, amely ma a város egyik kulturális központja. Itt őrizték a ferencesek több százéves könyvtárát, és a rendszerváltozás előtt több évtizedig itt működött a városi könyvtár is.

A kastély építéstörténete – bár adataink hiányosak – a 18. század végétől követhető nyomon. Orczy István 1699-ben érkezett Heves vármegyébe, s 1708-ban Petrovay Zsuzsannával kötött házassága révén lett birtokos Gyöngyösön. A család, illetve annak leányági leszármazottai egészen az 1930-as évekig „jelen voltak" a településen.

Orczy István 1723-ban kerthelyet kért és kapott a tanácstól, azt a területet, amelyen ma a kastély áll. 1742-ben ezt a szőlőhegyek alatti kertet a majorsági épületekkel együtt végrendeletileg egyetlen fiára, (I.) Lőrincre hagyta. Orczy Lőrinc tovább folytatta atyja birtokszerző, építtető politikáját. Bár idejének nagy részét Tarnaörsön és Pesten töltötte, mégis 1769-70-ben itt, az egykori majorság helyén építtetett barokk kastélyt. A kastélyhoz kelet felől kert csatlakozott, északi és déli sarkain egy-egy saroképítménnyel. Ezek helye megegyezik az egykori majorság hasonló építményeinek helyével. 1770-ben elkészült az emeletes kastély, amely valószínűleg sokkal inkább alkalmi rezidencia (pl. vadászkastély) funkcióját töltötte be, mint állandó lakóhelyét.

A 2002-ben megindult falkutatások során a vastag vakolat alól „előkerült" a barokk kastély. Az udvari homlokzat keleti, déli és nyugati falában ugyanis befalazva megmaradtak az egykori árkádos emelet és földszint faragott oszlopai, illetve az emelet téglából rakott mellvédje. Ettől jól elkülönül a vegyes falazatból 1826-ban épített, az udvart lezáró klasszicista északi szárny. Előkerültek a 19. századi átépítéskor kialakított nyílászárók is. A feltárt részeken jól látszik, hogy az épület több átépítést ért meg, de itt, az udvari részen legmarkánsabban az 1770-es barokk periódus érvényesül.

 

Felújítás előtt
13/31
Felújítás előtt

Üvegtető, feltárt barokk árkádsor
14/31
Üvegtető, feltárt barokk árkádsor

Udvar mamuttal
15/31
Udvar mamuttal

 

 

E „külső palota sorsában" 1820 körül állt be változás, amikor a fiúági öröklés révén II. Lőrincnek és családjának állandó lakhelye lett. A család építésze ekkor Zofahl Lőrinc. Ő az, aki az U alaprajzú barokk kastélyból angolkerttel körülvett, zárt udvarú klasszicista épületet varázsolt. Az átépítésre 1826-ban került sor. 

A kastélyhoz angolpark kapcsolódott, sok értékes fát ültettek (törökmogyoró, tiszafa, bokrétafa). A kert északkeleti szegletén állt az igen kecses formájú, neogótikus üvegház, az orangerie, amely a délszaki növények, a citrom- és narancsfák átteleltetésére szolgált. Pontos építési idejéről nincs adatunk, de 1826 után emelték. Az egész területet körülzáró kerítés vasrudairól azt tartja a hagyomány, hogy a napóleoni háborúk idején, az Orczyak által zsákmányolt puskacsövekből kovácsolták. A déli oldalon, az épülettől azonos távolságban jobbra és balra két nagykapu nyílt a kertbe, pillérein egy-egy előrelépő oroszlánnal, amelyek a Uhrl Ferenc pesti szobrász alkotásai. Az 1740-es években is álló egyik építmény helyén  emeletes, fedett gloriettet létesítettek. A keletre lévő kapu mellett viszont egy nyitott tetejű, teraszos gloriett állt. A gloriettek az angolparkok kedvelt látványelemei. Szolgálhattak kilátóként (pl. esetünkben a nyugati emeletes pavilon) vagy pihenő helyiségként is.

Az épület leginkább a család kényelmét szolgálta, s csak kevés vendég elszállásolására nyújtott lehetőséget. Mégis, az évtizedek során sok jelentős személyiséget fogadott falai között. 1935-ben Wildburg Arthurné úgy döntött, hogy felajánlja az ingatlant a városnak megvételre. 1937-ben a kastély a város tulajdonába került.

 

A freskók állapota a feltáráskor
16/31
A freskók állapota a feltáráskor

A munkálatok közben
17/31
A munkálatok közben

Konzervált klasszicista díszítőfestés
18/31
Konzervált klasszicista díszítőfestés

Konzerválás után
19/31
Konzerválás után

Restaurált barokk freskók
20/31
Restaurált barokk freskók

Restaurált barokk freskók
21/31
Restaurált barokk freskók

 

 

A pusztulás korszaka
A parkban a városi kertészet kapott helyet. Az épület a 40-es évek végére teljesen „lelakott" állapotba került. Mállott a falról a vakolat, elkorhadtak az ablakok zsalugáterei, az épület körül derékig ért a gaz. Az 1950-es évek elején a kastélyba beköltöztették az Iparitanuló Intézet Tanműhelyét.

Az emeletre kerültek a szerszámkészítő és lakatos-műhelyek, a kertre néző északi frontra a kollégiumi szobák, az ebédlő és a konyha. Falakat bontottak, ajtókat cseréltek, s mivel az intarziás parketta alkalmatlan volt a hatalmas esztergagépek rögzítésére, így felszedték, s az udvar közepén elégették. Hasonló sorsra jutottak a kovácsoltvas korlátok, az eredeti zárak és kilincsek. A park állapota is folyamatosan romlott. Ahogy elbontották a kertet övező falat, megszűnt a hosszú évtizedek alatt kialakult mikroklíma, a növények pusztulni kezdtek. A kert elvesztette angolpark jellegét. Új utakat alakítottak ki, s ezekhez részben kivágták a meglévő fákat, az egykori tisztásokat pedig, amelyek a kastélyra való rálátást voltak hivatva szolgálni, jellegtelen facsoportokkal ültették be. Lebontották az üvegházat is, majd a 60-as években a pázsit közepén öntöttvas szőlőfürttel díszített „modern" szökőkutat alakítottak ki. Az egykori angolkert területe tovább csökkent. Az 1950-es évek végén a kastély északi oldalán kivágva a fákat és sövényeket, szabadtéri színpadot alakítottak ki. Az előadásokhoz a „díszletet" maga a kastély szolgáltatta. A park területére az 1980-as években szolgáltatóházakat és óvodát építettek. Sajnos, főleg az 50-es évek „átalakításai" alkalmával olyan részletek tűntek el, melyek csak a részleges rekonstrukciót tettek lehetővé.

 

Az új Természettudományi Pavilon
22/31
Az új Természettudományi Pavilon

Az új Természettudományi Pavilon
23/31
Az új Természettudományi Pavilon

Az új Természettudományi Pavilon
24/31
Az új Természettudományi Pavilon

Az új Természettudományi Pavilon
25/31
Az új Természettudományi Pavilon

Az új Természettudományi Pavilon
26/31
Az új Természettudományi Pavilon

 

 

Az udvar lefedése
A rácsos tartókra támaszkodó pontmegfogásos üvegszerkezet által lefedett udvar egyúttal a kastélymúzeum új közönségforgalmi előterévé is vált. Az üvegtető alatti megfelelő klímát egyrészt az üvegtábláknak a hősugarak több, mint felét visszaverő bevonata, másrészt az előcsarnok alatti álpadlótérből a csarnoktérbe vezetett, hűtött levegő biztosítja. Minden gépészet és elektromos installáció – elsősorban a freskókkal díszített termekben – a padlóban került elhelyezésre. A központi tér egységes megjelenése érdekében itt minden régi és új építészeti elem fehér színű. A kastély udvarának lefedésével létrejövő közönségforgalmi tér a térség kulturális eseményeinek központjává válhat.

A modern pavilon
Az új múzeumépület fogadja be a kastélyból kikerült természettudományi kiállítást. A kiállítási installáció tervezése és a megépítéséhez szükséges pénzügyi források megszerzése folyamatban van. Az új múzeumépületnél az üveg-, kő-, és fafelületek illesztik a parkba a ház tömegét. A 10 és 6 m magas vasbeton oszlopsorok a kastély északi oldali dór oszlopsorának parafrázisai. Az új tömeg egyszerű kubusokból összeállított, nem tolakodó, de változatos formálása „modern klasszicistának" nevezhető.

 

Az új Természettudományi Pavilon
27/31
Az új Természettudományi Pavilon

Az új Természettudományi Pavilon
28/31
Az új Természettudományi Pavilon

Az új Természettudományi Pavilon
29/31
Az új Természettudományi Pavilon

Az új Természettudományi Pavilon
30/31
Az új Természettudományi Pavilon

 

 

A freskók
A 2004-2005 folyamán történt festő-restaurátori kutatás két falfestési korszakot igazolt a belső terekben, melyek a kastély 1770-es és 1826-os építési periódusához köthetők. Barokk festés hat helyiségben, klasszicista díszítőfestés az épület földszintjén, díszlépcsőházában és az emeleti erkélyes szobában maradt meg, itt a vakolat alatt rejlő festés kutatóablakokban látható.

A szenzációt jelentő tájképes, csatajelenetes barokk falképek 2005 tavaszán kerültek elő. Négy helyiségben történt meg a barokk festmények feltárási, tisztítási, konzerválási és vakolat-kiegészítési munkaszakasza. A teljes esztétikai helyreállítás három helyiségben, valamint a délnyugati kerti gloriett mennyezetfestésénél történt meg.

A felújítás során fém, kő-, és falfestményrestauráló szakemberek működtek közre. A legbonyolultabb a kalapácsütésekkel durván felsértett barokk freskók töredékekből való rekonstruálása és kiegészítése volt. E munkák befejezéséhez folyik a pénzügyi források megpályázása. A felújítás során a kastélynál használt anyagok (palafedés; lélegző, légpórusos felületképzések; kőimpregnálás) a múlt értékeinek tökéletes visszaállítását tette lehetővé.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk