Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Örökség

Az Üllői úti „kilenc ház” - az 1956 utáni újjáépítés városképe

1/10

A Corvin arculatváltozásai: harctér - fotó: Fortepan

?>
A Corvin arculatváltozásai: harctér - fotó: Fortepan
?>
A Corvin arculatváltozásai: újjáépítés - fotó: Fortepan
?>
A Corvin arculatváltozásai: reprezentációs tér (Gagarin fogadása) - fotó: Fortepan
?>
A Corvin arculatváltozásai: ma, mint forgalmas csomópont
?>
A kilenc ház helyszínrajza - forrás: Magyar Építőművészet 1956 5-6.
?>
Az 1956 utáni újjáépítés modern megoldásai mára belesimultak (vagy inkább belekoptak?) az Üllői út átlagába.
?>
Üllői út 60-62. - tervező: Schall József - a homlokzat raszteres hálója a korabeli foghíjbeépítések visszatérő motívuma, úgy is, mint kifejező szerkezeti elem, de nem ritkán utólag felvitt díszítőmotívum - fotó: Fortepan
?>
a raszter egyelőre még megvan (nem kapott külső szigetelést az épület), de a virágládákat lekoptatta az idő
?>
Az Üllői út 60-62. Futó utcai bejáratát díszítő szobor Kiss Kovács Gyula munkája (1959). A megformálásban még érezni az ötvenes évek heroikus gesztusait, de a téma már a normalizálódó hétköznapokra utal.
?>
1956 Emlékév Bizottság
1/10

A Corvin arculatváltozásai: harctér - fotó: Fortepan

Az Üllői úti „kilenc ház” - az 1956 utáni újjáépítés városképe
Épületek/Örökség

Az Üllői úti „kilenc ház” - az 1956 utáni újjáépítés városképe

2017.05.09. 10:21

Cikkinfó

Szerzők:
Tamáska Máté

Földrajzi hely:
Budapest

Az 1956-os forradalom során kb. 11000 lakás sérült meg Budapesten, melyre a Kádár János vezette berendezkedésnek gyorsan reagálnia kellett, nem beszélve arról, hogy látványos eredményeket kellett felmutatniuk ahhoz, hogy hatalmukat elfogadtassák. Minderre megoldást adott Perényi Imre, aki '57-től nagyszabású városszépítési akcióba kezdett. Tamáska Máté írása.

Épülő Budapest - ezzel a címmel kívánt folyóiratot indítani 1957-ben Perényi Imre, a második világháború utáni évtizedek urbanisztikájának meghatározó figurája. Mintaként a varsói Stolica folyóiratot tekintette, amely 1946-ban indult útjára és a háborúban elpusztult lengyel főváros újjáéledését volt hivatott bemutatni. Hasonló tematikával egyébként nem csak a lengyelek indítottak lapot, de a sokkal jobb állapotban megmaradt osztrák főváros is, Aufbau címmel. 

Noha a fényképek alapján úgy tűnhet, hogy Budapest 1956-ban a második világháborúhoz hasonló harcok színtere volt, a tényleges károk nem mérhetőek össze azokkal, amik 1944-45-ben történtek. Csupán egy beszédes szám: 1956-ban körülbelül 11000 lakás sérült meg, ezek nagy része viszonylag egyszerűen kijavítható belövések révén. 1945-ben ezzel szemben mintegy 13500 lakás semmisült meg, míg mellette kb. 70000 lakás vált részben vagy teljesen használhatatlanná. A relatíve kisebb károkra, azonban aligha hivatkozhatott a Kádár János vezette új berendezkedés, melynek égetően szüksége volt valami kézzelfogható és látványos eredményre, hogy hatalmát a közemberek szemében elfogadtassa.


A Corvin arculatváltozásai: harctér - fotó: Fortepan
1/10
A Corvin arculatváltozásai: harctér - fotó: Fortepan




Perényi Imre - aki korábban a tervezőintézetek államosítását vezényelte le - most is jó érzékkel lépett a hatalom közelébe. 1957-től a Budapest Városi Bizottság Építészeti és Városrendezési Osztályának frissen kinevezett vezetőjeként nem csupán a helyreállítást koordinálta, hanem - felismerve az egyedülálló pillanatot - nagyszabású városszépítési akcióba kezdett. Ennek részeként foghíjak épültek be, a főútvonalakon új üzletportálok készültek, folytak a sortatarozások, megtiltották az utcai árusítást, illetve építészek tervezte pavilonokat állítottak fel, a Rákóczi út menti házakat árkádosították. Perényi lapot ugyan nem kapott, de a Magyar Építőművészet 1959/5-6 számában prezentálhatta az elért eredményeket. A tematikus szám bevezetőjében maga írta: "A felszabadulás 15. évébe lépő Budapest az elmúlt két és fél év alatt begyógyította az ellenforradalom által okozott sebeket, sőt ezen túlmenően a főútvonalak épületeinek rendbehozatalával (…) korszerűsítési munkák is kezdődtek."
 
A "sebek" kétségkívül az Üllői úton és a Corvin közben voltak a legsúlyosabbak. Olyannyira, hogy - az orvosi metaforánál maradva - itt komolyabb műtéti beavatkozásra is szükség volt. A mai Corvin és a Klinikák metróállomás között összesen kilenc új házat húztak fel, amelyek alapvetően átrajzolták az Üllői út történeti arculatát. Nem utolsó sorban persze éppen ez volt a cél. Perényi kortársaihoz hasonlóan nem rajongott a századforduló "gipsz-architektúrájáért", különösen nem a két világháború közti idők neobarokk stílusáért, így az arculatváltást nem csak ő, az építész szakma is pozitívan értékelte. A modern Budapest megteremtése legalább annyira fontos üzenet volt befelé, mint kifelé, a külföld felé. Az Üllői út fejlesztése a Kádár rendszernek "minden pénzt megért", hiszen a ferihegyi reptérről érkező keleti és nyugati vendégek itt találkozhattak először a kádári világ "nyugati nyitásával". Tágas kirakatokat, neonreklámokat, eszpresszókat, a Corvin moziban amerikai filmek plakátjait láthatta az, aki a hatvanas években újrajárta a forradalom legtöbbet fotózott Üllői úti helyszínét.


A Corvin arculatváltozásai: reprezentációs tér (Gagarin fogadása) - fotó: Fortepan
3/10
A Corvin arculatváltozásai: reprezentációs tér (Gagarin fogadása) - fotó: Fortepan




A főútvonal mentén elkészült kilenc új épület közül a nagykörút kereszteződésében felépített sarokházak a legismertebbek. Perényi előterjesztéseként már márciusban kiírták a kereszteződés rendezésére a pályázatot, melyben külön kiemelték a két műemléki épület, az Iparművészeti Múzeum és a Kilián laktanya megőrzését, illetve hangsúlyosabb városképi megjelenítését. A lakóházakat tervező Csics Miklós a múzeum esetében ezt úgy oldotta meg, hogy az eredeti utcavonal visszaléptetésével a Lechner-féle épület látványát megnyitotta a körút felé (Üllői út 39-43). Máskülönben mindenfajta történeti utalást igyekezett elkerülni. A foghíj beépítésével a korabeli műemléki elveknek megfelelő erős kontraszt jött létre múlt és jelen között. A múlt történelemként - jelen esetben történeti műemlékként való elfogadása - és vele szemben a szocializmus modernségének hangsúlyozása, tökéletesen megfelelt a kádári konszolidáció önképének. Még akkor is, ha elfogadjuk, nem a politikai üzenetek térbeli megfogalmazása, hanem a nemzetközi áramlatba illeszthető építészeti és várostervezési megfontolások irányították a tervező kezét.

A Kilián laktanya bemutatása problematikusabb feladatnak bizonyult, többek között azért is, mert a laktanya a forradalomban emblematikus szerepet töltött be. Emellett hely sem igen kínálkozott. A szintén Csics Miklós tervezte saroképület (József krt. 86.) ugyan visszalép az eredeti utcavonaltól, ám az itt lévő bérház együttes kötöttségei (tervezte: Bauer Emil, 1922) miatt messze nem olyan látványosan, mint a vele szemben álló párja. A kényszerből lett adottságként Csics a Kilián laktanya masszív tömbszerűségét ismételte meg. Ily módon a két saroképület (az új lakóház és a régi laktanya) kapuként nyitotta meg a nyílegyenesen kifutó Üllői utat, egyben megelőlegezte annak vegyes, frissen beépült foghíjakkal teli utcaképét.


A Corvin arculatváltozásai: ma, mint forgalmas csomópont
4/10
A Corvin arculatváltozásai: ma, mint forgalmas csomópont



A hatvanas-hetvenes években még értelmezhető volt a kapu motívum, de a metró aluljáró kialakításával a felszín elvesztette kapcsolatát a városi élettel. Nem véletlen, hogy 2010-ben már nem itt, hanem a Corvin mozi előtt nyitották meg az újjáépülő Corvin-negyed kapuját. De ez már egy másik éra rehabilitációja. Annyi azonban mindkettőben közös, hogy akárcsak a Kádár korszak fejlesztései, úgy a mai beruházás is a fogyasztás felfuttatását tekinti kiemelt céljának.

Tamáska Máté


A cikk megírását az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta. 

Az Üllői úti „kilenc ház" és tervezőik:
Üllő út 54-56. - Halászy Jenő (IPARTERV)
Üllő út 60-62. - Schall József (IPARTERV)
Üllő út 65. - Martonné Jutas Ágnes (BUVÁTI)
Üllői út 71. - Édes Imre (BUVÁTI)
Üllői út 73. - Tőkés György (BUVÁTI)
Üllői út 79. - Gáspár Tibor (BUVÁTI)
Üllői út 81. - Boross Zoltán (BUVÁTI)
József krt. 86. - Csics Miklós
Üllői út 39-43. - Csics Miklós

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk