Bácskai liliom - Kishegyes új piactere
"Amikor először jártuk be az építési telket, azonnal szembetűntek a hatalmas fényes fémsilók. A maggal teli, égnek meredő formák akarva akaratlanul valamiféle bizarr hímtagokra emlékeztetnek, adódott tehát az indíttatás, hogy a maszkulin formákat valamilyen nőies, lágy, ölelő alakzattal ellensúlyozzuk. Némi kísérletezés után egy stilizált liliom alaprajz született meg."A Pesti Attila által tervezett piactér helyszíne a délvidéki Bácska szívében fekvő magyarlakta település: Kishegyes.
A piactér helyszíne a délvidéki Bácska szívében fekvő település: Kishegyes. A zömében magyarok lakta falu (lélekszám kb. 5500) egyben járásközpont is, de ipara a balkáni háborúk következményeként elsorvadt, a lakosság ma elsősorban a mezőgazdaságból él.
Az önkormányzat képviselő-testülete 2007-ben a piactér áthelyezéséről hozott döntést. Eszerint a heti piac helyszíne a “kinőtt" faluközponból a Vásár térre helyeződik át, ahol jobban biztosíthatóak a működési feltételek. A döntés ősi magyar szokás szerint azonnal megosztotta a falu közvéleményét. Ki-ki a hozzá közelebb eső helyszín mellett kezdett el pártoskodni. Ilyen hangulatban kerestek meg a projektmenedzserek, hogy készítsünk előtervet az új piachoz. Ezt az engedélyezési terv (épít. eng. sz. 351-55/08-04), majd a főterv követte.
Az építési terület (Vásár tér) a település északnyugati részén helyezkedik el, kb. egy kilométerre a falu központjától. Valaha itt élőjószág kereskedés zajlott, ám ez már régóta megszűnt. A telek saroktelelek, formája amorf, ÉK-ről és DK-ről utcák, DNy-ról a Bácsér (Krivaj) folyócska, ÉNy-ról pedig egy takarmányüzem határolják. A rendelkezésre álló alapterület nem egész egy hektár, de van egy keskeny “vakbél" nyúlványa, amely csak közvetetten hasznosítható, azonkívül a folyócska partvonala mentén egy hat méter széles sávot kötelezően szabadon kell hagyni a mederkotrás lehetővé tétele végett.
A területtel DK-ről határos Vásár utca a zártkerti részein esetleges beépítést mutat, de az Ék-re eső Vasút utca képe sem sokkal egységesebb. A környék látképét a takarmánykeverő fémsilói uralják, amelyek markáns indusztriális arculatot adnak a térségnek, s ezt még a folyópart természeti kinézete sem tudja ellensúlyozni sűrű és változatos növényzetével.
Mivel az uralkodó szélirány Ny-ÉNy-i, a területre a takarmánykeverő felől érkezik levegő, ezért fontos volt a szomszédos üzem légszennyezettségi mutatóit ellenőrizni. A mérések alapján mind a szállópor, mind a többi vizsgált károsanyag kibocsátás tekintetében a megengedett határértékeken belül teljesít, így nem minősül légszennyező pontforrásnak. Az állattartásból eredő bűzhatás a helyszínen nem érzékelhető, a közlekedési erdetű terhelés pedig szintén elenyésző. Az egyedüli rizikófaktor a folyó időszakos bűzölgése, melynek intenzitása legfőképp a kb. tizennégy kilométerrel feljebb levő vágóhíd szennyezésének függvénye. Az erélyes civilmozgalmi és hatósági nyomásnak köszönhetően remélhetőleg az építkezés kezdetéig ez a bűzhatás teljesen meg fog szűnni.
Amikor először jártuk be az építési telket, azonnal szembetűntek a hatalmas fényes fémsilók. A maggal teli, égnek meredő formák akarva akaratlanul valamiféle bizarr hímtagokra emlékeztetnek (a kolleginák kuncogtak is rajta), adódott tehát az indíttatás, hogy a maszkulin formákat valamilyen nőies, lágy, ölelő alakzattal ellensúlyozzuk. Némi kísérletezés után született meg ez a stilizált liliom* alaprajz, ami ha megépül, tájba írt jelként talán majd túl is mutat puszta rendeltetésén. Ez egyébként a tervezési feladatban is megfogalmazódott, hogy ti. egy “landmark"-épület létrehozása a cél, hivatkozván a mikrotérségben zajló idegenforgalmi folyamatokra.
A tervezett épületnek három fő része van: a fedett-nyitott piactér, az ezáltal körülölelt belső udvar, amely szintén eladótér és a kiszolgáló helységek blokkja, amely karéjként csatlakozik a fő tömeghez. Zárt eladóterek nincsenek előlátva, mert az ilyen jellegű árusítást igénylő árucikkekre és bérelhető üzlethelységekre nincs igény. A lakosság élelmiszernyersanyagok, úgymint: tőkehús, tejtermék, vágott baromfi stb. tekintetében önellátó, hiszen ezek megteremnek a ház körül, üzleteket pedig nem rentabilis fenntartani heti egy-két piaci nap miatt. A tervezési helyszín közvetlen szomszédságában van vegyesbolt, gazdabolt, étterem, kocsma stb. és a piac üzemeltetői konkurens üzletek megnyitásával nem szeretnék megosztani az amúgy sem túl nagy vásárlói potenciált. Az ilyen irányú bővítés lehetőségét mindenesetre meghagytuk. Lehet, hogy az egyre izmosodó falusi turizmus is kitermel egy, a most mellőzött fogyasztási cikkekre is igényt tartó vásárlói (turista)réteget. Ugyanakkor a fordított folyamat is lehetséges, ti. hogy idővel megszűnik a Magyarországról és Kínából származó (közfogyasztási) árucikkek dömpingje, amely jelenleg a kínálat zömét alkotja, miáltal feleslegessé válna egy túlméretezett piac.
A eladótér méreteinek megválasztására, arányainak beállítására nagy hangsúlyt fektettünk, mert a piacozás dramaturgiájához, hangulatához tartozik a nyüzsgő tömeghatás, vagyis a szó legszorosabb értelmében vett közvetlen interperszonális kommunikáció. Egy kicsit módosítottuk a steril, akadémiaiai ergonómiai méretezést, alapul véve a helyi piacozási tapasztalatokat. Hiszen elég ha a kisnyugdíjas nénike böngészéskor magával tolja a biciklijét, azonnal felborul a kicentizett egyensúly. Ha túl szellős az eladótér akkor nem jön létre ez a fajta “meghitt" tolongás, ha meg túlságosan alulméretezett, akkor pedig eldugul.
A tervezett épület anyagválasztásában és szerkezeti kialakításában a helyi anyagokra és a helyi építőmesterekre alapoz. Pl. a fa tetőszerkezet elemei tipizáltak, részletmegoldásaikban mégis hagyományos megoldásúak: ácsoltak. A tetőnek ez a fajta kézművesi igényessége és „ pazarló" struktúrája ellensúlyozza a banálisnak nevezhető felmenő szerkezetet, melynek előképei a gang és a piazza. Ehhez építészeti archetípusokat használtunk (oszlop, fal), tudatosan kerülve minden hímzést de lebutítást is. A térhatást az öntött terazzo burkolat is fokozza, amely méginkább egybefogja a különböző minőségű tereket.
A piactér, mivel térben áll, gyalogosan minden irányból megközelíthető. Az időbeli eltolódásnak köszönhetően az áruforgalom és a vevőforgalom egyaránt bonyolódhat a négy kapun át. A közúti megközelíthetőség a gyűjtőútként funkcionáló Vasút utca (a vasútállomást köti össze a nemzetközi műúttal) és a Vásár utca felől adott. A piac belterületéről mindenfajta jármű kitiltatik. A piac külterületén, eltekintve a tűzoltókocsitól és a mederkotró gépektől (a folyóparti sávban) csak személygépkocsi és kis haszonjármű forgalom engedélyezett. Az útburkolat gyeprács és aszfalt. Parkolóhelyek és kerékpártárolók a szemközti üres telkeken és a piac külterületén vannak.
A piactér a megbízói elképzelésnek megfelelően többcélúan használható. Bútorzata ennek megfelelően van tervezve. Rendezvénytérként is funkcionálhat, elsősorban a falu védjegyének számító Dombos Fest kísérőhelyszíneként, de a nem kevésbé híres Anna-napi búcsúnak, meg az alkalmi kézművesvásároknak is ez lesz a helyszíne.
A tervet – talán látens tartalmainál fogva is – jól fogadta a közvélemény. A legújabb közvéleménykutatások alapján a kezdeti ellenállás a beruházás iránt mára jelentősen csökkent. A kivitelezésre az árbecslés szerint áfa nélkül 400 ezer eurót kell biztosítani. Ezért az összegért a település nemcsak egy új piacot kap, hanem a kapcsolódó infrastrukturális rendezések, fejlesztések révén egy revitalizált területet is, amely jelenleg még Csipkerózsika álmát alussza.
________
* Voltak, akik az alaprajz liliom formájában utalást véltek felfedezni az egyik lebonyolító vezetéknevére (Virág)
Piactér
Kishegyes, Vásár tér
Megbízó: Kishegyes Helyi Közössége
Lebonyolítók: ifj. Virág Gábor, Csóré Róbert
Szerző, vezetőépítész: Pesti Attila
Munkatársak:
Székely Katarína okl. településmérnök
Telek Rebeka okl. településmérnök
Iván Ágnes okl. kertészmérnök
Ludasi Adél okl. építészmérnök
Szerkezettervezés, tervfeldolgozás főterv szinten: Bor-Ing mérnöki iroda rt., Kúla
Borenovity Mitar okl. építőmérnök
Tyirkovity Csedomir okl. építőmérnök
Tyoszovity Dragisa okl. villamosmérnök
Kiszelicski Braniszlava okl. építészmérnök
Beépítési adatok: telek területe: 9087m²