Baglyaskő Idősek Otthona

A Salgótarján családi házas övezetében épült idősotthon tervezése során fő szempont volt, hogy majdani lakói meghitt, emberi környezetben élhessenek. A bezártság érzetét hangulatos belső udvarok tervezésével és sok terasz, erkély kialakításával igyekeztek oldani. Tervező: Guzmics György

A létesítmény Salgótarján családi házas beépítésű, nyugodt, kellemes hangulatú területén valósult meg egy üres, beépítetlen sík területen. A 2008 nyarán ünnepélyes keretek között átadott intézmény tervezése nagy felelősséget jelentett. Arra törekedtünk, hogy az otthon majdani lakói idős napjaikban is meghitt, emberi környezetben élhessenek. Ezt a legfőbb szempontot figyelembe véve igyekeztünk barátságos szobaegységeket, tágas, világos közösségi tereket, foglalkoztatókat, társalgókat kialakítani. A bezártság érzetét hangulatos belső udvarokkal és sok terasz, erkély kialakításával igyekeztünk oldani.

A jellemzően 2x2 ágyas szobaegységek önálló belépőkkel, beépített szekrényekkel, saját zuhanyzó, WC, mosdó egységgel rendelkeznek. A demens egységek kivételével a szobákhoz teraszok, erkélyek tartoznak. A kétszintes gondozási egységeket egy-egy belső udvar köré szerveztük, így a bentlakók mind a szobájukból, mind a gondozási egységek közös tereiből, közlekedőiből közvetlen kertkapcsolattal bírnak. A belső udvarok a nyugodt, meghitt pihenés helyéül szolgálnak. A földszinti közlekedők, társalgók szinte összefolynak a szép vegetációval kialakított átriummal. A gondozási egységek központi helyén a nővérpultot helyeztük el, melyhez teakonyha, valamint a nagy nyitott társalgó csatlakozik.

A kétszintes oszlopsorral kiemelt, kőburkolattal keretezett főbejáratot a Petőfi Sándor utcáról, a létesítmény súlyponti részén, a gondozási és igazgatási egységek között található előcsarnokra szervezve alakítottuk ki. A szélfogón keresztül tágas, világos, könnyen áttekinthető fogadótérbe jutunk. A központi előcsarnoki társalgó zóna „L" alakban a nagy belső udvar köré lett szervezve, kétszintes galériás formában, biztosítva az intézmény központi tereinek vizuális együttélését. A központi belső udvar – átrium – az intézmény nagyobb közös szabadtéri rendezvényeinek helyéül szolgál.

Az intézmény vertikális közlekedő magjait (betegszállító lift kétkarú lépcsővel) a gondozási egységek közelében a nagy előcsarnoki zónára, valamint a semleges közlekedőre fűztük fel. Az utóbbit tűzgátló előtérrel biztonsági liftként terveztük. A központi előcsarnok földszintjén 20 fős idősek klubját (nappali tartózkodóval, pihenőhelyiséggel, teakonyhával és kétnemű vizesblokkal), központi éttermet egy különteremmel, az emeleten a létesítmény igazgatási egységeit és könyvtárat alakítottuk ki. A központi raktárakat, öltözőegységeket, gépészeti helyiségeket a nagy belső udvar északi szárnyában helyeztük el két szinten. A gazdasági udvarra szervezve terveztük a földszintes épületrészben a 300 adagos konyhát, valamint a kétállásos gépkocsitárolót.

A bentlakók részére a gondozási egységeken belüli foglalkoztató, társalgó helyiségeken kívül könyvtárat, büfét terveztünk, és külön részleget alakítottunk ki a gondozottak orvosi ellátására. Az idős, elesett embereknek nagyon fontos a lelki gondozás biztosítása, ezért a létesítmény központi részén az előcsarnok folytatásában két szintet átfogó, meghitt kápolnát terveztünk karzattal, így az emeletről is lehetőség nyílik a megközelítésére. Az egyszerű nyerstégla burkolat, a faburkolatban kialakított feszület sejtelmes miliőt teremt, amihez a kék színű üvegtéglán beszűrődő fény is hozzájárul.

Az épület tömegkialakításánál a nagy alapterületű és nagy volumenű épületet igyekeztünk kisebb egységekre „lebontani", így a kétszintes, végfalas, alacsony hajlású félnyeregtetős épületrészeket a közlekedőfolyosók alacsonyabb tömegei kötik össze és választják szét. A homlokzatképzésnél a természetes anyaghasználat dominál. A gondozási egységek homlokzatai azonos szerkesztésűek: téglaburkolatos végfalak között a fehér homlokzati felület előtt végigfutó téglaburkolatos teraszok, nagytáblás faburkolatos mezők jelennek meg az erkélyekkel és az egységes fa nyílászárókkal.

A demens egységeknél – ahol erkélyeket, teraszokat nem lehetett tervezni – a téglaburkolatos mezők a fal síkjába kerültek, a nagytáblás faburkolatos részek erkély nélküliek. A kétszintes oszlopokkal, téglaburkolatos faltesttel kijelölt főhomlokzati árkád alatt védetten alakítottuk ki az előcsarnoki zóna nagy homlokzati üvegfelületének közepén a fűrészelt kővel keretezett főbejáratot. A visszahúzott homlokzat kettős, nyújtott nyílászárói mögött az idősek klubja és az igazgatás helyiségei találhatók. Az étterem téglával burkolt, kiugró tömege az emeleti irodák és tárgyaló teraszaként szolgál. A gazdasági kiszolgáló funkciókat magába foglaló épületrészt földszintes formában alakítottuk ki.

Az épület belső udvarainak homlokzatai a nagy előcsarnoknál, a gondozási egységek közlekedőinél transzparens módon, nagy üvegfalakkal lettek kialakítva, így a belső és a külső tér teljesen együtt él, biztosítva az otthon lakóinak a barátságos kertkapcsolat látványát. A belsőkben is a természetes anyagok a meghatározóak. A döntően festett falak mellett megjelenik a téglaburkolat. Az egységes külső és belső fa nyílászárók mellett a közlekedők kapaszkodói és ütközősávjai is fából készültek. A mobil és beépített bútorok anyagai és színei harmonizálnak az épület egyéb fa elemeivel.

Az épülettel szervesen együtt élő belső udvarok mellett a telek fennmaradó részén nagy zöld felületekkel, majdan árnyat adó fákkal, pergolákkal, padokkal, sétálóutakkal, kis vízmedencével pihenőkertet alakítottunk ki.

Guzmics György