Épületek/Középület

Balázs Mihály: Személyes nézőpontból (1) - Tudásközpont

1/23

Tudásközpont, Pécs - vázlat

?>
Tudásközpont, Pécs - vázlat
?>
Tudásközpont, Pécs - vázlat
?>
Tudásközpont, Pécs - vázlat
?>
Tudásközpont,  Pécs - pinceszint alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky  Tamás, Tatár Balázs
?>
Tudásközpont, Pécs - mélyföldszint alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
?>
Tudásközpont, Pécs - földszinti alaprajz. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
?>
Tudásközpont, Pécs - 1. emelet alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
?>
Tudásközpont, Pécs - 2. emelet alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
?>
Tudásközpont, Pécs - 3. emelet alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
?>
Tudásközpont, Pécs - a-a metszet. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
?>
Tudásközpont, Pécs - helyszínrajz. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
?>
Tudásközpont, Pécs - c-c metszet. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
?>
Tudásközpont, Pécs - főhomlokzat. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
?>
Tudásközpont, Pécs - főhomlokzat. Vezető tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Tudásközpont, Pécs. Vezető tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Tudásközpont, Pécs. Vezető tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Tudásközpont, Pécs - Kaptár, Zsolnay kerámia: Nagy Márta. Vezető tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Tudásközpont, Pécs - Kaptár, Zsolnay kerámia: Nagy Márta. Vezető  tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó:  Bujnovszky Tamás
?>
Tudásközpont, Pécs. Vezető  tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó:  Bujnovszky Tamás
?>
Tudásközpont, Pécs. Vezető  tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó:  Bujnovszky Tamás
?>
Tudásközpont, Pécs. Vezető  tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó:  Bujnovszky Tamás
?>
Tudásközpont, Pécs. Vezető  tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó:  Bujnovszky Tamás
?>
1/23

Tudásközpont, Pécs - vázlat

Balázs Mihály: Személyes nézőpontból (1) - Tudásközpont
Épületek/Középület

Balázs Mihály: Személyes nézőpontból (1) - Tudásközpont

2011.08.12. 01:35
MÉD

"A homlokzatokon meghatározó a mai technológiát képviselő légies, fehér kerámia-bevonatos üveg. A kaptár belső felületén [...] Zsolnay kerámia burkolat készül, [...] utalva a hely történeti sajátosságaira. A kettős anyaghasználatnak jelentése van. Egy ilyen tudásközpont minden eszközzel, így az építészet nyelvén is kommunikál tágabb-szűkebb környezetével; egyszerre kapcsolódik a globális és a helyi építészeti kultúrához. Fontos ezért, hogy az építészeti műnek többféle olvasata legyen: egyszerre legyen helyi és nemzetközi, hagyományra utaló és divatos, történelmi kötődésű és mai, de mindenekelőtt önazonos." - Balázs Mihály

Épületbejárás és költözés [videó]

2010. október 12-én jártunk Balázs Mihállyal Pécsen, a Tudásközpontban. A szeptemberi átadást követően még javában folyt a könyvtárak beköltöztetése, még nem volt kantin, viszont ott tartották éppen az EU rektori konferenciáját. A ház belsejében, a két fő bejárati szintjét összekötő lépcső fölött a többi szinten átmenő, kaptár formájú, Zsolnay kerámiával burkolt tér van, amely a könyvtár szabadpolcos olvasótereiben mint egy hatalmas, apró nyílásokkal szabdalt búboskemence, a legfölső szintet áttörve a tetőteraszon buggyan ki és ott szív magába fényt. Ez az organikus belső - ha pragmatikusan nézzük, de facto "csak" egy lépcsőházi - tér szobor-formaként töri át és nyitja meg az egyes szinteket a házban. A szigorúan szerkesztett, külső üveghéjba - amely adott látószögekből nézve szinte feloldódik a kék égben - egy olyan szimbolikus tér és forma (Kaptár) került, amely önmagában is szobrászati alkotásként él a ház belsejében.

Ravaszul kontemplatív épület, s lehet, hogy arra, hogy mennyire ravasz a behúzásban csak akkor döbben rá az ember, amikor egy jó könyv olvasása után hazafelé indul. Feláll az asztaltól, kinyújtózik a szeme a belső tér fehér ívein, majd lefelé menet a mellvéden átderengő lépcsőforma (mint egy képzőművészeti installáció) akaratlanul is beljebb tereli a gondolataiba. Majd - ha a mélyföldszint felé veszi útját - a Kaptárban megszólaló tér-hangok (echo) és a csillogó színek végképp elemelik a hétköznapokból.

A házban történik valami, aminek nincs köze az éppen aktuális, tényszerű világhoz. A fehér és fekete, éles és homályos, a kemény és puha, tér és forma ellentéteiből megszülető összhang - itt nem mint absztrakt fogalmak, hanem - mint tapintható, valós környezet szinte indukálja a befelé figyelést. Mert miközben különféle stációkon vezet keresztül az utunk, nincs semmi mesterkélt gesztus, semmi harsányság, ami elterelhetné a gondolatainkat, kizökkenthetne belső világunkból. A ház mindvégig a háttérben marad, minden nagyvonalúsága ellenére puritán, logikus és fegyelmezett. Konceptuális munka, amely minden részletében egyszerre praktikus és költői, intellektuális és érzéki. A tudás kortárs-világi temploma, ami a ház (és önmaga) szépségének csodálata helyett saját belső világába, a gondolkodás és elmélyülés felé tereli az embert.

Pásztor Erika Katalina

Az épületbejárás képeiből készített videó itt tekinthető meg >>


Balázs Mihály habilitációhoz írt dolgozatának 1. részében olvashatók a személyes bevezető után a könyvtárral illetve annak tervezésével kapcsolatos gondolatai.


 

B a l á z s   M i h á l y
S z e m é l y e s    n é z ő p o n t b ó l
Habilitáció  20100201

(1. rész)

Saját életem tapasztalata, hogy az ünnep akkor szép igazán, ha azt értelmes és örömteli hétköznapok kísérik. Amikor az építészetre gondolok, nekem elsősorban az ilyen hétköznapi élmények jutnak eszembe. Szeretem a házavatók kitüntetett pillanatait, de az odáig vezető út - talán mert az építészet misztikus erejét az építés teljességében látom - mindig maradandóbb nyomot hagy bennem, mint a megérkezés. Ha tehetem, ezen az úton gyalog indulok el és szándékosan lassan, figyelmesen haladok. Biztonságérzetet nyújt a kitaposott ösvényen való járás, melyről kíváncsiságom miatt mégis gyakran letérek. Minden ekkor dől el. A kitérők a megszokottól eltérő, új nézőpontokhoz, egyéni meglátások lehetőségéhez vezetnek. Tervezés közben csak látszólag távolodok el a lényegtől: a házat indirekt módon közelítem, kerülgetem, mint a szövés laza vetőszálai a kifeszített láncfonalakat. Az építészetről kialakult nézeteimet most e „fonalak" mentén, személyes tapasztalataimból kiindulva próbálom összegezni. Nem a visszaemlékezés célja vezérel, épp ellenkezőleg, jelen és jövő engem foglalkoztató kérdéseit fogalmazom meg négy épülő házam és egy pályázati terv kapcsán. A tervek részletes leírását tudatosan mellőzöm, inkább azt szeretném megmutatni, hogy azok milyen motivációk hatására születtek. Van egy különleges, mindent átszövő „fonala" is életemnek, valamennyi közül a leghosszabb, legszínesebb, legállandóbb, ami az egyetemhez köt. Egyre inkább úgy tűnik, ebben sűrűsödik minden építészeti ismeretem, és ez tartja ébren bennem az érdeklődést, ami lehet, hogy a praxis során amúgy elhalványulna. Képzeletbeli naplóm lapozgatva érzem hogy bejegyzéseim a tárgyhoz néha ugyan alig érthető módon kapcsolódnak, mégis elválaszthatatlanok attól.

 

Tudásközpont, Pécs - vázlat
1/23
Tudásközpont, Pécs - vázlat

 

Tudásközpont, Pécs - vázlat
2/23
Tudásközpont, Pécs - vázlat

Tudásközpont, Pécs - vázlat
3/23
Tudásközpont, Pécs - vázlat

 


Számomra az emberi létezés mindig közösséghez kötődik, a család, a barátságok, munkakapcsolatok a biztonság érzését ébresztik bennem. A személyre, mint egy közösség tagjára tekintek, aki felismeréseiben nem csak az önérvényesülés lehetőségét látja, hanem környezete és mások iránti kötelezettségeit, felelősségét is, aki az önmagára való figyelés mellett másokra is tekintettel van. Ez a kettősség az építészetben is megfigyelhető. A jó ház szükségképpen tartalmazza és felmutatja az alkotói jegyeket, de beilleszkedik egy szélesebb kulturális környezetbe is, melyben az egyéni és a kollektív tudás határa feloldódik, az „én" és a „mi" jelentése viszonylagossá válik. Ebből nem következik e fogalmak tartalmának elveszítése, csupán egymáshoz való viszonyuk finomodik. A személyes gondolat - tervbe való beépülésének pillanatától - egy kollektív stratégia részeként működik, elveszíti egyediségét és a mű egészét szolgálja. Kétségtelen, hogy az egységességben léteznek beazonosítható eredetű domináns elemek, de azok már nem csupán szerzőjük jeleiként értelmezhetők. Azt hiszem, építészeti mű csak az egyéni gondolatra visszaható, egymás megértéséhez vezető párbeszédben születhet.

 

Tudásközpont,  Pécs - pinceszint alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky  Tamás, Tatár Balázs
4/23
Tudásközpont, Pécs - pinceszint alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs

Tudásközpont, Pécs - mélyföldszint alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
5/23
Tudásközpont, Pécs - mélyföldszint alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs

Tudásközpont, Pécs - földszinti alaprajz. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
6/23
Tudásközpont, Pécs - földszinti alaprajz. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs

 

A legtermészetesebb alkotó tevékenység számomra a tervezés, ezért korábban nem éreztem késztetést arra, hogy gondolataimat írásban fogalmazzam meg. Az elmúlt évek során viszont egyre gyakrabban kényszerültem opponenciák, kiállítási szövegek megírására és jó ideje pályázati terveimhez írott műleírásaim is összetettebbek. Mindez ráébresztett arra, hogy tágabb értelemben a szöveg is ház, az írásműnek, mint bármely más műalkotásnak, saját belső gondolati-szerkezeti logikája és formája kell legyen. A forma önmagában is jelentéssel bír, az írás kapcsán nekem épp ez jelenti a legnagyobb nehézséget. A térben való jelenlét komplexitását nehezen transzponálom a zene, a beszéd, az írás lineáris világába, pedig ennek az irányított egyirányú mozgásnak is megvan a maga szépsége: érzem ütemét, sebességét, ritmusát, melyekkel hol szüneteket, hol hangsúlyokat jelölhetek ki a folyamatban. Alkotóként kötelességemnek tartom, hogy a mű eltérő mélységekben való megértését és befogadását segítsem. Nem magyarázni szeretném döntéseimet, mindössze a szemlélőt finoman, diszkréten vezetni, utat engedve a szabad mozgásnak és az egyéni érzékenységnek. Építészeti megnyilvánulásaimban ezt könnyebben teszem, mint az írott szövegben.


A világot mindenki a maga módján látja, és én azt hiszem, a különbözőség nem szakmai, sokkal inkább személyes okokból ered. Engem foglalkoztatnak ezek a személyes okok, melyeknek legmélyebb rétegeit a képzettség és az ezzel összefüggő társadalmi státusz gyakran elfedi. Hogy valaki költő vagy tudós, építész, esetleg földműves, a lényeget illetően közömbös, a kommunikációban azonban nagy jelentősége van a „műfaji" sajátosságoknak. A beszéd rugalmas, a folyamatosan érkező visszajelzések akár „menet közben" is módot adnak alakítására. „A szó elszáll, az írás megmarad" szokták mondani. A matériához kötött információk, mint az írás, a képzőművészet, különösképpen az építészet nagyobb állandósággal bír. A művek egy idő után önálló életet élnek – szerzőjük nem állhat mindig ott, és nem korrigálhatja jelentésüket. Miközben tanárként az építészetről beszélek, írok is, gondolataimat legpontosabban mégis házaim közvetítik, minden kimondott vagy leírt szónál pontosabban magukon hordozva és hosszú időn át folyamatosan közvetítve nézeteimet. Műveimet éppúgy, mint az alább leírtakat nem tartom általános érvényű, megfellebbezhetetlen igazságnak, csak személyes véleménynek, melyet az adott konstelláció határoz meg. Ahol éppen állok, az egy lehetséges nézőpontja a világnak.

 

Tudásközpont, Pécs - 1. emelet alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
7/23
Tudásközpont, Pécs - 1. emelet alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs

Tudásközpont, Pécs - 2. emelet alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
8/23
Tudásközpont, Pécs - 2. emelet alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs

Tudásközpont, Pécs - 3. emelet alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
9/23
Tudásközpont, Pécs - 3. emelet alaprajza. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs

 

Házat tervezni, építészetről beszélni, vagy arról írni csak személyes alkotói tapasztalataimból kiindulva, egy kényes kommunikációs határhelyzetet keresve tudok, melyben a szakmaiság éppen úgy helyet kap, mint a közérthetőség. Utóbbi nélkül haszontalan minden próbálkozás, ami az épített környezet jelentőségét – mely messze túlmutat az elit magazinok által propagált sztárépítészet keretein – megértetni igyekszik azokkal, akikért az van. Különösen fontos a tiszta beszéd akkor, amikor az építészet elveszíteni látszik társadalmi kapcsolatát. Nem téveszthetem szem elől, hogy az építészet hosszú távú megegyezésen alapuló közügy, melynek jövőjét a pillanat hitelessége alapozhatja meg. Ez arra készet, hogy az építészetről mindig nyíltan, őszintén és közérthetően beszéljek. Elgondolkodtatnak Peter Brook a színház megértéséről, elfogadottságáról és jövőjéről írott mondatai: „Ma a színház iránt alig van igény, alkotóiban alig bíznak. Tehát nem feltételezhetjük, hogy áhítatos, csupa-figyelem közönség gyűlik egybe a tiszteletünkre. A mi feladatunk, hogy figyelmét megragadjuk, hogy kényszerítsük: higgyen bennünk. Ehhez be kell bizonyítanunk, hogy nem lesz semmi trükk, semmi hókuszpókusz. Ki kell nyitnunk üres kezünket és meg kell mutatnunk, hogy valóban semmit sem dugtunk el a ruhaujjunkban. Csak így vághatunk neki." 1

 

Tudásközpont, Pécs - a-a metszet. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
10/23
Tudásközpont, Pécs - a-a metszet. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs

Tudásközpont, Pécs - helyszínrajz. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
11/23
Tudásközpont, Pécs - helyszínrajz. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs

Tudásközpont, Pécs - c-c metszet. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
12/23
Tudásközpont, Pécs - c-c metszet. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs

 

 


▲ tudás ▲ tanulás ▲ idő ▲ szakrális ▲ közösség

▲ Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont – Kaptár


a könyv ▲


A könyv attribútum, mely szerzőjét, őrzőjét, olvasóját nevének kimondása nélkül teszi felismerhetővé és beazonosíthatóvá az emberi kultúra kiterjedt világában. Nem valamiféle felsőbbrendűség jelvénye, inkább csak egyféle módja a történelmi idők során szerzett közös tapasztalat és az azokon alapuló következtetések sűrítésének, hagyományozásának. Ahogy a búzaszem múltként magában hordozza a nap melegét, a föld sóját, jövőként az élet reménységét. A könyv tárgy is, amely önmagában céltalan: értelmét betűinek, rajzainak olvasása jelenti. Mint az építészeti tér, amely személyes jelenlétünk hiányában puszta üresség.2 Pár évvel ezelőtt így fogalmaztam egy könyvkiállítás kapcsán nekem feltett kérdésre. Ma ezt kicsit pontosítanám: a könyv a tudós ember attribútuma, elválaszthatatlan „tartozéka". A jelző használatát az új információs technológiák elterjedése miatt érzem indokoltnak. Régebben az írás-olvasás kevesek kiváltsága volt. A középkorban a könyveket jobbára szerzetesek írták-másolták kézzel, az előállítás nehézkes technikája, költségessége miatt igen korlátozott számban. Ezekből az egyedi alkotásokból a nagyobb kolostorkönyvtárakban is csak néhány tucatnyi gyűlt össze, például a Pannonhalmi Apátság 1093-ban 72 kódexet mondhatott magáénak, de még a 15. század egyik legjelentősebb európai könyvtára, Mátyás Corvináinak gyűjteménye is alig néhány ezer kódexből állt csupán. A könyvnyomtatás feltalálását követően gyökeresen megváltozott a könyv ismeretközlésben betöltött szerepe, kezdetét vette az információ áramlásának új korszaka. A mai új információs technológiák ismeretében sokan megkérdőjelezik a könyv létjogosultságát, én azonban úgy érzem, az információszerzésnek továbbra is valamennyi lehetőségére szükség van. Az új technikák nem kiváltják, hanem kiegészítik a régieket. Ahogy a kultúra történetében a beszéd korszakát követte a képiség, majd az olvasás időszaka, úgy jelenik meg napjainkban a forradalmian új elektronikus média. A beszéd, a kép, a nyomtatott könyv ebben a viszonyrendszerben nem sorvad el, ellenkezőleg: még különlegesebbé válik, az internet mellett (ami talán a legbővebb, de korántsem a legtisztább forrás) a már valamiféleképpen rendszerezett ismeretek megértésének esélyét, a személyes jelenlét és  elmélyültség lehetőségét kínálja. Az olvasás sok tekintetben gazdagabb, az érzékszervek majd' összességét igénybevevő művelet. Látom a betűket, érintem a papírt, érzem illatát, hallom a végigpörgetett lapok suhogását. Az olvasottakat belső képpé formálom, ami próbára teszi, edzésben tartja képzelőerőm. A Kaptár számomra azért kiemelkedően fontos, mert tervezése során olyan gondolattöredékek rendeződtek bennem eggyé, amelyek már évtizedek óta foglalkoztattak.

 

Tudásközpont, Pécs - főhomlokzat. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
13/23
Tudásközpont, Pécs - főhomlokzat. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs

 

 


a könyvtár ►


A technológiai újítások következtében ma a tudományos kutatások eredményei pillanatok alatt megjelennek és széles körben elérhetővé válnak a kommunikációs felületeken, ezért a régi és új viszonya különösen izgalmas kérdés. Úgy tűnhet, a tegnap tudása már elavult, a Gutenberg-galaxisnak, a könyv-alapú társadalomnak sokak szerint leáldozott. De akkor mi célt szolgál ma egy könyvtár? A könyvtár befogadó, rendező, rendszerező szerepe mellett felértékelődtek korábban mellékesnek tűnő tulajdonságai, találkozási pont, közösségi hely, városi közéleti színtér lett. Furcsa ellentmondás persze, hogy ehhez a könyvtárnak egyszerre kell nyitottnak és zártnak, felszabadultnak és szigorúan ellenőrzöttnek lennie, ami alapvetően formálja és értelmezi az építészeti szempontokat.

 

Tudásközpont, Pécs - főhomlokzat. Vezető tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás
14/23
Tudásközpont, Pécs - főhomlokzat. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás

 

 


Első középületemet, egy könyvtárat egyetemi feladatként terveztem. Azóta ezzel a témával hallgatói tervek konzulenseként sokszor találkoztam, a nyíregyházi hittudományi főiskola tervezésekor pedig a gyakorlatban is szembesültem a könyvtártervezés néhány sajátosságával. Tudatosult bennem, hogy az ismeretek megszerzésének, megőrzésének, továbbadásának kérdései milyen mélyen érintik a kultúra egész történetét, és hogy e folyamat hatékonyságának kiemelten fontos kritériuma az információ tudássá alakítása. Lassan felerősödtek bennem a tudás egyén és társadalom életében betöltött szerepéről, az állandóság és változás kettősségéről régóta formálódó gondolataim. A könyvtár az állandó tudás helye, azé a tudásé, amit évszázadok, sőt évezredek óta olyan értéknek gondol az ember, amelyet átörökíteni, újra és újra elsajátítani az egyén és a társadalom szempontjából is alapvető. Az állandóság iránti természetes és erős vonzalom mellett létezik az up-to-date tudás, tehát az egyre gyorsabb ütemben változó információ és ahhoz kapcsolódó korszerű tudás iránti érdeklődés is. E két kategória egyidejű jelenléte a változtatásra irányuló törekvés hajtóereje.


Használói szemmel nézve hasonlóan összetett a probléma. Hagyományos értelemben a könyvtár az elmélyülés, a koncentráció, az egyéni, fókuszált tanulás, művelődés helye. Személyes emlékeimben is erősen él híres történelmi könyvtárak – Pannonhalma, Sárospatak, Zirc, vagy akár a híres pécsi Klimó-gyűjtemény – szakrális csendje. Mindemellett a kultúra fogalmának szélesítése, az elitizmussal szembeni tágabb értelmezése a mai közegben számomra mégis alapvető. Ez nem új felismerés, régóta arra törekszem, hogy középületeim a megbízókkal és a használókkal pozitív kapcsolatba kerüljenek. A házon belüli és az azon kívüli közösségek egymáshoz való viszonya az építészet nyelvén a térkapcsolatok gondos kimunkálásával befolyásolható. A találkozási pontok, átjárások azonban nem csak épület és környezete vonatkozásában érdekesek számomra, hanem általában építészet és város, vagy a könyvtár kapcsán a tudás és annak társadalomba való beilleszkedése tekintetében is. Nem szimbolikus értelemben hangsúlyozom ezt, hanem nagyon is konkrét valóságként élem meg, érdekel, hogy az új könyvtár vajon milyen embereket szólít meg, hív be.

 

Tudásközpont, Pécs. Vezető tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás
15/23
Tudásközpont, Pécs. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás

Tudásközpont, Pécs. Vezető tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás
16/23
Tudásközpont, Pécs. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás

 

 

Pécs, a gazdag történelmű multikulturális város 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa, melynek életét, rendezvényeit egy éven át megkülönböztetett figyelem kíséri. Az alkalomhoz kapcsolódva több házat, például új könyvtárat építenek, miáltal megjelenik és markánsan a kultúra részeként mutatkozik a kortárs építészet. A könyvtár helyszínéül egy a történelmi városrésztől távoli, elhanyagolt, beépítetlen területet jelöltek ki, ezzel egyszerre vágták el a közvetlen illeszkedés kényszerét és lehetőségét. Kezdetben elkeserített, majd városszerkezeti, kötődési lehetőséget kereső vázlatok százainak elkészítésére sarkallt ez az állapot. Kialakult és élt bennem egy idea a könyvtárról és egy ezzel összhangban nem lévő érzéshalmaz a városrészről, de nem találtam a városhoz vezető kapcsolódási pontokat sem szellemi, sem fizikai értelemben. A városról általánosságban azt gondolom, hogy komplex társadalmi jelenség, egy adott népesség anyagi-szellemi világának térben és időben  folyamatosan változó élettere. A változás ad esélyt talán arra is, hogy az új könyvtár tervezésekor megtaláljam a környezet irányába teendő helyes gesztusokat. De milyen az a világ, amelybe tervezek? A történelem egyes korszakaiban a város a helyi közösségek kultúráját közvetítette, ezt mutatja Pécs is. Ezzel szemben ma a sajátosságok háttérbe szorulnak, helyükbe egyre arctalanabb, tünékenyebb, ideiglenesebb, ugyanakkor a média révén egyre hangosabb és tolakodóbb értékek kerülnek. Ma a kultúra, „cikk", az építészet áru, az új szokások magát a fogyasztást ünneplik. Félő, hogy a várost felemészti, a benne élő embert magával sodorja a mérhetetlenül sok „kulturális" hulladék, hogy elvész az ünnep, egybeolvad az ünnepnek látszó hétköznapokkal és az öröm helyébe a múló élvezet kerül.  A pécsi valóság sem jobb ennél. Ebben a helyzetben egy épületnek, különösen egy közkönyvtárnak az is feladata, hogy kiemeljen a valóságból, és valódi értékekre mutasson.

 

Tudásközpont, Pécs - Kaptár, Zsolnay kerámia: Nagy Márta. Vezető tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás
17/23
Tudásközpont, Pécs - Kaptár, Zsolnay kerámia: Nagy Márta. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás

Tudásközpont, Pécs - Kaptár, Zsolnay kerámia: Nagy Márta. Vezető  tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó:  Bujnovszky Tamás
18/23
Tudásközpont, Pécs - Kaptár, Zsolnay kerámia: Nagy Márta. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás

 

A tervezés során a sokféle értelemben megjelenő kettősségek dinamikus szintézisére törekedtem. A házban az eszmei centrumot egy „kaptár" jelenti, amely az állandóságot képviseli. Ez nem a racionalitás, hanem az absztrakt gondolkodás helye. Nem puszta funkció hívta életre, nem a logika, hanem a könyvtárról és a tudásról való elvont gondolkodás eredménye: a tudás szabadságának és fordítva a szabadság tudásának a metaforája. Az épület belső magjában lévő kaptár olyan biztos pont, ahol a szárnyaló képzelet szabad. A meditáció, a befelé tekintés, a csönd, a szépség, az ideák tere, a katarzisé, amely a lényeget jelentő ideák közelébe repít, és ahol a koncentráció révén a képzelet a megszerzett tudásra alapozva, azt megtermékenyítve új alkotásokhoz vezethet. Ez a tér első pillantásra rejtve marad. Intimitása abból fakad, hogy vállalja, de nem tűzi zászlajára a formálódó gondolatok sebezhetőségét. Inkább védelmet nyújt számukra. Látok szépséget abban, hogy a Tudásközpont elképzelésre egy olyan épülettel válaszolok, amelynek központjába nem a konkrét, állandóan változó tudás kerül, hanem a gondolkodás lehetősége, tehát egy olyan üres tér, amely a benne lévő ember gondolataival telítődhet.

 

Tudásközpont, Pécs. Vezető  tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó:  Bujnovszky Tamás
19/23
Tudásközpont, Pécs. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás

Tudásközpont, Pécs. Vezető  tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó:  Bujnovszky Tamás
20/23
Tudásközpont, Pécs. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás

Tudásközpont, Pécs. Vezető  tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó:  Bujnovszky Tamás
21/23
Tudásközpont, Pécs. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás

 


A földszinti fogadótér és fórum horizontálisan nyitott, lelkületében és funkcionális kapcsolataiban együtt él a város őt körülvevő közterületeivel. A felsőbb szintek a bennük folyó tevékenységnek megfelelően inkább befelé fordulók, a külvilággal a városkép és a táj látványán keresztül tartanak kapcsolatot, ez a kötődés tehát csak a vizualitás szintjén valósul meg. A két téri karaktert az egész belsőt átfogó, hétköznapi értelemben funkció nélküli „kaptár" köti össze, melynek függőleges tengelye a terv már említett, eszmei centruma. Formáját tekintve ez a belső, absztrakt tér analóg, archaikus, organikus. A „kaptárt" körülölelő terek racionális szerkesztés eredményeként jöttek létre, flexibilitásukkal a változás, változtatás lehetőségeit hordozzák. A kétféle térképzés a tudás megszerzésének és használásának különböző minőségeit is megfogalmazza. Hisz a tudás a gondolkodást elindító elképzelésből – képzelet – indul ki, majd a megszerzett információból, annak megértéséből, elfogadásából és rendszerezéséből felépített tudásig épül, hogy aztán az arra kiválasztottak esetében a képzelet erejével továbbléphessen új tudományok és művészi alkotások felé. A Kaptár épülete ezért egyszerre kíván lenni a biztos, megszerzett tudás és a teremtő képzelet háza. Azé a teremtő képzeleté, melyről Pilinszky így ír: "Művészi teremtés a szó szoros értelmében nincsen. De az engedelmes képzelet érintkezésbe léphet azzal az abszolút szabadsággal, szeretettel, jelenléttel és otthonossággal, amivel Isten a világot választotta. (…) az, amit mi ’teremtő képzeletnek’ nevezünk, nem egyéb, mint a képzelet odaadása: passzív teremtés. (Mellette a fantázia a képzelet bocsánatos bűne, örök gyermekbetegsége. (…). Amikor a lélek elfárad, s vele együtt a képzelet, (...). a világ súlyának mindig teremtő vállalásával szemben fölülkerekedik a világiasság, a testiség, egyszóval az anyagiasság szelleme, inkarnációnknak a nihillel tehermentesített, s a felületig-pillanatig biztosított – és súlyosbított – hiú uralma."3 


A homlokzatokon meghatározó a mai technológiát képviselő légies, fehér kerámia-bevonatos üveg. A kaptár belső felületén az építészeti koncepcióval összhangban lévő, de önálló műalkotásként kezelt Zsolnay kerámia burkolat készül, a világhírű eozinmáz felhasználásával, utalva a hely történeti sajátosságaira. A kettős anyaghasználatnak jelentése van. Egy ilyen tudásközpont minden eszközzel, így az építészet nyelvén is kommunikál tágabb-szűkebb környezetével; egyszerre kapcsolódik a globális és a helyi építészeti kultúrához. Ez a kettősség egy kulturális főváros kapcsán alapvető, hiszen a mi kultúránkat kívánjuk megmutatni a világból ideérkezők számára. Ha a ház csak az általunk beszélt helyi nyelvet használja, az idegenek nem értik, ha csupán a nemzetközi építészeti nyelven szólal meg, sajátosságaink elvesznek. Fontos ezért, hogy az építészeti műnek többféle olvasata legyen: egyszerre legyen helyi és nemzetközi, hagyományra utaló és divatos, történelmi kötődésű és mai, de mindenekelőtt önazonos.

 

Tudásközpont, Pécs. Vezető  tervező:  Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó:  Bujnovszky Tamás
22/23
Tudásközpont, Pécs. Vezető tervező: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs - fotó: Bujnovszky Tamás

 

 

Ami épül, remélem több lesz egyszerű könyvtárnál: külső és belső kulturális-közösségi tereivel egy új találkozási pont a városban. Fórum tehát, olyan értelemben, mint az a Pécsett fragmentumaiban még ma is meglévő antik római kultúrában volt, s amelynek nyitottsága, demokratikus jellege és szabadsága lehetővé tette, sőt inspirálta az információk áramlását, az emberi kapcsolatok bővülését. A találkozások más dimenzióban is értelmezhetők: a felhalmozott, tárolt és rendszerezett ismeretekkel való érintkezés szintjén. A tudásközpont funkcióinak kettőssége határozta meg a térbeli elrendezést, a térrészek egymáshoz való viszonyát. Az épület logikai rendszerében a kintről befelé való haladás során az elmélyülés útját járhatjuk be, az origó, a már említett „kaptár", amely mint tér egybe fogja a különböző tudásszinteket. Lentről felfelé haladva a hétköznapi eszmecsere és interakció helyszínei felől emelkedünk magasabb régiókba: egészen az új távlatokat nyitó, legfelsőbb szintig. Az itt elhelyezett gyermekkönyvtár a tiszta lap, az ösztönös tudás, az előítéletek nélküli érdeklődés és a jövő metaforája, míg a zenetár az absztrakt tudásé, ami egyenesen a lélekhez szól.

Balázs Mihály 

 

1Peter Brook: Az üres tér,  1968

2  Megjelent: Kakukkfiók – gondolat-jel-könyv. Plusminus-vizuális intelligencia fórum – szerk. Somogyi Krisztina 2005

3 Pilinszky János: A "teremtő képzelet" sorsa korunkban

 


Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont

vezető tervezők: Balázs Mihály, Tarnóczky Tamás, Tatár Balázs
Kaptár burkolat: Nagy Márta keramikusművész
építész munkatársak: Török Dávid, Falvai Balázs, Báger András

szakági tervezők:
belsőépítészet: Frank György, Fábián Péter
kertépítészet: Kovács Árpád, Lukács Katalin, Tihanyi Dominika
épületvillamosság: Nyári Ilona, Krén József, Osztrovszki Emese, Farkas Anikó
épületgépészet: Mangel Zoárd, Kovács Zsolt, Kerék Attila
tartószerkezet: Volkai János, Ambrus Roland Dr. Medek Ákos, Komáromi Gergely, Szarka Gergely
talajmechanika: Petik Árpád, Gyöngyösi Tamás
tűzvédelem: Horváth IstvánKonyhatechnológia: Straub Ágnes
zajvédelem: Csott Róbert
környezetvédelem: Weiner László, Weiner Péter, Steiner Ferenc
közlekedés: Szegő János, Randrianasolo Daniella
akadálymentesítés: Pandula András
könyvtártechnológia: Ramháb Mária, Mader Béla
épületszigetelés: Horváthné Pintér Judit
üvegszerkezetek: Dr. Becker Gábor
nyílászáró konzulens: Dömötör Álmos

kivitelező: GROPIUS Zrt., Csáktornyai Gyula elnök vezérigazgató, Müller Csaba létesítményfelelős

alaterület nettó: 13180 m2
építési költség (kerttel együtt): netto 3,8 mrd Ft


KRONOLÓGIA

Tervpályázat: 2007. március 30.
Engedélyezési terv: 2008. május 21.
Tenderterv: 2008. július 15.
Névadás: 2008. szeptember 8.
Alapkőletétel: 2009. szeptember 16.
Átadás: 2010. szeptember

Vélemények (15)
Pákozdi Imre
2011.08.17.
08:09

Nagyon szép.

Lazzlo
2011.08.16.
11:25

Néhány kérdés: Megtudhatnánk valamit az épület fenntarthatósági indikátorairól, például mekkora a ház rezsije, CO2 kibocsátása? Mennyi az üvegszerkezet U-értéke? A mintegy ötezer négyzetméteres üveghomlokzat mekkora hőveszteséget termel télen, ez mekkora fűtésigénnyel van kompenzálva? Nyáron jelent-e felesleges hőterhelést ekkora üveghomlokzat, van-e aktív hűtés? Miért kell nappal is égni a lámpáknak?

M_András
2011.08.17.
06:41

@Lazzlo: Sajnos ez az épület, és szemmel láthatóan a szomszédos Kölcsey központ is nem foglalkoztak konceptuális szinten ezekkel a kérdésekkel, így fordulhat elő, hogy mindkét épületben szükség van nappali világításra, így hiába való ezt számon kérni rajta. Kiváncsi vagyok, hogy 2019-re, hogy változik meg az építészek mentalitása, tervezéshez való hozzáállása, ugyanis akkortól kell közel 0 energiafelhasználásúvá válniuk az új középületeknek (2021től pedig mindennek). Ez a témakör amúgy szerintem túlmutat egy csupán mérnöki jellegű munkarészen, és az "építészet" szerves részét kéne képezze. Amúgy nekem tetszik az épület, kívülről egész biztosan, bár a nyomott belmagasságok belülről mindenképp rontanak a képen.

iwel
2011.08.17.
08:45

@Lazzlo: A CO2 kibocsátás miért fontos ?

M_András
2011.08.17.
09:26

@iwel: Az épületek CO2 kibocsátása jelenti az éves CO2 kibocsátás nagyjából harmadát, így ennek csökkentése elengedhetetlen, ha fenntartható épületről akarunk beszélni (ráadásul ezis két részből áll, az egyik a fűtés kapcsán kibocsátott CO2, a másik az épületben felhasznált anyagok előállításánál kibocsátott CO2). Ezt a gyakorlatban a természetes anyagok minél nagyobb fokú használatával, előnyös térszervezéssel (világítás, hőnyereség, árnyékolás), illetve az épületben történő aktív energiatermeléssel lehet csökkenteni (napelemek, napkollektorok, stb.). http://kp.hu/a-magyar-kornyezettudatos-epites-egyesuletenek-felhivasa-a-klimabarat-es-kornyezettudatos-epitesrol

iwel
2011.08.17.
10:48

@M_András: Bocsánat, de ez nevetséges. Mármint értem, hogy ez a szabály, a linkre gondolok... A földön pl. a vulkanikus tevékenység annyi CO2-t juttat a levegőbe évente amennyit az ember minden tevékenységével együtt 100000 év alatt sem fog. Másrészt _minden_ élő szervezet bocsát ki szén-dioxidot beleértve az összes élőlényt a földön, korhadó levelek, fák állatok stb. Ez általános iskolás földrajz könyvben van benne. De a klímatáblázatok alapján (pl 40es években történt hirtelen lehűlés vagy az iparosodás ellenére meredek csökkenő évi középhőmérsékletek) már a gyerekek is rájöhetnek hogy ez egy szimpla biznisz ami hazugságokon és meghamisított adatokon alapul, nincs ma már magára adó tudós aki alátámasztaná a CO2 kibocsátás és a hőmérsékletváltozás közötti összefüggéseket. Most így hirtelen ezt találtam a témában: http://hvg.hu/Tudomany/20070309_legenda_globalis_felmelegedes

tibi-x
2011.08.17.
12:36

@iwel: Ehhez két dolgot szeretnék hozzá fűzni, első akár ezt a filmet is támogathatták olyanok akiknek az érdeke a nagyobb energiafogyasztás (márpedig ilyen biztos több van, mint aki azt akarja, hogy spóroljunk), második, ha feltételezzük is hogy nincs globális felmelegedés, akkor hagyjunk fel az energiatakarékossággal, használjuk fel a véges energiaforrásokat, szennyezzük a levegőt? Mert egy véges bolygón élünk, de egyre többen vagyunk egyre több energiára van szükségünk, ehhez pedig csökkenteni kell az energiafelhasználást...vagy építhetünk újabb atomerőműveket is...de van egy bölcs gondolat: a legolcsóbb energia az amit nem használunk fel.

M_András
2011.08.17.
12:52

@iwel: Valóban a globális felmelegedés az embertől nagyjából független folyamat, azonban az EU irányelvei ezek, így ezt mindenképp csökkenteni kell. Ha nem is a CO2 kibocsátás mérséklése miatt, de a különböző anyagok előállításához felhasznált energia csökkentése, előállításukkor keletkező hulladékok, esetleg más környezetre káros anyagok kibocsátásának mérséklése miatt is.

artha
2011.08.18.
07:03

@M_András: itt a dokfilm a szén-dioxidról: http://www.youtube.com/watch?v=qyKJiMptXkU

Lazzlo
2011.08.19.
11:55

@iwel: Ideje észheztérni: http://www.magyarvagyok.com/videok/29-Oktato/75218-Ideje-Eszreterni-Klimavaltozas-Part-1.html

sanyiahegyről
2011.08.26.
04:19

@M_András: A Kölcsey központ hol van?

sanyiahegyről
2011.08.26.
04:31

@Lazzlo: Szerencsére még az egyetem alatt sikerült annyi épületszerkezeti/energetikai tudást összeszedni - pedig jópár éve volt már az is - amivel képes vagyok, a mázat lehántva kiszámolni az összes passzív, és aktívház VALÓDI fenntarthatóságát. Nem egy nagy kihívás valójában, szinte egyszerű fejszámolással megoldható. A többieknek tolhatod a rizsát, de egyre több olyan építész van, aki PONTOSAN tudja, hogy mik a valódi számok egy-egy ilyen passzívház mögött, és semmilyen fiktív dicsfény nem szédíti meg őket. Még akkor sem, ha ilyeneket írsz alá, hogy magyar, ébresztő, védjük, győznifogunk, szegénypingvinek.

bm.bm
2011.08.27.
07:03

@Lazzlo: A pécsi tudásközpont egy – mindenféle értelemben – rendkívül összetett épület. Az építészeti döntések során tudatosan, kiemelten ügyeltünk a fenntarthatóságra, de ezt a fogalmat a mai gyakorlatnál tágabban értelmeztük. Szerettünk volna olyan házat tervezni, ami vonzó fizikai tulajdonságain túl időtálló szellemi értékeket is felmutat, ami fenntartandó értéket képvisel. A feltett, önmagukban fontos kérdések megválaszolása még nem elegendő a megalapozott véleményalkotáshoz, már csak azért sem, mert az indító kérdés (melyből a többi következik) alapja egy számszerű tévedés. Az ötezer négyzetméteres üveg felületből ugyanis valójában csupán 1400 m2 térelhatároló szerkezet, a többi burkolat. A ház jellemzően monolit vasbeton falas (vb. fal, szálas hőszigetelés, kiszellőző réteg, kerámiabevonatos üveg burkolat) számított U érték 0,19 W/mK. Az üvegre ráégetett fehér kerámia bevonat részben árnyékoló, részben tükröződést csökkentő, részben építészeti jelentést hordozó felület. Megjelenés szempontjából háromféle üveget alkalmaztunk. Alapeset az átlátszó hőszigetelő üveg a nyílások előtt. A tömör fal előtti edzett üvegen (amely árnyékolásként részben az ablakok elé is befut) 75 % fedettségű kerámiabevonat készült. A városra és a Mecsekre kitekintést, a kaptár körüli szabadpolcos olvasótérbe kintről betekintést (tehát kint és bent közötti vizuális kapcsolatot) engedő nagy strukturált üveg függönyfal 25 %-os kerámia fedettségű. Az épület kompakt tömegalakításának következtében a transzmissziós hőveszteség nagyon kicsi, csúcsüzemben kisebb, mint a belső hőterhelés. Az épület üzemeltetésében a légtechnika viszi el a költségek legnagyobb részét, de ez tudja biztosítani a belső terek friss-levegő igényének megfelelő hővisszanyerését is a téli időben, valamint a megfelelő szabad hűtést abban az időszakban amikor a külső hőmérséklet alacsonyabb az elvárt belső hőmérsékletnél, de már hűteni kell, ezzel tehermentesítve a mesterséges hűtést. Ezen felül a tervezett hűtő rendszerben külön hűtőkör biztosítja a felületi hűtést és külön a légkezelők hűtőrendszerét, mivel mindkettő más hőmérsékletű hűtővizet igényel. Ezzel biztosítani tudjuk, hogy a felületi hűtőkhöz a szokásos COP értéknél jobb eredményt kapjunk, mivel a folyadékhűtő eleve a 15-16°C-os hűtővizet állít elő a felületi hűtőrendszer részére. Mindkét hűtő rendszer üzemeltethető megfelelően alacsony külső hőmérsékletnél szabad hűtéssel, azaz a belső területek részére télen biztosított a szabad hűtés. A légkezelők a legkorszerűbb magas hatásfokú forgódobos hővisszanyeréssel vannak ellátva, frekvencia váltós ventilátorokkal. Az egész gépészeti rendszert központi épületfelügyeleti rendszer vezérli, mely lehetővé teszi az egyes rendszerek optimális üzemeltetését, valamint a későbbi energetikai vizsgálatok alapjául szolgáló adatbázist tud rögzíteni. Energetikai számítás természetesen készült az épületre, de azt tudni kell, hogy az energetikai számítás az épületek összehasonlítására került kidolgozásra és a tényleges fogyasztásra csak közelítő válaszokat tud adni, főleg egy olyan épületnél ahol az energia fogyasztást jelentősen befolyásolja az épület kihasználtsága. Az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a Tudásközpont rendkívül nagy kihasználtsággal működő, népszerű hellyé vált. http://www.bama.hu/baranya/kozelet/trendi-hellye-valt-mara-a-tudaskozpont-390842 És hogy miért ég a villany nappal is? A sok, gyakran egymásnak ellentmondó szempont optimalizálása vezetett ehhez az eredményhez. Kiszámoltuk, hogy az épület egyes (belső) részeinek állandó mesterséges világítása kevesebb energiát igényel, mint egy természetes fénnyel jobban megvilágítható, de szükségszerűen bontottabb tömegű, tagoltabb homlokzatú épülettömeg hűtésének, fűtésének, összességében építési és üzemeltetési költségének többletigénye. A megoldás kulcsa tehát az arányosságban keresendő. Az egyes részletkérdések nagyon fontosak, de soha nem írhatják felül egy jó vagy rossz építészeti döntés következményeit. Másképpen fogalmazva: a legfontosabb kérdések a tervezési program megalkotásakor és az építészeti döntések meghozatalának pillanatában dőlnek el.

M_András
2011.08.27.
14:17

@bm.bm: "a legfontosabb kérdések a tervezési program megalkotásakor és az építészeti döntések meghozatalának pillanatában dőlnek el." Ez így is van, ha ilyenkor nem foglalkozunk valamivel, az később csak kompromisszumok árán kerülhet az épületbe, így nyílvánvalóan viseli a kompakt tömeg következményeit (nappali világítás, kevesebb téli hőnyereség, de kissebb hőveszteség). Amúgy az épület nekem még mindig tetszik:), csak a (gyalogos) bejárati tér alacsony belmagassága, és egykét szerkezetekből, kivitelezésből adódó részlet bántja a szemem.

iwel
2011.08.14.
10:24

ez baromi jó lett ! [csak az az ocsmány shell benzinkút ne lenne ott]

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk