Barokk iskolához tornaterem - bővítés Budajenőn
Az iskolaként használt barokk apátsági kúriához épített tornaterem nem kíván a műemlék épületegyüttesbe sem modern, sem historizáló „kosztümben" belépni. Csatlakozik, támogat de határozottan elkülönül.építész: Kuli László és Ferenc Attila (Vándorépítész Kft.)
A török kiűzése után Telki és Budajenő majdnem teljesen lakatlan terület volt, először 1700-ban települtek ide emberek, mikor Faber skót bencés apát megkapta a telki apátságot. A skót bencések, miután megszerezték az apátságot, nem Telkit, hanem Budajenőt fejlesztették, illetve népesítették be 1703-tól kezdődően. A mai település egykori magva ezért nem a Kápolnahegyen, hanem lent a patakvölgyben, a mai Fő utca mentén kezdett kialakulni, az apátsági épületek körül. Ez az épület ad ma otthont az 1948 óta működő nyolcosztályos Általános Iskolának.
Az iskolához nem volt tornaterem, a testnevelés órákat az udvaron, vagy a díszteremben tartották meg. Az épületegyüttes déli oldalán, a lebontott utcai szárny helyén nyitott volt. Korábban itt elbontásra került egy évek óta üresen álló bolt és a mögötte lévő kocsma, ami az iskola közelsége miatt örökös feszültségforrás volt. Erre az üres részre terveztünk és építettünk tornatermet.
A most átadott épület valójában két épület: külön tömegben jelenik meg a tornaterem és az öltözőépület, őket egy összekötőszárny kapcsolja egybe. Az öltözők a skót-bencés rendház Fő utcai, földszintes, keleti szárnyának visszaidézéseként épített részbe kerültek, melyet még az ötvenes években bontottak le. Ez az épületrész tömegében és felhasznált anyagaiban visszaidézi az eredetit, és ezzel a rendház udvarának térélményét újra érzékelhetővé teszi. A tornaterem méreténél és elhelyezésénél fogva kiesik a történelmi rendház telkéből, más megfogalmazású és nem kíván a műemlék épületegyüttesbe sem modern, sem historizáló „kosztümben" belépni. Csatlakozik, támogat de határozottan elkülönül. Homlokzatára budakeszi homokkő és fertőszéplaki tégla került.
Tornaterem - iskolabővítés Budajenőn
építész: Kuli László és Ferenc Attila (Vándorépítész Kft.)
statikus: Kerek István és Pintér Tamás (Kerek és Pintér Kft.)
gépész tervező: Lantos András (Lanterv Kft.)
elektromos tervező: Kelemen Ferenc (Kelevill Kft.)
beruházó: Budajenő Község Önkormányzata
kivitelező: Progress B’90 Zrt. - Budapest
műszaki ellenőr: Hamberger György
épületfotók: Kotipas (Kovács Attila) és Kuli László