Épületek/Örökség

Befektetőket várnak a bevehetetlen erődbe

1/3

A komáromi Öregvár

Hirdetés
?>
A komáromi Öregvár
?>
A komáromi vár
?>
1/3

A komáromi Öregvár

Befektetőket várnak a bevehetetlen erődbe
Épületek/Örökség

Befektetőket várnak a bevehetetlen erődbe

2012.01.04. 10:52

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Komárom, Magyarország

A komáromi Öreg- és Újvár felújítására ugyan minden évben csurran-cseppen az állami- és önkormányzati költségvetésből, ám nagyobb léptékű megújulást a befektetők megjelenése hozhat. Kovács Olivér írása.

Kulturális, oktatási, idegenforgalmi befektetőket egyaránt várunk az észak-komáromi erődbe, vagyis az Öreg- és Újvárba, azonban a válság közepette meglehetősen szerény az érdeklődés" – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Gráfel Lajos, a komáromi városi hivatal műemlékvédelmi osztályának vezetője, a Pro Castello Comaromiensi Egyesület vezetője. Hozzátette: nem kizárt, hogy akár szálloda is nyíljon az évszázadokon át még a helybéliek elől is gondosan őrzött erődrendszerben, ám valódi tervekről csak konkrét befektetői szándék esetében lehet beszélni.

 

A komáromi Öregvár
1/3
A komáromi Öregvár

 

 

Befektetőktől függetlenül azonban lépésről lépésre folytatódik így is a kutatás – hiszen az erődrendszer még két évtizede is tiltott terület volt a civilek számára – és a helyreállítás: ebben az évben a szlovák állam és Komárom városa csaknem 100 ezer eurót fordít a helyszín rehabilitációjára.

Korábban az egykori lőporraktárat sikerült kiállítóhellyé és látogatóközponttá átalakítani, ennek a költsége meghaladta a 200 ezer eurót" - jelentette ki Gráfel Lajos. „Jelenleg az Öregvár Ferdinánd-kapuját restauráltatjuk ismét, ami szintén jelentős összeget emészt fel."

A komáromi Öregvárat 1546-tól kezdték kiépíteni a Duna és a Vág torkolatánál, a hegyes szögű földnyelven. Azonban nem ez volt az első vár, hiszen a 10-11. századtól kezdődően bizonyíthatóan itt állt Komárom vára, a kezdetekben még földsáncokkal védett erődítmény, amelyet a tatárjárás után erősítettek meg kőfalakkal (a még korábbi, római kori esetleges erődre nem találtak régészeti bizonyítékot).

 

A komáromi vár
2/3
A komáromi vár

 

 

A középkori komáromi vár Csák Máté és I. Károly küzdelmében kapott katonai szerepet a 14. század elején, amikor a felvidéki nagyúr egy hosszas ostromban védte a király csapataitól. Az 1317-es ostrom során súlyosan megsérült a vár, újjáépítésére az ezt követő években került sor. Az ország ismételt egyesítésével azonban Komárom korábbi harcászati szerepe csökkent (bár a folyók védelme továbbra is fontos feladata volt), így a 14-15. században a vár mindinkább palotaként funkcionált. Mátyás idejében is komoly építkezésekre került sor és a király – a fennmaradt források szerint – szívesen és gyakran időzött komáromi palotájában.

Mátyás emlékét azonban hiába keressük napjainkban a várban. A mohácsi csata, majd Buda eleste után Komárom végvárrá lett, s az új igényeknek megfelelően alakították át a várat is. Már ekkor, az 1546-1556 között folyó munkálatok során kiépítették a ma látható fülesbástyás rendszert, amely a korábbi kerek és négyszögletű tornyoknál, s az azokat összekötő egyenes várfalaknál hatékonyabb védelmet nyújtott a tűzfegyverek, elsősorban az ágyúk ellen. Az Öregvár ma is meglévő Ferdinánd-kapuján, annak építéseként az 1550-es dátum szerepel.

Az Öregvárnak, majd különösen a nyugati irányból új védelmi rendszernek szánt Újvárnak az 1663-1673 közötti felépítése szinte teljesen eltüntette a középkori Komárom városának valamennyi nyomát.

A cikk folytatása a műemlékem.hu magazinjában.

fotó és szöveg: Kovács Olivér

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk