Épületek/Középület

Békés Megyei Tudásház és Könyvtár

1/36

eredeti állapot

?>
eredeti állapot
?>
eredeti állapot
?>
eredeti állapot
?>
eredeti állapot
?>
eredeti állapot
?>
eredeti állapot
?>
eredeti állapot
?>
eredeti állapot
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
?>
felújítás után
1/36

eredeti állapot

Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
Épületek/Középület

Békés Megyei Tudásház és Könyvtár

2009.08.27. 06:08

Projektinfó

Földrajzi hely:
Békéscsaba, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kmetykó János, Jacsek György

Vélemények:
1

Letölthető dokumentumok:

Emeletráépítéssel bővítették az 1985-ben átadott, Csomay Zsófia és Hegedűs Péter által tervezett békéscsabai városi könyvtár épületét. • Az átalakítást Jacsek György és Kmetykó János jegyzi.

Koncepció
A könyvtárhasználat megváltozott módja és a gazdaságos üzemeltetés a könyvtárépület funkcionális átszervezését tette indokolttá. Az átszervezés az épület meglévő szintjeinek részleges átalakításával és emeletráépítésével valósult meg. A meglévő épület eredeti funkciója szerinti észak-déli átközlekedő sáv meghagyásával, a dilatációnál, az épület funkcionálisan és az irodai, igazgatási blokkban fizikálisan is szétválasztásra került.

 

eredeti állapot
1/36
eredeti állapot

eredeti állapot
2/36
eredeti állapot

eredeti állapot
3/36
eredeti állapot

eredeti állapot
4/36
eredeti állapot

eredeti állapot
5/36
eredeti állapot

eredeti állapot
6/36
eredeti állapot

eredeti állapot
7/36
eredeti állapot

eredeti állapot
8/36
eredeti állapot

 

 

A könyvtári funkció az épület egyik felében a dilatációtól a Kiss Ernő utca irányában lévő földszint és I. emeleti blokkba szerveződik (meghagyva a régi könyvtárépületet is), itt a fűtési rendszeren, az elektromos, tűzvédelmi, vagyonvédelmi rendszer kialakításán túl csak helyreállítási munkák kerültek elvégzésre.

A meglévő épület másik felében a dilatációtól az Ifjúsági ház irányában lévő földszint, és I. emeleti blokkban pedig a már meglévő inkubációs rész bővítéseként újabb inkubációs helységcsoport alakult ki.

A tervezett II. emeleti szinten, a Békés Megyei Hírlap szerkesztősége kap helyet, illetve a fennmaradó részében az inkubációs funkció kerül bővítésre.  

Az építési engedélyezési és ajánlati tervdokumentáció elkészítése során az 1979-ben készített terv tervezői - Hegedűs Péter és Csomay Zsófia - a tervezés folyamatában konzulensi minőségben vettek részt.

 

felújítás után
9/36
felújítás után

felújítás után
10/36
felújítás után

felújítás után
11/36
felújítás után

felújítás után
12/36
felújítás után

felújítás után
13/36
felújítás után

felújítás után
14/36
felújítás után

 

 

Emeletráépítés
A tervezett emeletráépítés az eredeti épülettömeghez tartozó kazánház és szellőző gépház felépítményének elbontását követően az épület észak-dél hossztengelyében kialakított épülettömbben valósult meg. A tervezés és az épülettömeg kialakítása során figyelmet fordítottunk arra, hogy a könyvtárépület Békéscsaba frekventált műemléki környezetében található. Városképileg jelentős műemlékek sora, az evangélikus Nagytemplom, a katolikus templom, a Munkácsy Mihály Múzeum, az István Malom monumentális épülete, az élővízcsatorna és a Megyei könyvtár egyaránt a ház közvetlen szomszédságában helyezkedik el.

 

 

felújítás után
15/36
felújítás után

felújítás után
16/36
felújítás után

felújítás után
17/36
felújítás után

felújítás után
18/36
felújítás után

felújítás után
19/36
felújítás után

felújítás után
20/36
felújítás után

felújítás után
21/36
felújítás után

felújítás után
22/36
felújítás után

felújítás után
23/36
felújítás után

felújítás után
24/36
felújítás után

 

Az emeltráépítés tömeg-, szerkezet- és anyag-választásakor a műemléki és környezeti tényezők kiemelése, felerősítése, a zöld környezetbe való illeszkedés volt az egyik irányadó elv. Azonban nem elhanyagolható követelmény volt az sem, hogy az 1979-es tervezésű eredeti épület tömegképzése, építészeti kialakítása ne sérüljön, hanem építészeti egységet képezzen a múlt és a jelen harmoniáját érzékeltetve.

Ezen tervezési elvekkel párhuzamban, az említett műemlék épületek utcaképi, ezáltal városképi eltakarásának elkerülése éppen olyan fontos és mérvadó feladat volt, mint a fentebb olvasható tervezési irányelvek követése.

A nívós munkakörülmények megteremtéséhez nagyban hozzájárul az az élettani szempont, hogy a kilakított munkatereket zöld környezet veszi körül, mely az óriás transzparens szerkezeteken keresztül szerves részévé válik a belső helységek mikroklímájának.

 

felújítás után
25/36
felújítás után

felújítás után
26/36
felújítás után

felújítás után
27/36
felújítás után

felújítás után
28/36
felújítás után

felújítás után
36/36
felújítás után

 

 

Alaprajzi ismertetés
Az új emeleti szintre történő feljutás az I. emelet átközlekedő sávnál található felülvilágító sáv szakaszába befordított új fém szerkezetű könnyed áttört lépcsőn, valamint új elektrohidraulikus látvány (üveg) személyfelvonón keresztül biztosított, amely az új szint előcsarnok-aula terébe vezet. Innen közelíthetők meg egyrészt a Békés Megyei Hírlap helyiségei – szerkesztőség, kiadó, tárgyaló, igazgatási irodák, gazdasági blokk, irattár, vizesblokkok, szociális blokkok, közlekedők –, másrészt az inkubációs funkciót követve további, önálló megközelíthetőséggel bíró irodák, kapcsolódó vizesblokkokkal, teakonyhával, tárgyalóval és a gépészeti térrel kialakítva. Utóbbi szekcióban az eredeti lift és lépcsőházi funkció megmaradt, az új szintre történő továbbvezetéssel. A felülvilágító az új bővítmény tetőszerkezete fölött is megjelenik.

 

felújítás után
29/36
felújítás után

felújítás után
30/36
felújítás után

felújítás után
31/36
felújítás után

felújítás után
32/36
felújítás után

felújítás után
33/36
felújítás után

felújítás után
34/36
felújítás után

felújítás után
35/36
felújítás után

 

 

Tartószerkezeti ismertetés
Az új szint szerkezetileg eltér a meglévő épületétől. Függőleges teherhordó szerkezete acél tartóprofilok rendszere, a meglévő épület vázszerkezetének pillérkiosztását követve és üvegfal szerkezettel lehatárolva. Vízszintes teherhordó szerkezete a pillérekre támaszkodó idomacél főtartó.

Az alaprajzi kialakítás során a meglévő teherhordó szerkezetek átalakítására nem, vagy csak minimális mértékben került sor.


Békés Megyei Tudásház és Könyvtár
Békéscsaba, Kiss Ernő utca 3.

az engedélyezés során építész tervezők: Kmetykó János, Jacsek György
építész tervező, ügyvezető: Jacsek György – Trisius Kft.
építész munkatárs: Görbics Géza, Megyeri Adrienn, Darida Tamás
statikus: Kiss István
épületgépész: Schafer József, Túri Zoltán
épületvillamosság: Filó György
fotó: Jacsek Gergely

a fejlesztés szakaszai:
2007. tanulmányterv
2008. építési engedélyterv és ajánlati terv
2009. kiviteli terv

Vélemények (1)
Bitumen
2009.08.27.
17:09

A ház - egykori és friss - képeit nézve a ma temetett trubadúrunk dalszövege jutott eszembe. Talán másnak is, hogy ekkora a némaság.

"Most elmondom, mid vagyok, mid nem neked. Vártál ha magadról szép éneket, dícsérő éneked én nem leszek, mi más is lehetnék: csak csönd neked. E szó jó: csönd vagyok, csönded vagyok. Ha rám így kedved van maradhatok, ülhetsz csak tűrve, hogy dal nem dicsér, se jel, se láng csak csönd, mely égig ér. S folytatom mid vagyok, mid nem neked, ha vártál lángot, az nem lehetek, fölébem hajolj, lásd hamu vagyok, belőlem csak jövőd jósolhatod. Most elmondtam mid vagyok, mid nem neked. Vártál ha magadról szép éneket, dícsérő éneked én nem leszek, mi más is lehetnék: csak csönd neked."

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk