Belsőépítész hallgatók terveznek új funkciót a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetébe

Gasztronómiai események és konferenciák megtartását is lehetővé tevő látogatóközpontot alakítanak ki a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, a többfunkciós variálható belső tér megtervezésére az egyetem belsőépítész mesterszakos hallgatóit kérték fel.  A PTE Műszaki és Informatikai Karán a tavalyi tanévben újraindult belsőépítész képzés mesterszakos hallgatóinak terve megalapozta a kutatóintézet és a kar közötti további együttműködést.

A megbízó elvárása szerint a fogyasztótérnek többféle funkció kielégítésére kell alkalmasnak lennie: egyrészt ki kell tudnia szolgálni az éves rendezvények lebonyolítását (borbírálat, metszési oktatás) és akár külső partnerek 5-6 fős, illetve 50-80 fős konferenciáit is, vetítési, étkezési és kisebb borkóstolók megrendezésének lehetőségével. További igényként merült fel az egyidejűleg futó rendezvények megtartása miatt szabadon variálható asztalokkal és székekkel a belső tér leválaszthatósága is. „Egy egyetemen belül minden kapcsolatot erősíteni kell és ki kell használni az erőforrásokat, ez a megbízás jó lehetőség volt erre. A belsőépítész szakos hallgatók szabad kezet kaptak a tervezésben, de azt kértük, hogy az intézetben rendelkezésre álló építőanyagokat, valamint a dekorációs célt szolgáló régi használati tárgyakat, például hordódongákat is tervezzék bele az új térbe. Kiváló terveket kaptunk, ezek közül egyet hamarosan teljes egészében megvalósítunk. A kar és az intézet kapcsolatában még több potenciál van, bízom benne, hogy a jövőben további együttműködéseink is lesznek" – mondja Madaras Zoltán, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetnek elnöke.

„A szak ismételt akkreditáltatása után 2020 szeptemberében indult újra karunkon a belsőépítész képzés magyar és angol nyelven, a borászati kutatóintézet belső tereinek tervezése pedig egy kitűnő feladat volt a mesterszakos hallgatóink számára. Az esetek többségében az ilyen jellegű megbízásoknál nemcsak a belső térre, hanem a közvetlen környezetre is kell reagálni, itt még fontos tényező volt, hogy maga az épület helyi védettség alatt áll, és mind a város, mind az egyetem életében értéket képvisel" – fogalmaz dr. Borsos Ágnes, a kar Belsőépítészeti, Alkalmazott és Kreatív Design Tanszék mb. tanszékvezetője. A munkában a megbízó igényeinek való megfelelés mellett kihívást jelentett, hogy nem áll rendelkezésre egyszerre az átalakítást fedező forrás, a kivitelezési munkákat szakaszosan végzik majd, így az ütemezésnek is meg kellett jelennie a tervekben. „A jelenlegi funkciók átcsoportosításával az épület földszintjén – ami közvetlen kapcsolatban áll a bejárattal – jön létre a reprezentációra alkalmas tér, az emeleten pedig az irodák és kiszolgálóhelyiségek kapnak helyet. Ezáltal egy hosszú távon jól üzemeltethető, letisztult funkciójú épület születik" – teszi hozzá dr. Borsos Ágnes.

A pécsi belsőépítész képzés jellemzően kis létszámmal, műhely jelleggel működő művészképzés, a gyakorlatban valós feladatok és hiteles szituációk által sajátítják el a hallgatók a tananyagot. A szakon koncepció alapú belsőépítészetet oktatnak, így az építésztervezés, a házra jellemző funkciók és anyagok, a terek egymáshoz való viszonya, a felületek, a világítás, az emberi komfortot kielégítő igények ugyanúgy megjelennek témaként, mint a belső tér finom részletei. „Egy meglévő épület átalakítása sokszor a funkciók korszerűsítését jelenti, ám mindezt a meglévő értékek szem előtt tartásával kell végrehajtani. A belsőépítész feladata, hogy az épület adottságait az igényes téralkotásba fordítsa át, hogy az a környezetéhez és a felé támasztott elvárásokhoz is jól illeszkedjen" – véli Borsos Ágnes. A pécsi egyetem belsőépítész képzésének oktatói és hallgatói is részt vesznek a karon működő Parametrizált Komfort a Fizikai Terekben Kutatócsoport munkájában, amelyben a belsőépítészetet abból a szempontból is vizsgálják, hogy a belső terek egyes elemei miként járulnak hozzá a funkció minél teljesebb kiszolgálásához.

forrás: sajtóanyag