Bemutatjuk a Mart belsőépítészeti pályázat díjazott terveit

2011 márciusában a Mart Kft. belsőépítészeti pályázatot írt ki új bemutatótermének megtervezésére. Az eredményhirdetésre és a díjátadásra 2011. május 11-én került sor, a nyertes a Demeter Ágota, Csővári Linda
, Csizmadi Péter és Csoóry Tamás alkotta csapat lett. 
A második helyezett Szabó Antónia, a harmadik Deák Benedek elképzelése lett, Görömbei Zsófia és Kollár Bence pedig különdíjban részesült.

Az 1990-ben alakult Mart Kft. az épületgépészeti piac egyik meghatározó szereplője. Az elmúlt 20 év folyamatos növekedése és eredményei arra ösztönözték a céget, hogy az épületgépészeti kivitelezők, beruházók piacán túl a belsőépítészek, lakberendezők szegmensében is erősítse jelenlétét. Ennek ad teret és lehetőséget a budapesti bemutatóterem megnyitása

 

 

A pályázat célja egy új, extravagáns bemutatótermi koncepció elkészítése volt, egy a magyarországi piacon még nem létező, radikális bemutatótermi megoldásokat alkalmazó, felgyorsult világunk kihívásainak megfelelő, valamint már a jövőt is megmutató, maradandó belsőépítészeti terv megalkotása. 

A pályázat teret nyitott mindazon vállalkozó szellemű, az új, merész megoldásokra nyitott tehetségek megnyilatkozására, akik a fenti célnak megfelelő pályázati anyaggal tudtak a versenyben részt venni. 
A versenypályázatra 115 regisztráció érkezett, ami hihetetlenül magas szám a hazai pályázatok körében, nyilatkozta Martinkó József design kritikus, a szakmai zsűri tagja. 

Végül az előválogatás után 17 pályamű került be a döntőbe, amiben a négytagú zsűri – Martinkó József design kritikus, Medveczky Kazimir belsőépítész, Leitner Gábor ingatlanfejlesztő a Profom Zrt. részéről és Wolfgang Haztl, a Mart Kft. ügyvezetője - egy rendkívül elegáns, lendületes, a majdan bemutatásra kerülő szaniterek formavilágát, a víz áramlási dinamikáját, a természeti formák organikus szépségét harmonikusan ötvöző tervet díjazott első helyen.

 A zsűri döntése alapján az alábbi pályázók részesültek díjazásban:

• I. helyezett
  Demeter Ágota építész-belsőépítész tervező
, Csővári Linda építész-belsőépítész tervező
, Csizmadi Péter munkatárs
, Csoóry Tamás látványtervező

• II. helyezett
  Szabó Antónia
• 
III. helyezett
  Deák Benedek

• 
Különdíj
  Görömbei Zsófia, Kollár Bence


A pályázatok értékelésével kapcsolatban Martinkó József design kritikus az alábbi gondolatokat fogalmazta meg: Ezúttal a zsűri nem kezdhette azzal a mondattal értékelőjét, hogy "milyen nehéz dolga volt". Az első szűkítés után kristálytisztává váltak az értékelési szempontok, gyorsan egymás gondolataira, észrevételire hangolódtak a zsűrorok. Végül a döntő körben bent maradt hét pályamű kapcsán az értékelők arra az eredményre jutottak, hogy a díjazásra kerülő munkák képesek legyenek reprezentálni a belső tér kialakítása kapcsán felmerülő ötletek, preferenciák legszélesebb körét. A zsűri egyfajta színes palettán gondolta bemutatni azt, hogy egy ilyen típusú pályázatnak nincsenek vesztesei. Minden pályaműben vannak olyan ötletek, részletek, amelyek bár nem kerülnek díjazásra, fontos tanulsággal szolgálnak a kiírók és a pályázók részére egyaránt. Éppen ebből a logikából következik, hogy a zűri egy különdíjat is létrehozott az értékelés során. Végeredményben a munka sikeresen zárult. A kiíró elégedett a pályázat eredményével, és elkötelezett a pályázatban megfogalmazott célok megvalósításban.

Az ünnepélyes eredményhirdetésre és díjátadásra 2011. május 11-én került sor, ahol alkalom nyílt az alkotókat is megkérdezni a pályázatról és az általuk készített pályamunkákat inspiráló ötletekről, gondolatokról.

 

 

Elsőként a pályázat nyerteseit kérdeztük arról, mi ösztönözte Őket arra, hogy a Mart pályázatán részt vegyenek?

Manapság ritka Magyarországon az, hogy egy cég vagy akár egy magánbefektető belsőépítészetre ír ki pályázatot. A program léptéke és színessége felkeltette az érdeklődésünket. Szimpatikus volt a program megfogalmazásában az, hogy a bemutatótermi funkción túl egy komplexebb, többfunkciós teret kívántak kialakítani, amely különböző szolgáltatásoknak adhat teret. Motivált bennünket az is, hogy a Mart Kft. egy új irányváltású bemutatótermet képzelt el magának.

A terveket meghatározó látványelem a kavics forma, miért ezt a formavilágot jelenítették meg a koncepciójukban?

A koncepció meghatározó vezérfonala egy olyan áramló tér megfogalmazása volt , amely a tér adottságából fakadó, oszlopokkal tagolt, szigorú raszterhálót képes feloldani. Ez a térhatás az oszlopok köré tervezett többfunkciós posztamensek kialakításával vált lehetővé. Az oszlopok lencseszerű bedobozolásával, illetve a bútorelemek elforgatásával a tér racionális szerkesztése optikailag megbomlik. A bútorok formai megjelenése, anyaghasználata, színvilága világos átlátható teret eredményezett, melyet az elegáns porcelántermékek asszociációjának is tekinthetünk.

A tér funkcionális elrendeződése lehetővé teszi, hogy azok a látogatók, akik nem az épületgépészeti termékek után érdeklődnek, zavartalanul vehessék igénybe a bemutatóterem részét képező egyéb szolgáltatásokat: főzőiskola, Mart Akadémia, konferenciaterem. A bemutatóterem anyaghasználatával igyekeztünk az egységes, de mégis differenciálható tér megteremtésére. Célunk egy olyan hangulati tér megteremtése volt, amely kielégítheti a bemutatóterem igényeinek sokszínűségét és a vásárlók-idelátogatók élettér-érzetét is fokozhatja, ezáltal személyesebb viszonyt kialakítva a bemutatóteremmel és annak szemléletével.

 

Szabó Antóniát arról faggattuk, hogy mit tart fontosnak kiemelni az általa készített pályamunkával, tervvel kapcsolatban?

Ez volt életem első tervpályázata, amelyen részt vehettem. Fontos tanulság volt számomra, hogy a lehető legegyszerűbb gondolatok közvetítésére kell törekedni. Olyanra, amelyeket mindenki ismerhet a hétköznapjaiból. Ebben az esetben a középpontban található könyvespolc volt az az alapgondolat, amely köré a koncepció többi részét felépítettem. Egy átlagos könyvespolctól a tervezett polc abban különbözik, hogy egy tudástárat, könyvtárat ölel körbe, valamint integrálja a színpadot is. A polc áttörtségével nem elválasztja, hanem összeköti a belső tér különböző részeit. Ez az egyetlen fix és állandó része a koncepciónak. A többi részlet mind e körül kell forogjon és változzon.

A pályamunkában visszaköszönő piros színvilággal mire kívántak utalni, mit kívántak ezzel kifejezni?

Az egész belső képe homogén, visszafogott színvilágú. A polc sziluettjén belül eső területnek ettől eltérőnek kellett lennie. A piros szín olyan alapszín, amely a figyelem felkeltésének legjobb eszköze. Továbbá a pontos szín meghatározásánál véletlen ötletet adott a kiíró logójának piros "A" betűje, mely a homogén kék M,R,T színek között található.

 

 

Deák Benedek alkotásával kapcsolatban arra voltunk kíváncsiak, hogy a pályázati kiírás alapján miért tartott ezt a funkcionalitást előtérbe helyező elrendezési módot a legelőnyösebbnek?

A pályázati kiírásban számomra a legizgalmasabb kihívást a tér sokféle használhatósági igénye jelentette. Minden elhelyezett funkció működőképes lenne egy-egy különálló létesítményben is. De ebben a 600 m2-ben - a bemutató teremet előtérbe helyezve - mégis egymásra vannak utalva a különböző rendeltetésű területek. A bemutatóterem egy adott tárgy installálására szolgáló tér. A kiíró által kínált termékek sokfélesége és mennyisége miatt egy, az alaprajzi struktúráját tekintve organikus elrendezésű, többfunkciós, minden oldalról más-más arcot mutató bútort tartottam erre a célra a legmegfelelőbbnek.

A bemutatóterem mely részletének tervezése állt legközelebb hozzá?

Érdekes, hogy a Zsűri éppen azt a területet részesítette előnyben, amivel a legkevesebbet foglalkoztam. A legtöbb fejtörést a színpad, a lounge és a főzőiskola tervezése okozta, de úgy is mondhatnám, hogy ezek voltak számomra a legizgalmasabb feladatok.

A zsűri egy pályamunkát kiemelt és különdíjjal jutalmazott az alapos és legaprólékosabb részletekig kiterjedően kidolgozott tervért, valamint az egyedüliként elkészített makett elismeréseként.