Beszámoló a 17. Nemzetközi Passzívház Konferenciáról

A magyar passzívházakat is bemutatták Frankfurtban, a 17. Nemzetközi Passzívház Konferencián. Dániában 2015-től csak passzívházakat lehet építeni, Kínában épül meg az első passzív gyárépület.

A magyar szabályozás megtorpant, de a világ nem állt meg - erről győződhettünk meg a 2013. április 17-21. között Frankfurtban megrendezett 17. Nemzetközi Passzívház Konferencián és a konferenciát kísérő szakkiállításon. Mexikótól Skandináviáig a világ minden tájáról érkeztek szakemberek, hogy bemutathassák projektjeiket, újításaikat. Jelentős előretörés tapasztalható az angolszász országokban, főleg Angliában, de az USA és Kanada is felkerült a passzívház „térképre".

A konferenciát hagyományosan a Passzívház Intézet (PHI) szervezte, idén Frankfurtban tartották. A Nemzetközi Passzívház Konferencia történetében másodszor rendezték meg Frankfurtban, nem véletlenül. A várost a „passzívházak fővárosának" is nevezik, mivel Frankfurt vezetése korábban elkötelezte magát a passzívház „szabvány" mellett, és közpénzből csak ebben a minőségben építenek. Már több mint 1000 otthont, számos iskolát, óvodát és egyéb középületet építettek fel passzívház minőségben, és hatalmas új fejlesztések megindításáról döntöttek.

Több mint 1000 szakember vett részt a nemzetközi rendezvényen a világ 50 országából, idén már a kínai nyelv is az egyik munkanyelvvé vált, jelezve a hatalmas ország kiemelt érdeklődését a téma iránt. Kína északi részén található Harbin városában építik fel a világ első passzívház gyárépületét, mely meg fog felelni a világ egyik legszigorúbb épületenergetikai követelményrendszerének.

Jelentős érdeklődés volt tapasztalható a mediterrán térség országaiból is: Görögország, Spanyolország, Portugália és Olaszország előadásokkal és résztvevőkkel képviseltette magát a nemzetközi seregszemlén, és az oktatás és minősítés is elindult ezekben a „szerencsés klímájú" országokban.

Természetesen Németország is jelentős projektekkel képviseltette magát, említésre méltó az első passzívház múzeum, melyet Ravensburgban adtak át 2013 márciusában.

Dániában 2015-től csak passzívházakat lehet építeni, Belgiumban pedig már 2014-től ez lesz a követelmény, Angliában pedig 2016-tól csak 'zéró karbon' épületeket lehet építeni.

Magyar passzívházak

A magyar színeket Szekér László építész képviselte, a PAOSZ (Passzívházépítők Országos Szövetsége) elnöke előadásában ismertette a magyar megépült passzívházakat és a legújabb törekvéseket. Magyarország – méreteihez képest nincs elmaradásban a világ többi országához képest, az eddig megépült kb. ötven passzívházunkkal a középmezőnyben foglalunk helyet, és nincs szégyenkezni valónk a régió más országaihoz képest sem.

Szakkiállítás és épületlátogatások

Számos passzívház épületkomponens is látható volt az április 19-20 között látogatható szakkiállításon, melyen többek között passzívház nyílászárók, hőcserélős szellőző berendezések, hőszigetelő anyagok voltak megtekinthetők, valamint több innováció is bemutatásra került. A konferenciát követően pedig több passzívházas helyszín felkeresésére nyílt mód a konferencia résztvevőinek.

Felújítások és megújuló energia

A passzívházak a környezetvédelemhez és a rezsiköltségek csökkentéséhez is hozzájárulnak. Kiemelt téma volt a régi épületek felújítása, melyre Frankfurt városában is számos példa található.

A passzívház-technológia a megújuló forrásokkal ötvözve lehetővé teszi az EU által is szorgalmazott „közel nulla" energia követelményszint elérését, mely hamarosan kötelező lesz a tagállamok számára, de a konferencia résztvevői a környezet megóvása miatt már most ilyen épületek építését sürgették. Óriási az építészek felelőssége a fenntartható jövő érdekében, ezért egy memorandumot terjesztettek elő az „Új építés" jegyében, melyhez várják a csatlakozó aláírásokat.

"Energiahatékonyság a kulcs az energiaforradalomhoz" - jelentette ki Dr. Wolfgang Feist fizika professzor, a konferencia főszervezője. Ennek egyszerű oka van; a legjobb energia a fel nem használt energia: "nem kell megtermelni, tárolni, szállítani – és a környezeti hatása is nulla. Az épületek üzemeltetésére fordítják az összes felhasznált energia több mint egyharmadát Németországban, és hazánkban sincs ez másképpen – miközben a fűtésre fordított energia (a legnagyobb tétel) 90 százaléka megtakarítható lenne a passzívház-technológia alkalmazásával. Ez a megtakarítás a gazdaságba áramolva fellendülést hozhatna, fenntartható módon."

Passzívház Úttörő Díj

A konferencián átadták az energiahatékony építés úttörőinek szánt életműdíjat is, idén az 1973-ban elsőként megépített dán zéróenergiás kísérleti ház alkotói vehették át a rangos kitüntetést. A „Passzívház Úttörő Díjat" 2013-ban Vagn Korsgaard professzor és Torben Esbensen kapta.

A Passzívház Tervező Csomag, PHPP 8-as verziója is debütált a konferencián, és bemutattak egy építészeti szoftvert is, mely a PHPP modellezését segíti elő.

A konferencia 100 előadásából számos dolgozat foglakozott a passzívházak trópusi körülmények között történő építésével és méretezésével, valamint a passzívházak és fenntarthatóság kérdéskörével.

A 18. Nemzetközi Passzívház Konferencia helyszíne Aachen lesz, 2014. április 25-26. között rendezik meg.

A magyar passzívház konferenciára Passzívházak és Energiahatékony Épületek címmel idén is novemberben kerül sor Budapesten, a Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok hazai programsorozatához kapcsolódva. A magyar konferencián a legújabb magyar projektek és fejlesztések mellett néhány külföldi előadót is várnak a szervezők.

Fotó és szöveg: Green Press | Szekér László