Nézőpontok/Vélemény

Beyond Budapest: a nyolcadik kerület kicsit másképp

1/5

Manó és Gyuri

M. Szűcs Ilona

Az a bizonyos freskó

Kis Kálmánné, Éva

?>
Manó és Gyuri
?>
M. Szűcs Ilona
?>
Az a bizonyos freskó
?>
Kis Kálmánné, Éva
?>
1/5

Manó és Gyuri

M. Szűcs Ilona

Az a bizonyos freskó

Kis Kálmánné, Éva

Beyond Budapest: a nyolcadik kerület kicsit másképp
Nézőpontok/Vélemény

Beyond Budapest: a nyolcadik kerület kicsit másképp

2009.01.16. 13:14

Cikkinfó

Szerzők:
Biczó Gabriella

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

A Beyond Budapest izgalmas szocio-kulturális kaland, interaktív városi séta, ahol közösséget formálnak a megjelentekből, van játék, szociális szeminárium és mindenkinek legalább egy története Józsefvárosról. Mert a felfedező túra célpontja nem a Parlament vagy a Halászbástya, hanem a nyócker. Biczó Gabriella élménybeszámolója.

A nyolcadik kerületről mindenkinek van véleménye, leginkább súlyos előítéletektől terhelt. Ahogy Baglyas Gyuri, a Beyond Budapest egyik fele honlapjukon fogalmaz: „A budapesti VIII. kerület a város szívében dobog. A magyarokban többnyire olyan asszociációkat hív elő, mint a ’gettó’, ’maffia’, ’cigányok’. De a nyolcadik kerület nem erről szól. A magyarok előítéleteik fogságába estek. Meglehet, hogy a világháborúk után Budapest egyik legósdibb, legszegényebb negyedeként konzerválódott, de ez nem jelenti azt, hogy gettó lenne, és pláne nem jelenti, hogy ne fejlődne rohamléptekben, napjainkban."

Manó és Gyuri
1/5
Manó és Gyuri

A két fiatal, akik 2008-ban elnyerték az év legígéretesebb fiatal vállalkozása díjat, véletlenül csöppentek a nyolcadik kerületbe: albérletet találtak a Kálvária téren, ahol egy évig éltek. „Csomó felfedezést tettünk, rácsodálkoztunk a környék szépségeire, ahogy mindenki más"- meséli Domján Manó, a másik alapító. Az a feeling, hogy hazamész és mindenki kint van az udvaron, játszanak, valaki főz, zajlik az élet - ebbe minket teljesen befogadtak, úgy éreztük, hogy hazaértünk. Ez adta a kezdő ötletet. Volt egy olyan időszak, amikor még barátoknak, ismerősöknek mutogattuk a környéket. Mindenhová próbáltunk bekérezkedni, sokakkal beszélgetni és rengeteget könyvtárazni. A felkészülés a mai napig tart."

Mindenkinek megvan a maga Budapestje, olyan térképpel, amelyet csak ő ismer, olyan történetekkel, emlékekkel, amelyek kevesek számára hordoznak jelentést. Manónak és Gyurinak pedig megvan a maga Józsefvárosa, amit megmutatnak nekünk.

Sétánk az év utolsó napján, a Nemzeti Múzeum kertjéből indult. Hatan jöttünk el, többen is lettünk volna, mondja Gyuri, de az utolsó pillanatban sokan lemondták a programot. Nem csoda, valószínűleg ez az év leghidegebb napja.

A túra a fényűző Palotanegyedben kezdődik, és a Nagykörút túloldalán fejeződik be, ahol a patinás épületeknek és eleganciának nyoma sincs. Természetesen szembeötlő a szakadék, amely a kerület két része között tátong, nyilvánvaló lenne az összehasonlítás, mégsem ez a cél. A tapasztalás és élményszerzés határozza meg sétánkat. Az élménytúra ugyanis nem elsősorban történeti adalékokra, évszámokra, építészeti korszakokra vagy anekdotákra koncentrál, hanem az interaktivitásra. Megszólalnak a turisták is, mesélnek a maguk nyolcadik kerületéről, ezek a plusz történetek pedig megindítanak egy közös gondolkodást és beépülnek a túrába. Manóék pedig színes történetekkel, játékkal gazdagítják a sétát. Az egész így sokkal élményszerűbb.

A túra elején megtudjuk, hogy Józsefváros 1777-ben született, amikor is Mária Terézia engedélyt adott a régi Pacsirtamező átnevezésére. Az itt élők Szent Józsefről akarták elnevezni a területet, de Mária Teréziához már úgy érkezett a kérvény, mintha fiáról, Józsefről szólna az elnevezés. Az engedélyt a névváltoztatásra megadta.

A Palotanegyedben rengeteg a látnivaló, a Bródy Sándor utcában majdhogynem minden háznál megállhatnánk, és Gyuriék számtalan szórakoztató történettel gazdagítják sétánkat. Elég csak megemlítenünk az Ybl Miklós tervezte régi Képviselőházat, amely ma az Olasz Intézet otthona, a Magyar Rádió épületét vagy a Hild által tervezett Kéményseprő-házat (a megbízó Devecis del Vecchio Márton kéményseprőmester volt, az épület különlegessége, hogy megmaradt az első emeleti utcafrontot díszítő kéményseprő figura).

Személyes kedvencem a Bródy Sándor u. 12. szám alatti Gschwindt-palota építtetőjének, Gschwindt Györgynek a története. Nagyapja, Mihály alapította meg a mai Corvin mozi helyén álló élesztő- és szeszgyárat. György, Bródy Sándor utcai palotájának alaksorában, egy titkos laboratóriumban az örök élet vizének megalkotásán kísérletezett. Családja rettenetesen szégyellte és titkolta György hobbiját. Csak a legközelebbi barátai tudtak megszállottságáról. Egyszer csak levelet kaptak Györgytől, hogy azonnal menjenek, mert megvan az örök élet vize. Útra is keltek, de későn érkeztek. Györgyöt holtan találták laboratóriumában. A történetből nem derül ki, hogy György halálát az örök élet vizének megkóstolása okozta-e, mivel a családtagok annyira szégyellték hóbortját, hogy minden jegyzetét megsemmisítettek, a laboratórium lejáratát pedig befalazták. Gschwindt György egyébként annyira sikeres üzletember volt, hogy a P. Tóth Sándor építőmesterrel terveztetett palotájának alagsorában egy külön termet alakíttatott ki házi hangversenyek számára.

M. Szűcs Ilona
2/5
M. Szűcs Ilona

Józsefváros másik részére érkezünk, szerencsére szó sincs gettótúráról. Benézünk M. Szűcs Ilona festőművész műteremházába. Egy oázisba csöppenünk, a kutyagumis, lepusztult utcáról, fügefás, virágos kertbe. Ilonka néni pedig úgy fogad minket, mintha régi ismerősök lennénk. A 110 éve itt álló műteremben olyan alkotók dolgoztak, mint Ferenczy Béni, André Kertész, Martsa István (vendéglátónk, Ilonka néni férje), Maróti Géza, Kós Károly. Ilonka néni pedig mesél, megelevenedik a múlt. Szobája falán Barcsay-metszet, egy-egy André Kertész fotó, Ferenczy Béni balkezes képei. Még órákig elhallgatnánk Ilonka történeteit, de utunk tovább visz, betérünk az önkormányzat által bontásra szánt Roma Parlamentbe, hogy megcsodáljuk a Kölber Dezső által készített freskót.

 

Az a bizonyos freskó
3/5
Az a bizonyos freskó

 

 

Utolsó állomásunk egy muzsikus cigány család otthona. Manó még a séta előtt elmeséli nekem, hogy ez a szociális szeminárium az egyik legizgalmasabb része a túrának. Mindig úgy alakul a beszélgetés, amilyen a csoport. Vannak, akik kicsit feszengnek, mégis csak egy családhoz megyünk, bepillantunk az intim szférájukba. Néha komolyabb, társadalmi problémákat feszegető beszélgetés bontakozik ki, de volt már arra is példa, hogy gasztrotúra lett a látogatásból. Az előítéletek és a sztereotípiák megszüntetése lenne a cél, de többnyire azok jönnek el egy ilyen programra, akik eleve nyitottak. „Van iskolásoknak szervezett csoportunk is" - folytatja Manó. „Náluk érezhető az, hogy kicsit talán másképp mennek haza. A külföldiek pedig a cigány zenét ismerik, és nincsenek előítéleteik."

Kis Kálmánné, Éva
4/5
Kis Kálmánné, Éva

A négyórás séta végén Kis Kálmánné, Éva rumos forró teája és isteni beiglije vár. A lakásba tessékeli a csoportot, fantasztikus eklektikusság és vendégszeretet fogad. A beszélgetés bensőséges, sok mindent megtudunk a muzsikus cigányok életéről. A ház ura nincs otthon, hiszen szilveszter napja van, ilyenkor sok a fellépés. Nincs feszengés, mindenki kényelmesen elhelyezkedik a bőr kanapén, vagy a földön. Zenét hallgatunk, és mindenki mindenben egyetért.

Hazafelé egy Animal Cannibals dal jut az eszembe: „It's Joe City. It's a very interesting town. You know, what I mean. Józsefváros!"

Biczó Gabriella

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.