Helyek

Bogotát újévre

1/4

Bogotá légi felvétel

?>
Bogotá légi felvétel
?>
Bogotá, Városi Könyvtár
?>
fotó: Stephen Downes
?>
1/4

Bogotá légi felvétel

Bogotát újévre
Helyek

Bogotát újévre

2009.01.13. 09:45

Cikkinfó

Szerzők:
Bardóczi Sándor

Földrajzi hely:
Bogota, Kolumbia

Vélemények:
3

Dosszié:

Életterünk és szokásaink megváltoztatása óriási hatással van az életminőségünkre. A tételt kiválóan igazolja egy rendíthetetlen polgármester és egy rosszhírű város metamorfózisának igaz története. A Critical Mass és a Kerékpáros Klub aktivistái Bogotá példáját ajánlják a budapesti városvezetők figyelmébe

Bogotá légi felvétel
1/4
Bogotá légi felvétel

Vissza-visszatérő lánclevelek és fórumbejegyzések tömkelegében bukkan fel újabban Kolumbia fővárosa, ám – meghökkentő módon – pozitív példaként citálva. Pedig az átlag európainak az ország említésekor három dolog villan először az eszébe: kokain, polgárháború, drogkartellek. Nem éppen a mintaként mutogatható jövőkép. Ezt az előítéletet cáfolta meg Enrique Peñalosa, aki 1998 és 2001 között volt a 7 milliós Bogotá polgármestere1 és aki liberális politikusként meglepő módon mégis egy meglehetően paternalisztikus modellt dobott be a városi tér újjászervezése érdekében. Peñalosa (aki egyébként Washingtonban nevelkedett) a városi dugók és az elképesztő mértéket öltött légszennyezés miatt úgy döntött, radikális, drákói szigort vezet be a motorikus közlekedés terén. Mégpedig egy olyan helyzetben, amikor a városnak se pénze, se stratégiája nem volt arra, hogy a várost hogyan emelje ki a Latin-Amerikában legrosszabb életminőséget nyújtó státuszából. „Nem láttam még olyan várost, amit a saját lakói ennyire gyűlöltek volna" – idézi fel a polgármester azokat az időket. Ahogyan ő fogalmaz a változásról: „új életstílust kellett tanulnunk". Ezt az életstílust pedig a „kenyér és korbács" módszerével kezdte bevezetni a karakán újító, amelynek eredménye lett az autók és a parkolás kitiltása a belvárosból, a TransMilenio

névre keresztelt, a várost átszelő gyorsbusz hálózat (fapados metró), illetőleg számtalan gyalogos és kerékpáros „sztráda", könyvtárak és iskolák fejlesztése, valamint az eddiginél sokkal szélesebb járdahálózat és zöldfelületi rendszer fokozatos kiépítése.

Peñalosa elmélete szerint, amennyiben megfordítjuk a rendelkezésre álló szűkös keresztmetszeten a közlekedési prioritásokat, és a személyautók helyett a tömegközlekedésre, a gyalogosokra és a kerékpárra tesszük át a hangsúlyt, úgy nem csak a városi levegőminőségben érhetünk el eredményeket, hanem egyben biztosítjuk a városlakóknak a személyesebb, közvetlen kontaktus, és ezen keresztül a demokratikus közösségi élet lehetőségét is. Mindez pedig járulékos haszonként a városban egyébként egekbe szökő bűnözési ráta és a halálozási ráta2 ugrásszerű csökkenését is maga után vonja. És lőn. A lavinaszerű változásokról 2006-ban dokumentumfilm született Bogotá: Building a Sustainable City3 címmel, amelynek talán legkomikusabb jelenete az, amikor Peñalosa egy olyan utcán magyarázza az eredményeket, amelyet gyalogos és kerékpáros prioritásúvá tettek. „Itt látható a gyalogos és a kerékpáros rész egymástól elválasztva, az utca közepén, az autók pedig amott (az utca két szélén) közlekedhetnek a sárban. Természetesen az autóutak is le lesznek aszfaltozva idővel. Nem vagyok túlzottan autó ellenes. De ha nincs elég pénz, akkor dönteni kell, mi legyen előbb". És döntött.

Bogotá, Városi Könyvtár
2/4
Bogotá, Városi Könyvtár

A film legnagyobb tanulsága talán az, hogy léteznek más logika mentén gondolkodó emberek is a világban, ha útépítésről vagy városfejlesztésről van szó. Ha pedig ezek megfelelő pozícióba kerülnek, akkor rövid idő alatt is képesek lehetnek alapvető változások bevezetésre. „Azt kell hogy mondjam" – jelenti ki Peñalosa – „ha jobbá akarunk tenni egy várost az ott lakók számára, akkor az autóhasználatot valamilyen módon korlátoznunk kell". Így történt meg például, hogy az El Dorado sugárút – Bogotá fő ütőere – minden vasárnap mintegy 120 km hosszon csak kerékpárosan használható. Mindezt pedig 1,5 millió ember veszi igénybe hétről hétre, ami az évek során a társadalmi integráció kiváló helyszínévé avanzsált. (Ilyenkor persze óhatatlanul eszébe jut az embernek a budapesti alsó rakpart.) Ennél is nagyobb harc volt azonban a TransMilenio létrehozása, amely a maffia kezében lévő magánbuszok rendszeréből épített ki egy kis költségvetésű, de hatékony tömegközlekedési rendszert – autópálya vagy metró infrastruktúra nélkül. Peñalosa a veszélyes diót egy merész húzással törte fel: részvényesekké tette az ellenérdekelt magánbuszos cégeket, és integrálta őket a városi rendszerbe. Így lett a TransMilenio az új Bogotá szimbóluma.

fotó: Stephen Downes
3/4
fotó: Stephen Downes

Ahogyan az Alemeneida is lassan azzá válik, amely a világ leghosszabb, mintegy 3 millió lakost összekötő, zöldfelületekkel tarkított gyalogos útja. „Cérna, amivel összevarrtuk a város szétszabdalt testét" – aposztrofálja a fejlesztést Felipe Gonzales és Juan Ignazio Muñoz Tamayo építészmérnök, akik egyetértenek abban, hogyha adott a politikai bátorság, akkor „egy kis kreativitással saját magunk is megtalálhatjuk a megoldást". Ugyanezt kívánta üzenni a Critical Mass és a Kerékpáros Klub is, amikor a 25 perces film DVD változatát újévi ajándékként elküldte Demszky Gábornak, Hagyó Miklósnak, a főváros városüzemeltetési bizottságának, és az összes kerület polgármesterének. A fogadtatásról eddig nincs hír, de izgatottan várjuk a megvilágosodás pillanatát.


1 A pletykák szerint Peñalosa esélyes jelölt Kolumbia elnöki posztjára a 2010-ben esedékes választásokon.

2 10 év alatt a város – a világon egyébként legmagasabbnak számító – halálozási rátája 70%-al csökkent.

3 Bogotá: Egy fenntartható város építése. Rendezte: Tad Fettig, narrátor: Brad Pitt. (PBS, e2 press, 2006)

 

Vélemények (3)
EMA
2009.01.13.
16:28

Sanya,

ők sosem fogják megérteni... nincs hozzá elég bátorságuk, meg (szak)értelmük.

Egyébként, nekem egy jóakaróm elküldte a filmet neten, és mindenkivel szivesen megosztom, mert tényleg fergeteges:

http://www.kapcsolat.hu/blog/display/71891

 

Eva M. Amichay városgazdász, újságíró

bardóczi
2009.01.14.
07:51

@EMA: A film egyébként erről az oldalról is elérhető a Bogotá: Building a sustainable city alatti linkre kattintva, magyar feliratozással. De - mivel talán nem egyértelmű - külön is beírom  a hivatkozást:

http://www.overstream.net/swf/player/oplx?oid=ljlmaca5n8md&noplay=1%22

csak hogy ne ezen múljon a megértés :))

 

 

mB
2009.01.13.
12:45

>>„Itt látható a gyalogos és a kerékpáros rész egymástól elválasztva, az utca közepén, az autók pedig amott (az utca két szélén) közlekedhetnek a sárban. Természetesen az autóutak is le lesznek aszfaltozva idővel. Nem vagyok túlzottan autó ellenes. De ha nincs elég pénz, akkor dönteni kell, mi legyen előbb”. És döntött.<<

Hejj! Ez igen! :-)

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk