Épülettervek/Középület

Bölcsőde Nagykovácsiban - A Földes és Társai Építésziroda terve

1/11

Bölcsőde, virtuális tömegmodell

?>
Bölcsőde, virtuális tömegmodell
?>
Bölcsőde, virtuális tömegmodell
?>
Bölcsőde, virtuális tömegmodell
?>
Bölcsőde, virtuális tömegmodell
?>
Bölcsőde, virtuális tömegmodell
?>
Bölcsőde, virtuális tömegmodell
?>
Bölcsőde, virtuális tömegmodell
?>
Bölcsőde, virtuális tömegmodell
?>
Alaprajz
?>
Földes László
?>
Sónicz Péter
1/11

Bölcsőde, virtuális tömegmodell

Bölcsőde Nagykovácsiban - A Földes és Társai Építésziroda terve
Épülettervek/Középület

Bölcsőde Nagykovácsiban - A Földes és Társai Építésziroda terve

2013.09.02. 12:50
MÉD

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Földes László, Sónicz Péter

Földrajzi hely:
Nagykovácsi, Magyarország

Nagykovácsi Bölcsőde

URL:
Földes és Társai Építésziroda Bt.

Tervezés éve:
2013

Bruttó szintterület:
1291 m2

Stáblista

beruházó: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata
építész munkatársak: Bagdy Eszter, Györgyi Hanga, Laczó Dániel
tartószerkezeti tervező: V. Nagy Zoltán - Lapidárium Mérnöki Kft.
épületgépészeti tervező: Lucz Attila - HVArC Mérnöki Iroda Kft.
villamos tervező: Balázs Judit - ArtVill Mérnöki Iroda Kft.

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Hamarosan új épületben cseperedhetnek a nagykovácsi gyerekek. Földes László, Sónicz Péter és munkatársaik bensőséges, nyugodt, ugyanakkor játékos épületegyüttessel gazdagították a nagyközség átalakuló központját. Bemutatjuk a leendő bölcsőde terveit.

Nagykovácsi az egyik legkülönlegesebb Pest-környéki falu. Fél óra autóútnyi távolságra a Budai vártól, hegyekkel övezett idilli település, hagyományos főutcával, barokk templommal és ősfás temetővel. Zsákutcás falu, ezért nincs átmenő kamionforgaloma, és remélhetően nem is lesz. A falu léptéke és lakóinak lelkesedése lehetőséget adott arra, hogy élénk közösségi élet alakuljon ki az iskola és a templomok köré szerveződve.

Alaprajz
9/11
Alaprajz

A falu fejlesztésekor lépten-nyomon felmerült, hogy az új középületeknek milyen legyen a léptéke és a karaktere. A mi bölcsődénk telke a faluközponttól nem messze, kialakulófélben lévő területen van, a Kaszáló utcában, a pár éve épült óvoda és a tervezett üzletház között. Az óvoda karakteres épülete hosszú falként ad térfalat az utcának. A leendő üzletház léptéke is intenzív többszintes beépítést vetít elő.

Bölcsőde, virtuális tömegmodell
7/11
Bölcsőde, virtuális tömegmodell

A tervezéskor azon gondolkodtunk el, hogyan tudnánk megmaradni a falusi léptéknél, úgy hogy közben mégis egy súlycsoportban maradjunk a szomszédokkal. Hogyan tudnánk a zárt falszerű homlokzatok világát feloldani, úgy hogy az utcakép oldódjon, de a bölcsőde homlokzata markáns és felismerhető maradjon. Végül a falusi ház tömegét, kontúrját mint archetípust vettük alapul és az így képzett pavilonok egymás mellé helyezésével alakítottunk ki egy térrendszert, amely magába foglalja mindhárom funkciót, a bölcsődét, a védőnő központot és a szakorvosi rendelőt. A pavilonok az első tervfázisban mind az utca vonalára, pontosabban a beépítési vonalra voltak felfűzve hasonlóan a zsámbéki bölcsődéhez, később azonban rájöttünk, hogy az utcára merőleges gerincű pavilonok mélységi mozgatása egy csomó lehetőséget rejt magában. Így hoztunk létre piazzettát a bölcsőde bejárata előtt és így tudtunk oldalkerteket, köztes tereket kialakítani az épületrészek között. A tömegek közötti kapcsolatot kis nyaktagok bitosítják övegfallal és fémlemez héjalással. Mindez a kertnek mint külső terek rendszerének a differenciálódását tette lehetővé, azaz különböző minőségű kertrészek jöhettek létre.

Bölcsőde, virtuális tömegmodell
2/11
Bölcsőde, virtuális tömegmodell

A pavilonok elmozgatása lehetővé tette az egymáshoz nem kapcsolódó funkciók ésszerű elkülönítését is. A főbejárat előtti tér egyszerre tartozik a bölcsihez a védőnő központhoz és a faluhoz. A bölcsődéből kijövet az anyukáknak nem kell azon stresszelni, hogy a gyerekük esetleg autó alá szalad, sőt akár le is ülhetnek egy fa árnyékába, hogy egy másik szülővel beszédbe elegyedjenek. Itt megoldott a kerékpárok és babakocsik tárolása is.

Fontos momentum a fedett-nyitott terek világa. A bejáratnál egy ékszerű betörés miatt alakul ki tornác szerű szituáció. A déli fronton mély loggiát alkítottunk ki a foglalkoztatók előtt, ezek védik a belső tereket a nyári hőségtől. A fedett terszoknak fontos funkcionális szerepük is van, jó időben itt tudják játszatni és csendes eső esetén itt tudják altatni a gyerekeket.

Bölcsőde, virtuális tömegmodell
6/11
Bölcsőde, virtuális tömegmodell

A falusi házak tömegét a kortárs építészet formanyelvén szólaltattuk meg. A minimál rejtett ereszek, az egységes anyaghasználat homlokzaton és tetőn, az egyszerű de játékos külső nyílások rendszere mind ezt a célt szolgálják. A téglát idéző lapka burkolat végigvonul valamennyi homlokzaton, sőt a ház előtti téren is megjelenik, mint a burkolatba süllyesztett formai elem. A nyílászárók anyaga fa, a terasz korlátok tüzihorganyzott minimál szerkezetek, a tetőkön olyan cserép héjalás van, ami a megjelenésében közel áll a tégla falburkolathoz.

Összegzésül a célunk egy olyan „kis falu" létrehozása volt, melynek van „főtere", vannak kis „utcái" világosak a határai, van eleje és vége és könnyen azonosítható a téglaházszerű karaktere. Amelynek léptéke illik a falusi környeztbe és ahol maguk a bölcsődések és nevelőik is jól érzik magukat.

Budapest, 2013 augusztus 28.

Földes László

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk